A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 7. szám - A lejárat előtti fizetésről

26 A JOG székhez 2,832. p. sz. a. bemutatott jegyzőkönyvben foglalt összes határozatokat megsemmisíteni kéri azon az alapon, hogy a) a közgyűlés összehívása V. Dénes és dr. I. Gábor által törvény- és alapszabályellenesen történt és hogy azon V. Dénes a nélkül, hogy elnökké megválasztatott volna, jogosulatlanul elnökölt; b) hogy az 1894. évi dec. 31-én kelt mérleget, ugy szintén a nyereség és vesztesség-számlát a Vácon fogva levő dr. M. Tivadar vezérigazgató irta alá, s igy a számadás helyességéről meg nem győződhetett; c) hogy alperes részvénytársaságnak vezérigazgatója nincsen, s a helyettes vezérigazgató a cégjegyzékbe bevezetve nincsen s igy cégjegyzésre sem jogosult; d) hogy a mérleget M. Gábor és G. István felügyelő bizottsági tagok alá nem írták; e) hogy a nyereség és veszteség számla követel része máskép van kihirdetve, mint a hogy az eredeti szól; f) hogy a bemutatott mérleg valótlan adatokat tartalmaz. Alperes részvénytársaság nem tagadja, hogy a megtámadott közgyűlést az igazgatóság nevében V. Dénes és dr. T. Gábor hivták össze, de azzal védekezik, hogy V. Dénest és dr. T. Gábort az alapszabályok 28. §-ában gyökerező jogánál fogva az igazgatóság választotta meg ideiglenesen igazgatósági tagoknak, s nevezetteket ebbeli minőségükben a birói ellenőrzésre hivatott kir. törvényszék tudomásul is vette. Alperes vitatja, hogy az igazgatóság által, habár ideiglenesen megválasztott igazgatósági tagok ugyanazon jogokkal és kötelességekkel birnak, mint a közgyűlés által megválasztottak; hogy V. Dénes az igazgatóság által elnökké is megválasztatván, jogosítva volt ugy a közgyűlést összehívni, mint azon elnökölni; hogy dr. M. Tivadar vezérigazgatónak a mérlegen levő aláírása az 1894. szept. l-ig terjedő üzleti időre szól, hogy a vezérigazgató az alapszabályok 44. és 45. §§. értelmében helyettesíthető, hogy az alapszab. 48. §. értelmében a mérleg aláírására 3 tag elegendő, s azt M. Gábor lemondása, G. János pedig elhalálozása miatt nem Írhatta alá. Felperes tanubizonyitást ajánl perbeli állításai igazolására, de csak arra az esetre, ha a beszerzendő iratokból elegendő adat nem állana rendelkezésre a közgyűlés megsemmisithetésére. Az 5667. sz. végzéssel elrendelt kiegészítő tárgyalás rendjén hiteles alakban bemutatott igazgatósági ülési jegyzőkönyvek, valamint a 2,832. sz. alatt a kir. törvényszékhez bemutatott és hivatalból betekintett eredeti közgyűlési jegyzőkönyv nem különben a bíróságnak rendelkezésére álló «társas cégjegyek» a tannubizonyitást eleslegessé tették, mert a keresettel megtámadott közgyűlés és ennélfogva az azon hozott határozatok már a közgyűlés összehívása és az annak megtartása körül felmerült, részint a keresk. törvénybe, részint az alapszabályokba ütköző s az alábbiakban felfejtendő szabálytalanságok miatt megsemmisítendőknek találtattak. A kir. törvényszék 6,522. sz. végzésének tartama szerint teljesen és hivatalosan bizonyítottnak tekintendő, hogy a közgyűlést összehívó V. Dénes a 44, 45. 