A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 7. szám - Birói szervezet, illetékesség és felebbvitel [2. r.]

50 A JOG 7. Országos fegyintézetek, börtönök és fogházak és közvetítő intézet 1.135,213 írt. (m. é. 1.585,587). 8. Büntetéspénzt országos alapja 481,426 forint, (m. é. í 71,426). 9. Telekkönyvezés 7,662 frt. (m. é. 7,662). 10. Birák személyi járandósága és törvények szerkesztése 13,800 frt. (m. é. 48,800). 11. Országos bírósági vegyészeti intézet 8,700 forint, (m. é. 8.740J A rendes bevételeknél kiemeljük az országos fegyintézetek, börtönök és fogházak és közvetítő intézet bevételeit, melyek ez idén mint mult évben 193,367 frttal szerepelnek. A bevételi többlet leütése után a tárca kiadásainak emelkedése tesz 438,136 frtot. A központi igazgatásnála személyi járandóságok összege 235,082 frt (m. é. 222.881). a dologi kiadások összege 71,106 frt (m. é. 71,106). Az összes kiadás tehát 36.188 frt; a bevétel: járulék a büntetés pénzek alapjából a számvevőség költségeihez 8,000 frt (m. é. 1.600). A személyi járandóságokból esik fizetések és lakpénzekre 231,982 frt (m. é. 219,781). Indokolva van ezen többletkiadás az utóbbi években életbe léptetett igazságügyi reformok következtében az igazságügyi minisztérium hatáskörébe tartozó ügyek számának rohamos emelkedésével. A törvény előkészítés munkálatain kivül a házassági jog, az állami anyakönyvek, az erdélyi birtokrendezés és a telekkönyvi betétszerkesztés, a börtönügy és az igazgatás többi fontos ágainak fokozatos fejlesztése annyira növelték ezen ministerium ügyforgalmát, hogy a lefolyt évben mintegy 20,000 ügydarabból álló munkatöbblet állott be. Ezen többmunka teljesítésére két uj fogalmazói állás, továbbá két iroda segédtiszti állás vált szükségessé, ép ugy a számvevőségi létszámnak egy számtanácsosssal, 3 számellenőri és két számtiszti állással való szaporítása. A személyi járandóságok részletezése a következő : egy rhinister 12.000 frt fizetés, 2.000 frt lakpénz = 1 4.000 frt; 2 államtitkár 6.000 forint és 1,000 frt 1. p. = 14,000 forint; 4 ministeri tanácsos, ebből kettő 5,000, kettő 4,000 forint fizetés, 1. p. 1,000 frt =^-22,000 frt; 8 osztálytanácsos, négy 3,000, négy 2.500 frt fizetés, 800 1. p. = 28,400 frt; 9 titkár, kettő 2,200. hét 2,000 frt fiz., 600 1. p. = 23,800 frt; hat segédtitkár, egy 1,600, öt 1,400 fiz., 500 1. p. = 11,600 frt; nyolc fogalmazó, kettő 1,200, hat 1,100 fiz., 400 frt 1. p. = 12,200 frt; egy főszámtanácsos 2,200 frt fiz., 600 frt 1. p. = 2,800 frt; hat számtanácsos, egy 1,800, egy 1,600, négy 1,400 frt, 500 1. p. = 12,000 frt; tizenegy számvizsgáló, kettő 1,300, kettő 1,200, hét 1,100 frt fiz., 400 1. p. = 17,100 frt; tizenkilenc számellenőr, hét 1,000, hat 900, hat 800 fiz., 350 1. p. = 23,850 frt ; tizenkilenc számtiszt, tiz 700, kilenc 600 frt fiz., 300 1. p. és egy 48 frtjlakpénz pótlékkal = 18,148 forint ; egy segédhivatali főigazgató 1,500 fiz., 600 1. p. == 2,100 forint; három segédhivatali igazgató, kettő 1,300 fiz., egy 1,200 fiz.. 400 1. p. és egy 100 frt személyi pótlékkal = 5,100 frt; nyolc irodatiszt, három 1,000 frt, három 900 frt, kettő 800 frt fiz., 350 I. p. = 10,100 frt; kilenc iroda segédtiszt, öt 700 frt, négy 600 frt fiz., 300 1. p., kettő 100 frt lakpénz-pótlék, egy 48 frt lakpénz-pótlék = 8,848 frt; egy ajtónálló 500 fiz., 120 1. p., 50 frt ruha-illetmény = 670 frt; egy kapus 500 fiz., 50 frt ruha-illetmény = 550 frt ; két nyomdász, egy 450, egy 400 fiz., 120 1. p. és 50 frt ruhailletmény = 1,190 frt ; tizennyolc szolga, hat 400, hat 350, hat 300 frt fiz., 120 1. p. 50 frt ruhailletmény = 9,360 frt ; jutalmak és segélyek 2,000 frt. Mielőtt a központi igazgatás tételétől megválnánk, szükségesnek látjuk igazságügyérünk kiváló táborkaráról is megemlékezni, melynek élén P 1 ó s z Sándor tudós, szakavatott és szorgalomban párját ritkító államtitkár áll. Ugy a másodállamtitkár, mint a régi kipróbált miniszteri tanácsosok és a codifikáló osztály is oly derekasan töltik be a helyüket, hogy csakis ezen összhangzatos e odaadó működésüknek köszönhető azon már fennebb jelzett siker, mely igazságügyi kormányzatunk minden ágazatában tapasztalható. Legközelebbi cikkünkben foglalkozunk a felső és alsóbiróságok működésével. Dr. Révai Lajos. Birói szervezet, illetékesség és felebbvitel.