A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 38. szám - A "Mensa Academica" érdekében - A szinészeti jog a németbirodalomban

266 A JOG elfogadásából folyó kötelezettségének épen nem tesz eleget, vagy annak teljesítésével indokolatlanul késedelmeskedik. Minthogy pedig már ezen okból szükséges a birói felhívásoknak némi sanctiót is nyújtani, meg kell adni a bíróságnak ama jogot, hogy a késedelmes választott birót a felek valamelyikének kérelmére pénzbirságban marasztalhassa, és végül, hogy a felek beleegyezésével a renitens választott bíró ezen tisztétől elmozdítható, és más egyén által helyettesíthető legyen. Ezen kényszereszköz alkalmazását, úgyszintén az elmozdítás és helyettesítés lehetőségét a gyakorlati szempontok eléggé indokolják. 665. §. A bizonyítási eljárás foganatosítására szükséges költségek, úgyszintén a tanuk és szakértők illetményeinek előlegezésére vonatkozólag a 303. §. rendelkezései itt is alkalmazandók. 669. §. Megtörténhet, hogy az ítélet aláírását a választott bíróság valamelyik tagja megtagadja. Es miután ez a 668. §. szabályainak megfelelőleg hozott Ítélet hatályát jogilag nem érintheti, kifejezést kell adni a hozandó törvényben annak is, hogy ez esetben az Ítélet érvényességéhez elegendő, ha az aláírást a választott bírák többsége teljesítette. Azt a körülményt pedig, hogy a választott bíróság valamelyik tagja az aláírást megtagadta, az esetleg előadott oknak megjelölésével az ítéleten meg kell jegyezni. Mindez pedig már azon okból is szükséges, mert különben a 671. §. 5-ik pontja alapján, — mely szintén módosítandó lesz, — az ítélet érvényteleníthető lenne. Végül kiemelendőnek tartjuk, hogy a tervezet nem tartalmaz disp«sitiót arra nézve: 1- ször, ha a 661 és 663. §§. értelmében megtartandó szóbeli tárgyaláson a felek egyike sem, vagy pedig csak részben jelennek meg; 2- or, ha a szabályszerűen megidézett felek közül azok egyike, avagy mindakét fél a választott bíróság előtt meg nem jelenik; és igy az ügy állása ki nem deríthető (663. §.); 3- or, ha a választott bíróság nem mindegyik tagja tartja szükségesnek valamely bírósági cselekmény foganatosítását vagy viszont (665. §.) 4- er, ha a létrejött egyesség érthetetlen és ezen vagy más okból az egyesség, — vagy pedig az ítélet rendelkező része végre nem hajtható, 5- ör, váljon a választott bíróság tagjai igényelhetnek-e díjazást, és ha igen, ki és mily eljárás folytán legyen jogosítva azt megállapítani, a mennyiben a birák és a felek között erre nézve egyesség nem jött létre, — és 6- or, váljon a 600. §-nak utolsó bekezdése, mely szerint az ott megjelölt esetekben tíz évvel a végitélet jogerőre emelkedésétől, illetőleg az egyesség megkötése után perújításnak helye nincs, a választott bírósági ítéletek és egyességekre is alkalmazandó-e? Ezek mind oly fontos perjogi állapotok és situatiók, a melyekről a törvényben provideálni kell, azért hogy a magyar polgári perrendtartás a lehetőségig tökéletes legyen, és ugy a peres feleket, mint a bíróságot a kellő és szükséges directivákkal ellássa. Belföld. <JMensa Acadeniica» érdekében. Ismeretes, mily nagyok és sokfélék azok a nehézségek, melyekkel a főiskolai ifjúság — kiváltképpen ilt a fővárosban — megküzdeni kénytelen; és hogy ez a küzdelem, míg a fiatal erők javát emészti fel, sokszor a legbuzgóbb tudományos törekvés sikerét veszélyezteti. A megélhetés súlyos gondjai bizonyára legelső sorban nehezednek mind azokra, kiket igen kimért, vagy éppen elégtelen anyagi helyzetük, a tudományos törekvés mellett, a mindennapi szükségletekért való fáradozásra is rá utal. Kettős munka — nagy nélkülözés ezeknek a sorsa, annál bizonyosabban, minél buzgóbban fogják föl a tudományos pályának, amelyre léptek, magas követelményeit. De bár a szükséges anyagiakért való küzdelem kétségkívül legnehezebb akadálya a főiskolai pályának, nem az egyedüli; a kiket jobb sorsuk ettől megkímélt, azok is érzik a társadalmi téren való széthullás káros következményeit, a testületi szellem ernyedését, az egymásra való kölcsönhatás jellemképző és munkára buzdító erejének hiányát. Azok a fönkelt lelkek és nemes szivek, kik a bpesti tudomány és műegyetem mellett a «Mensa academica> intézményét megalapították, mindezen anyagi és erkölcsi nehézségek szerencsés leküzdésében kívánták segíteni a főiskolai ifjúságot. Áldozataik, melyeket hálásan emlegetünk, lehetővé tették, hogy ez üdvös intézmény a jelen egyetemi félév kezdetével tényleg megnyílhatott, s egyelőre legalább a legégetőbb szükségnek megfelelő keretekben megkezdhette általános működését. A mennyire a kegyes alapítványok kamatai, a magas kormány támogatása s a fő- és székváros részéről nagylelkűen megajánlott évi ezer frt segély megengedik, ingyen vagy féláron részesülnek itt