A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 9. szám - A "loi Bérenger"-t kiegészítő törvény

36 / JOG Indokok: Téves az a jogi felfogás, hogy a bizományi ügyletből származtatott követelésnek a bizományosáltal történt érvényesítésénél az a kifogás, hogy a követelés tisztán tőzsdej árkülönbözetre irányuló szerencsejátékból ered, sikerrel ^ fej nem hozható, mert a bizomános az ügyletbe mint önszerződő fél is léphet be, de különben is a bizományi viszony nem zárja ki azt, hogy a megbízott és a bizományos abban állapodjanak meg, hogy se valóságos vétel, se eladás ne történjék s közöttük mégis a tőzsdeszokásoknak megfelelően oly következmények álljanak be, mint ha a vétel, illetve eladás valóban megtörtént s az átvétel illetve szállítás elmulasztatott vagy megtagadtatott volna; sőt köztudomás szerint a tisztán tőzsdei árkülönbözetre irányuló ügyletek igen gyakran éppen bizományi szerződés alakjában köttetnek meg. A fenforgó esetben pedig a szolgáltatott bizonyítékoknak a S. E. 64f. §-a értelmében, a per összes anyaga alapján történt mérlegelésével bizonyítottnak fogadandó el, hogy a kereseti váltót az alperes a felperes gondnokoltjával, L. Ödönnel kötött olyan bizományi ügylet alapján állította ki, a mely nyilvánvalóan tőzsdei szerencsejátékra irányult. A felperes egyfelől nem is nevezi meg azt a személyt, a kivel megbízása alapján az ügyletet állítólag megkötötte; másfelől pedig az elsőbiróság Ítélete ellen beadott felebbezésének tartalma szerint védekezési álláspontja kifejtésénél azt a tényt maga is kifejezetten alapul fogadta el, hogy a váltót az alperes gabnaszállitásra nézve kötött tőzsdei ügyletből kifolyólag a felmerült árveszteség fedezetéül állította ki. Hogy pedig ennél a tőzsdei ügyletnél a felek szándéka már eleve kizárólag a bizonyos határidőben a tőzsdén jegyzett gabonaár szerint jelentkező különbözetre irányult s a tényleges szállítást a felek egyező akaratuk szerint kizártnak tartották, kétségtelen a perben kihallgatott Sch. Miksa, E. Bernát és dr. S. Nándor tanuknak a váltó kiállításának körülményeire nézve tett vallomásaiból. Ezeknek a tanuknak vallomásai szerint ugyanis az alperes a kereseti váltót L. Ödön részére ennek megbizottja U. Samu közbenjárására azért állította ki, hogy L. Ödön a gabona áránál az alperes terhére felmerült különbözeti összeg erejéig fedezetet nyervén, maga aátőzsdei ügylet az alperes javára felmerülhető árváltozás reményében végleg lene bonyolittassék, vagyis a miként dr. F. Nándor tanúnak vallomása szerint neki U. Samu mondotta, hogy az alperes váltónak fedezetül történt átadásával tovább játszhassék. A tanuk vallomásai szerint tehát a kereseti váltó bíróilag nem érvényesíthető tőzsdei játékból eredő követelés fejében állíttatott ki sa váltónak ily követelés fedezetéül történt adása nem akadályozhatja az alperest abban, hogy az]alapul szolgált ker. törvényi kötelem természetéből származtatott kifogásokatfelhozhassa; miért is a másodbiróság ítéletének megváltoztatásával az elsőbíróságnak a felperest keresetével elutasító ítélete volt helyben hagyandó. A teljesen pervesztes felperes a pts. 251. és váltóeljárás 31. §-a alapján az összes perköltségben marasztaltatván, marasztalandó volt a perköltség tekintete alá eső felebbezési költségben is. Bűnügyekben. A btk. 461. §-a szerint közhivatalnoknak csak azok tekinthetők, kik az állam közigazgatási vagy igazságszolgáltatási vagy valamely törvényhatóság és illetve községi hatóság teendőjének teljesitésére hivatva vannak. Vádlott mint vasúti pályaőr a btk. 461. §-ában felsorolt közegek közé egyáltalában nem sorolható, másfelől a btk. 166. §-ának 2-ik pontja szerint a közforgalomban lévő vaspályák felügyelő- és kezelőszemélyek csakis hivatásszerű foglalkozásában való oltalmazás céljából, tehát kivételesen ebben az esetben tekintetnek hatósági közegeknek. A magyar kir. Curia (1898. január hó -án 1,01358. sz. a.) Hivatali hatalommal való visszaélés és illetve könnyű testi sértés vétsége miatt vádolt Sz. Károly elleni bűnügyben következőleg itélt: Tekintve, hogy a btk. 461. §-a szerint közhivatalnokoknak csak azok tekinthetők, kik az állam közigazgatási vagy igazságszolgáltatási vagy valamely törvényhatóság s illetve községi hatóság teendőjének teljesitésére hivatva vannak, s tekintve, hogy vádlott mint vasúti pályaőr sem a most felsorolt sem pedig a btkv. 461. §-ában felemlített többi közegek közé egyáltalában nem sorolható, tekintve másfelől, hogy a btkv. 166. §-ának 2-ik pontja szerint a közforgalomban levő vaspályák felügyelő- és kezelő-személyzete csakis hivatásszerű foglalkozásukban való oltalmazás céljából, tehát kivételesen ebben az esetben tekintetnek hatósági közegeknek, a vádlott ellenében tehát a ki a btkv. 164. §-a és a fennebb idézett 461. §-a értelmében nem hivatalnok; a btkv. 473. §-a nem alkalmazható, stb. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Legfelsőbb engedély azon külföldi cimek e fogadhatására es használhatására szükséges, melyek ur alkot dók által adományoztatnak\ Valamely külföldi hercegi udvart szállítói cím használata kihágást nem képez. (A m. kir. belügymimster 1897. évi 3,953. sz. határozata.) Ha fodrász vagy borbély vasárnap délután két órán tul klubb vagy kaszinóban hajnyirást vagy borotválást végez munkaszünet be nem tartás miatti kihágást nem követ el. (A m. kir. belügyminister 1897. évi 3,747. sz. határozata.) Erdőben tűzveszélyes cselekmény elkövetése miatt indított ügy elbirálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. ministertanács 1897. évi augusztus hó 18-án hozott határozata.) Az állami nyugdíjtörvény (1885. évi XI. t.-cikk) 43. §-ában foglalt az a korlátozás, hogy a nevelési járulékoknak valamennyi gyermekre eső összege az özvegyi ellátás összegét meg nem haladhatja, a szülötlen árvák tekintetében nem 'alkalmazandó. (A ministertanács 1897. évi december hó 8-án hozott határozata.) Az izraelita felekezeti iskolát azon hitközség tagjai tartoznak fentartani. melynek kebelében az iskola fennáll. A hitközségi iskola terheinek hordozásához csak azon Jntközség tagjai vonhatók be. Ha a kultuszadókötelezett több hitközség területén bir rendes lakással, akkor szabadon választhatja, hogy melyik hitközséghez akar tartozni. Az ily adó kivetésénél nem tesz különbséget, ha egységesen kultusz, vagy elkülönítve kultusz- és iskolai adó címen történik annak meghatározása. (A m. kir. vallás- és közoktásügyi minister 1897. évi 72,819. sz. határozata.) A bíróságok területén időlegesen tartózkodó munkások ügyei a polgári bíróságok által soron kívül intézendők el. ( A m. kir. igazságügyminister 1897. évi 46,411. sz. rendelete.) A vadászati jog elnyerése céljából benyújtott bejelentés láttamozása csupán az 1883. évi XXIII. t.-c. .96'. §-a a) e) pontjaiban felsorolt esetekben tagadandó meg. (A m. kir. belügyminister 1897. évi 107.600. sz. határozata.) Magánosok által készített viz?nunkálatok költségeihez való hozzájárulás az engedélyezési eljárás szerint állapítandó meg. Ily ügyekben a közigazgatási bizottság határozata ellen nem a fóldmivelési ministernél, hanem a kir. közigazgatási bíróságnál keresendő a jogsegély. ( A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1897. évi 17,603. sz. határozata. Mezórendöri kihágási ügyekben a közigazgatási bizottság harmadfokú határozata ellen felebbezésnek helye nincs. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1897. évi 27,382. sz. határozata.) Magándülöuton való jogosulatlan szekerezés az 1894. évi XII. t.-cikk 94. §-a h) pontjába ütköző mezörendőri kihágást képez. (A földmivelésügyi m. kir. minister 1897. évi 34,655. számú határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Kovács Hegyi és társa e. Bpest, ker. és vált. tszék, bej. márc. 2, félsz. ábr. 21, csb. Csapó Ferenc, tmgg. dr. Rott Mihály. — Harsányi István e. Bpest, ker. és vált. tszék, bej. márc. 18, félsz. ápr. 19, csb. dr. Polányi Aladár, tmgg. dr. Kotpaszky István. — Gorzó Jánosné e. Nyíregyháza, kir. tszék, bej. ápr. 16, félsz. máj. 14, csb. Mráz János, tmgg. dr. Prock Gyula. — Lebenstein D. e. Bpest, ker. és vált. tszék, bej. márc. 22, félsz. ápr. 21, csb. Stájer Gyula, tmgg. dr. Röck Géza. Buxbaum Samu e. Sümeg, Zalaegerszegi tszék, bej. ápr. 25, félsz. máj. 24, csb. Szirmay Béla, tmgg. dr. Teleki Lajos. Pályázatok: A rozsnyói kir. jbiróságnál albirói áll. márc. 6. - A nagyröczei kir. jbiróságnál albirói áll. márc. í>. — A muzslai jbiróságnál j bir ói áll. márc. 6. - A topolyai kir. jbiróságnál aljegyzői áll. márc. 7. - A somorjai jbiróságnál aljegyzői áll. márc. 7. - A körösbányai jbiróságnál j bir ói áll. márc 7 A csíkszeredai kir. tszéknél aljegyzői áll. márc. 10. - A bogsáni jbiróságnál albirói áll. márc. 11. PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTÉI-