A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 9. szám - A "loi Bérenger"-t kiegészítő törvény

a törvényes kiskorú árvákra nézve, s más a törvénytelen származású j kiskorúakra nézve. Nem szenvedhet kétséget, hogy különleges társadalmi helyzetüknél fogva, a törvénytelen származású kiskorúak különleges oltalmi intézkedéseket is igényelnek. A törvényes árvák a rokonok részéró'l mindig számithatnak gondos védelemre, de a törvénytelen kiskorúakra nézve ezen házi gondosság nagyon alászáll azon társadalmi tekintetek és előítéletek erkölcsi súlya alatt, melyek az elbukott anyát és ezután a rokonokat rendesen kellemetlenül érintik. Ne tartózkodjunk kimondani: ez az oka annak, hogy általában a törvénytelen kiskorúak közt sokkal nagyobb a halandóság, mint a törvényes származásuaknál. A születési anyakönyvek szerint nagy arányban születnek a törvénytelen gyermekek a törvényesek mellett, de hogy milyen kevesen növekednek fel azok közül, erről meg lehet győződni, ha másból nem, egy akármelyik különösen városi ujoncállitásból. A születések arányához képest alig akad törvénytelen születésű hadköteles. Az egyes halálesetek időnként, a különféle hatósági közegek közt megoszolva, egyenként kerülnek intézés alá s e miatt soha sem fog feltűnni a törvénytelen származásokkal szemben állást foglaló társadalmi felfogás káros befolyása s soha sem fogják a hatóságok ezen áldatlan állapotra nézve a különleges óvintézkedések szükségét érezni, a melyeket pedig a törvénytelen kiskorúak különleges társadalmi helyzete joggal igényel, és a melyet a köznépesedési politika is sürget. Ha van az árvaügyi törvénynek és a kormányhatóságnak üdvös rendelkezése, ilyen különösen az lehet, melyben a törvénytelen kiskorúakat oltalomba venni rendeli. Ámde ezt a rendelkezést az élő viszonyokhoz kell mérni és ezek igényeihez képest kiterjeszteni, mert máskép nem lesz elérve a cél. Igazságtalanság volna az anyai érzelmek gyöngédségét általánosságban kétségbe vonni, de azt a helyszíneken és az összadatokból megszerezhető tapasztalatok alapján állítani lehet, hogy az a gyöngédség a törvénytelen születések eseteiben, nagyon kevés kivétellel, a társadalmi felfogásokhoz és az anyagi viszonyokhoz alkalmazkodik és ezek befolyásának, egyéb hatósági ellenőrzés hiányában, az ártatlan szülöttek könnyen áldozatul esnek. Nem elegendő a törvénytelen kiskorúaknak csak az anya nagykorúságáig terjedő gyámhatósági felügyelet alatt tartása, hanem szükséges volna általában a törvénytelen születésű kiskorúakra nézve a gyámhatósági és pedig szigorított felügyeletet legalább azok 12 éves koráig kiterjeszteni. Nincs erre törvény, de a kormányhatóságot mi sem akadályozza abban, hogy a szabályozást igénylő ily fontos viszonyokat addig, mig törvény lesz, kormányrendelettel szabályozza. Belföld. A kecskeméti ügyvédi kamara 1897. évi működésére vonatkozó jelentését a következőkben ismertetjük kivonatosan. Az ügyvédek lajstromában 1896. év végén be volt jegyezve 72 ügyvéd, az 1897. év folyamán bejegyeztetett felvétel által 4, be volt tehát összesen jegyezve 76; az év végén tehát bejegyezve maradt 69 ügyvéd. Az ügyvédjelöltek lajstromában 1896. év végénbe volt jegyezve 15, 1897. év folyamán bejegyeztetett felvétel által 4, más kamara területéről átköltözés folytán 11, összesen 15; az 1897. év folyamán be volt tehát jegyezve 30, az év végén bejegyezve maradt 22. Igtató könyvbe 1897. év folyamán beérkezett 60 fegyelmi, 338 folyó ügyi összesen 398 beadvány; elintéztetett ülésben 62 fegyelmi, 124 folyó ügyi, ülésen kivül 120 folyó ügyi, összesen 406 beadvány; az év végén hátralékban nem maradt semmi. Közgyűlés tartatott 1, választmányi 19, fegyelmi ülés 12. Pártfogó ügyvéd kirendeltetett 30 esetben. Ügyvédi főkönyv folyó évben hitelesíttetett 1. Fegyelmi panasz ügyvédek ellen 1896. évről folyamatban maradt 4; 1897. évben érkezett 9 ügyvéd ellen, magánféltől 4, birc ságtói 6, összesen 10. Az év folyama alatt elintézésre várt tehát összesen 14 panasz. Ezek közül elintéztetett: megszüntetés által tényálladék hiányából 2, panasz visszavonása által 1, fegyelmi elj irás elrendelésével 2, más módon 4, összesen 9- a folyó évről foly amatban maradt 5 panasz. Az ügyvédség és jogszolgáltatás terén tett tapasztalatainkról szóló jelentésünkben első sorban az uj ügyvédrendtartás^ megalkotásának szükségét kell kiemelnünk. Bár a kamarák évi jelentéseiben évek hosszú sora óta sürgetettetik a reform, és az évi jelentéseknek egyik kimaradhatatlan, úgyszólván sablonszerű pontja már ennek hangoztatása, — mi épen a legutóbbi években tapasztaltak folytán nem hagyhatjuk e kérdést pihenni s újból sürgetjük annak napirendre tűzését. Első sorban a fegyelmi bíráskodás terén voltak olyan tapasztalataink, melyek az 1874. évi 44. t.-cikkben megalkotott fegyelmi eljárás hiányait még soha érezhetőbbé nem tették, mint ép az elmúlt évben. A kir. Curia nagy önmérséklettel s kiváló jogi érzékkel jó ideig ellensúlyozta a törvény rendszertelenségét. A kamarák fegyelmi bíróságainak s igy a'miénknek Ítéletei is majdnem kivétel nélkül helybenhagyattak s a kir. Curia inkább revisionális, mintsem felebbezési fórumként szerepelt. A Curia a legutóbbi évben szakított az eddig! hagyományokká egy u irányú judicaturának kezdte megvetni a lapját Tulszjgorunak találta a kamarák ítéleteit, azokat megváltoztatta s büntetése t enyhítette. A tudat, hogy a Curia az Ítéletet ^^fo^k fogja találni s ezáltal bizonyos lappangó gyanúsítások igazolást nyerendnek: a fegyelmi bíróság tagjait erősen fogja szorítani a lehető legenyhébb irány felé. Vajmi ritkák lesznek a szigorú büntetések és a nagy apparátussal megindult fegyelmi eljárás szelíd megintésekben és feddésekben fog végződni. Ily viszonyok között nem csoda aztán, hogy az ügyvédi kamarák napról-napra kevesebb energiával és ambitióval teljesítik feladataikat s működésük tisztán csak a bürokratikus teendők ellátására szorítkozik. Ép azért sürgeti a kamara az ügyvédi reformot az autonómia alapján. Szorosan összefügg ezzel a kérdéssel az ügyvédi qualificationak épen napirenden levő kérdése is. Szerény véleményünk szerint a jogtudorság, m i n t a z ü gy v é d 1 vizsgára való bocsájt ás előföl tét ele, jövőben is fon tartandó Mind azok az okok, melyek szükségessé tettek annak idején a kötelező doktorátus intézményének megteremtését, fenforognak most is, a viszonyok oly irányú átalakulását, mely az ügyvédi qualificatió reformját igényelné, nem constatálhatjuk. A törvénykezés terén tett tapasztalataink az elmúlt évben nagy részben kielégítők. Első sorban törvényszékünkről, mint felebbezési bíróságról kell megemlékeznünk, mert hisz a felebbezési eljárás képezi a törvényszéknek legnehezebb, szellemi erejét leginkább próbára tevő működését. Elmondhatjuk, hogy a kezdet nehézségei ma már le vannak küzdve: az ítélkezés gyors és tartalmilag jó. A szóbeliség a törvény szellemének megfelelőleg, a legnagyobb rigorositással keresztül van vive az egész eljáráson, s ez, valamint a tárgyalások mintaszerű vezetése, ugy az egész eljárásnak az életbe való átültetése a felebbezési tanács elnökének képezi eléggé nem méltányolható érdemét. A kecskeméti járásbíróságnál a járásbirói állás egész éven keresztül betöltetlen volt; dacára ennek, az ügyek érdemi elintézésében nagyobb fennakadást nem tapasztaltunk, csakis a kezelő személyzet számának elégtelensége szolgáltatott okot a panaszra. A járásbíróság ügyeinek száma óriási emelkedést mutat: 19,149 a polgári, 5,211 a büntető beadványok száma. Csak sommás per 2,487 adatott be. Bűnvádi feljelentés pedig 952. S. mindezen ügyeknek kiadványai, három biró s két jegyzőnek fogalmazványai, két szerencsétlen dijnok által voltak leirandók s ezen rengeteg szám egy ember által igtattatott és lajstromoztatott. 1899. év január elseje korszakos refom életbeléptetésének lesz a napja. Az esküdtszékek meg fogják kezdeni működésüket. Az előmunkálatok már ez évben teljesitendők lesznek. Meg vagyunk győződve, hogy dacára a kezdet nehézségének, a mi kamaránk területén az előmunkálatok mi kívánni valót sem fognak fenhagyni, valamint arról is, hogy az esküdtszékek működése be fogja váltani a hozzá fűzött reményeket. Egy dolog azonban mindenesetre készületlenül várja az uj intézményt, ez törvényszékünk épülete. Annyival is inkább sürgős ezen kérdés, mert jelenleg a kecskeméti kir. járásbíróság is oly épületben és helyiségben van elhelyezve, mely minden kritikán alóli. Három ügyvédnél több egyszerre le nem ülhet, hogy ügyfél vagy tanú leülhessen, arról meg épen szó sem lehet. Telekkönyvi betétek és földadó-kataszter. Az igazságügyminisztériumban befejezték azokat a tanácskozásokat, melyeknek tárgyát a telekkönyvi betétszerkesztés és a földadó-kataszter illetőleg birtokállapot közötti összhang föntartása érdekében teendő intézkedések megbeszélése képezte. A szakértekezlet tanácskozásait P 1 ós z Sándor dr. államtitkár vezette; mint tagok résztvettek: Süteő Rudolf dr. curiai biró, Imi ing Konrád dr. kir. táblai tanácselnök, Boross Gyula dr. és Dévai Ignác dr. törvényszéki birák, Nedeczky Jenő telekkönyvvezető,— az igazságügyi kormányzat részéről; Benkó Gyula miniszteri titkár, Lukács Sándor pénzügyi tanácsos, Funk Gyula pénzügyi titkár, Kofranek Vendel központi fölmérési felügyelő, Szikszay Elek és Antalffy Andor fölmérési felügyelők — a pénzügyi kormányzat részéről; Bakos János osztálytanácsos ésGarancsi Mihály miniszteri titkár — a közmunkatanács részéről; Toldy József tiszti főügyész Budapest fő- és székváros részéről; Fekete Márton titkár a tiszavölgyi vízszabályozási érdekeltség képviseletében és Horváth Ferenc fővárosi mérnök. Ausztria és külföld. A «loi Bérenger»-t kiegészitő törvény. A francia véderőről szóló 1889. jul. hó 15-dikéről kelt törvényA?' WU Sa értelmében az elitélteknek bizonyos categoriái az Afrikában állomásozó könnyű gyalogság zászlóaljaiba soroztattak be, a hova esetleg mint tartalékosok is tartoztak (48 art. három utolsó bekezdése). Ugyanezen törvény előírja továbbá, hogy csakis az ephet önkéntesen a hadseregbe, a kit soha azelőtt lopás csalás stb miatt el nem Ítéltek (59 art. 3. és 4. paragrafftHQ VT SS°nlo ^teZ*ked,éSt tartalma* a mi törvényünk ^ az 1889. VI. t.-c. 22-dik §-nak második bekezdésében )