*) Irta: Csebi POGÁNY VIRGIL, kir. járásbiró Léván. X Vége.) Megemlítvén még azt az előnyt is, hogy ezen kir. törvényszékek könnyebben volnának administrálhatók. — folytatom most tovább értekezésem fonalát. A kir. közjegyzők személyzeti szaporításával előállana annak a lehetősége, hogy azok ujabb, és pedig oly munkával volnának elláthatók, a mik szorosabb értelemben vett birói működést nem igényelnek. S továbbá intézkedések tétetnének, hogy az, a mi már a biróság elé kerül, jogászilag megrostálva kerüljön oda, — hogy az már a peres eljárásra meg legyen érve teljesen, — a mi által a birói eljárás komolyságában is nyerne, s a biróság munkája is apasztatnék. nem kényelmi szempontoknak miatta, hanem azért, hogy a bíróságok azután annál alaposabban foglalkozhassanak a valóban peres kérdésekkel. E célból célszerűnek találnám főképen a fizetési meghagyást és egyeztetési ügyeket a kir. közjegyzők munkakörébe utalni; mérsékelt díjazás mellett továbbá minden kir. közjegyző saját törvényszéke területére egyszersmind békebiróvá is kineveztetnék, s minden polgári pernek szintén mérsékelt díjazás mellett — először a békebiróság előtt kellene tárgyaltatnia, s csak akkor, ha az egyezség nem sikerülne, vitetnék az ügy a biróság elé; mindenkor a kir. közjegyző abbeli nyilatkozatának szükségszerű csatolása mellett, hogy ő az egyezséget megkísértette, de nem sikerült. A békebirói intézménynek a fent emiitett előnyökön kivül meg volna az a jó oldala is, hogy az ügyfél tárgyilagos jogi bírálatot nyerne már itt ügye felett; hogy kitaníttatnának a felek, ki mit van jogosítva követelni és viszon-keresetbe venni feltétlenül, és mit remélhetőleg ? továbbá, hogy mit kell tennie a feleknek, s hová kell fordulniok panaszukkal tovább ? Hány esetben fordul elő ugyanis, hogy egyik peres fél tulajdonképen őszinte, érdektelen és szakszerű jogi tanács hiányában indul, vagy viteti magát a perbe, s mire a szakszerű és érdektelen jogi tanácsot megkapja, akkor már jelentékeny perköltséget kell fizetnie. Hogy erre nézve gyakorlati példát hozzak fel, felemlítem azon gyakori esetet, a mikor az egyik fél azért nem fizet meg egy elismert követelést, mert neki a másik fél által el nem ismert és viszon-keresetileg nem is érvényesíthető, de külön perutra tartozó viszonkövetelése van. Ily esetben ugyanis ezt, csak jelentékenyebb perköltség árán tudja meg a viszonkövetelésre jogosított ; ellenben a békebiró által erre a perköltségekkel való megterhelés előtt már kitaníttatnék. A kir, törvényszékeknél ezután az egyes birói és tanácsbeli bíráskodási eljárás állapíttatnék meg; vagyis ezen törvényszékek birái részben mint egyes birák működnének, részben pedig tanácsülésben ítélkeznének; vagy mondjuk bizonyos napokon sommás bíráskodás, bizonyos napokon pedig tanácsbeli bíráskodás gyakoroltatnék. Az egyes bíráskodásból kizáratnának a kihágási ügyek általában véve, s ezek a majdan már állami kinevezés alá jutó, s remélhetőleg elég jogászi és függetlenségi biztosítékot nyújtó elsőfokú közigazgatási, úgynevezett rendőri hatóságokhoz utaltatnának ; ellenben a vétségi ügyekből csak azok tartatnának fenn a tanácsülési ítélkezésnek, a melyek csak azért képeznek vétséget, mert gondatlanságból követtettek el, szándékosság esetében pedig büntettet képeznének. Ezen vétségekre nézve a tanácsülési ítélkezés azért volna nézetem szertnt fenntartandó, mert ezek egyébként is a jogsérelem tárgyi súlyánál fogva is fontosabbak, de különben a tárgyi tényálladék megállapítása már maga is nehezebb ezeknél. Mert annak a meghatározása, meddig terjed a bűnügyi szempontból menthető és hol kezdődik az e szempontból menthetlen gondatlanság, körültekintő és gondos megfigyelést igényel : a mire nézve mégis nagyobb biztosíték található fel a társas, mint az egyes bíráskodásban. A büntettek természetesen tanácsülésben nyernének elsőfokú elintézést. De e helyütt számolnom kell már most azon ugy mondják a korral haladó, minden jogász által ellenvethető kérdéssel, hogy miképen felelhetnének meg ezen, sokszorjelentéktelen községekben székelő törvényszékek az esküdtszéki intézménynek. Lássuk tehát : A 385. kir. járásbíróság közül a főváros kerületeit is külön-külön számítva, a legutolsó népszámlálás szerint 100 van elhelyezve oly helyen, a hol a lakosságszáma a 10,000-et meghaladja, továbbá 76 van elhelyezve oly helyen, a hol a lakosság száma 5 000 felül, és 10.000 alul van. végül ') Előző cikk a «Jog» 6. sz.