jó és egészséges élelmezésben szegény és szorgalmas főiskolai tanulók; j a többiek pedig jutányos áron élvezhetik azt, a mit különben a ' fővárosi viszonyok között drágán kellene megfizetniük; valamennyien pedig ez intézmény révén részesülnek azon nagy és társadalmi szempontból eléggé föl nem becsülhető jótéteményben, hogy a «Mensa akademica* fehér asztalánál rang és vagyon, nemzetiség és valláskülönbség nélkül találkozva, egymást megismerni, becsülni és szeretni tanulják, egymás sikerein buzdulnak, — és igy fejlesztik s szilárdítják azt a közszellemet, mely az élethivatások különfélesége mellett leghatalmasabb biztositéka lesz majd a hazafias munkálkodásnak a közjó szolgálatában. Csakhogy a magasztos célhoz képest intézményünk még igen gyönge; alaptőkéje még távolról sem elégséges a méltányos igények kielégítésére. Azért fordulunk bizodalommal a tek. megyei és városi Törvényhatóságokhoz, melyek területéről kisebb-nagyobb számban látogatják a fővárosi egyetemeket, s kérjük, hogy valamely állandó évi segély megszavazásával járuljanak e magasztos célú intézmény megerősítése és fejlesztéséhez; — ugyanazon bizodalommal fordulunk a magas főpapsághoz, főurainkhoz, közéletünk jeleseihez, az áldozatkész hazafiakhoz, a magyar társadalom összes tagjaihoz, kérve, hogy módjukhoz képest szives adományaikkal segítsenek a «Mensa Academica* alaptőkéjét minél nagyobbra növelni, hogy az igy biztosított évi jövedelemből minél számosabbakra terjeszthesse ki jótékonyságát és minél vonzóbb otthonává legyen az egész egyetemi ifjúságnak. Az adományokat kérjük a tudomány egyetemi Rektori hivatalhoz beküldeni. Dr. Bognár István s. k. Csiky János s. k. az egyetem rektora. a «Mensa Academica E.» elnöke. A midőn ezen felhívást közöljük, teszszük azt azon szándékkal hogy lapunk nagyszámú olvasói tudomást nyerjenek róla, és hogy nekik is alkalmuk nyíljék ezen valóban nemes célhoz adományaikkal hozzájárulhatni. Bizonyára számosak azok ép a mi karunkban, kik maguk is fiatalságukban kénytelenek voltak megküzdeni az élet nyomoruságával, és kik most kedvezőbb viszonyok közt nemes szivük sugallatát követve, sietni fognak egy oly intézményt segélyezni, melynek feladata a szenvedő fiatalság nyomorát enyhíteni. Olvasóink jó szivéhez fordulunk tehát és tisztelettel felkérjük, hogy bármily csekély összeggel előmozdítani méltóztassanak azon valóban szép emberi célokat, melyeket a «Mensa Akademica» teljesíteni hivatva van. Isten áldása fogja kisérni e tettüket. A magunk részéről készek vagyunk minden hozzánk érkező bármily csekély adományt rendeltetése helyére juttatni. Minden adomány lapunkban nyugtattatni fog. A «Jog» szerkesztősége. A «Mensa Academica» számára befolyt : Dr. Stiller Mór 10 frt. Dr. Révai Lajos 10 frt. A nagyváradi jogakadémia ez évi ünepélyes megnyitása Schlauch bibornok jelenlétében f. hó 15-én ment végbe. A megnyitó beszédet dr. Bozóky Alajos akadémiai igazgató tartotta, mely után dr. Molnár tanár felette értékes értekezését olvasta fel a tisztességtelen versenyről.> A kolozsvári egyetem megnyitása. A Ferenc József tudományegyetemet nagy ünnepséggel nyitották meg. A megnyitóbeszédet Farkas Lajos dr. min. tanácsos, volt rektor mondotta, részvétteljes hangon emlékezve meg Martin Lajos és Brassai Sámuel haláláról és hosszan méltatva az egyetem letűnt évének két kiemelkedő momentumát: Jószef királyi herceg doktorrá avatását és Kolozsvári doktornak sub auspiciis regis történt promócióját. Ezután Lechner Károly idei rektor tartotta meg értekezését az egyetem én-jéről. Beszéde folyamán nyíltan visszautasítja az egyetem ellen hangoztatott vádakat, mintha az egyetem politikai érdekeket szolgálna, vagy pedig a vallásfelekezelek között különbséget téve egy felekezet érdekeit portálná. Az egyetem mint ilyen első sorban kell, hogy minden irányban függetlenségre törekedjék midennemü partikuláris érdekektől. Épen ezért sürgeti az egyetem mint morális testület számára a függetlenséget, az autonómiát s különösen az igazi tanszabadságot, mely egyedül teszi lehetővé, hogy az egyetemi oktatás megszabaduljon azoktól a békóktól, melyek szakiskolává alacsonyítják. Legyen az egyetem az idealizmus melegágya, az egyéni önnálló fejlődésnek nem elnyomója, de hathatós istápolója, mert csak igy felelhet meg a hozzáfűzött reményeknek. A nagy paedagogiai szakéi telemmel és hazafias lelkesedéssel előadott értekezést az egybegyűlt közönség lelkesen megtapsolta és éljenzéssel jutalmazta. Ausztria és külföld. A szinészeti jog a németbirodalomban. A társadalmi viszonyok tökéletesb rendezésére irányuló social-politikai mozzanatok s müveletek közt ujabban kimagaslik Németországban az, amely a szinészeti jog (németek szerint színpadi jog: BühnenrechtJ megalkotására, törvényhozási szer-