115, 223. és 365. számú részvényeknek 1894- július 1-je óta tulajdonosa s ugyancsak a kir. törvényszéknek 5,667. sz. kiegészítést rendelő végzése folytán megtartott jegyzőkönyvi tárgyalás rendjén kétséget kizárólag bizonyítva van, hogy V. Dénes a «Somesana> hitelintézetnek 1894 július 16-án tartott igazgatósági ülésében az igazgatósági taggá az 1894. aug. 20-án tartott igazgatósági ülésben pedig igazgatósági elnökké választatott meg. Igaz ugyan, hogy a kir. törvényszék ezen ideiglenesen történt választást a 6,522. sz. végzéssel tudomásul vette, de csak feltételesen, addig, amig V. Dénest a közgyűlés is megválasztja, illetve véglegesiti, s ugyanezen végzés azonban V. Dénes és T. Gábor neveinek a cégjegyzékbe leendő bevezetését megtagadta, és nevezetteknek cégjegyzési jogosultságát felfüggesztette, nyilván azzal a célzattal, hogy az ideiglenesen megválasztott és a közgyűlés által még nem véglegesített igazgatósági tagoknak az igazgatás teendőiben a lehető legcsekélyebb befolyást engedjen. Ez annál is inkább kétségtelen, mert a ker. törv. 184. £-ának rendelkezése szerint aláírásaikat az összes igazgatósági tagok hitelesíttetni, illetve neveiket a cégjegyzékbe bevezettetni tartoznak, akár fogják tényleg a céget jegyezni, akár nem, sőt tulajdonképen a cégjegyzési jogtól az igazgatósági tagok meg sem foszthatok, mert ez az igazgató tagsági hatáskörnek külső kifejezése, a cégjegyzés lévén az igazgatósági tagnak ebbeli minőségével ellenkező. Ezt az álláspontot támogatja a ker. törv. 186. §. is, mely szerint a cégjegyzéstől felfüggesztett igazgatósági tag — nem hogy a közgyűlés összehívására, de még kézbesítések átvételére sem jogosult. Miután pedig V. Dénes és T. Gábor cégjegyzési jogosultsága jogérvényes birói határozattal felfüggesztetett, őket igazgatósági tagoknak tekinteni nem is lehet, mert ebbeli minőségük a cégjegyzékbe bevezetve nem lévén, a társaságot nem is képviselhették s ennélfogva nekik az igazgatás teendőiben nem lett volna szabad oly jogokat gyakorolniok, mint azoknak a kik a cégjegyzékbe bevezetve vannak s mivel V. Dénes és dr. T. Gábor ennek dacára az igazgató-tagsággal járó legfontosabb jogokat, u. m.: mérlegkiadása, közgyűlés összehívása gyakorolták, kétségtelen, hogy ebbeli működésük a ker. törvény és a társaság alapszabályainak ide vonatkozó rendelkezéseibe ütközött. T. Gábor és V. Dénesnek az igazgatóság által igazgatósági taggá és nemsokára utóbbinak igazgatósági elnökké történt megválasztatása ellenkezik a ker. törv. 179. §-ában foglalt rendelkezéssel is, mert ezen törvényszakasz szerint az igazgatóság tagjainak megválasztása azon tárgyak közé tartozik, melyek felett minden esetben a közgyűlés határoz, s az időközben megüresedő állások még ideiglenesen sem tölthetők be máskép, pl. az igazgatóság vagy felügyelő bizottság által, hanem csupán a közgyűlés által; az egyetlen kivételt a törv. 183. §-a szabályozza, de az jelen per anyagában alkalmazást nem nyerhet. A törvény rendelkezésének megfelelően tehát erre az esetre a közgyűlésnek már előre póttagokat kellene választania, nem pedig az igazgatóság által töltetni be az időközben megüresedő iagsági állásokat. Igaz ugyan, hogy erre alperes részvénytársaságnak jogot ad alapszabályainak 28. §-a, de mivel ez a ker. törv. 179. §-nak 1. pontjával határozottan ellenkezik, tekintetbe nem vehető, annál kevésbé, mert V. Dénesnek igazgató taggá és igazgatósági elnökké történt választása alapszabályellenes is volt, mert az alapszabály 50. §-a határozottan rendeli, hogy igazgatósági taggá csak részvényes választható, az alapsz. 18. §. pedig ugy intézkedik, hogy egy részvényes csak akkor bir cselekvő és szenvedő választási képességgel, más szóval csak akkor tekinthető teljes jogú részvényesnek, ha a részvénykönyvbe 6 hóval előbb bevezetve lett. V. Dénes 1891. július 1-én szerezvén részvényeit, 1894. július 16-án igazgatósági taggá, 1894. augusztusban igazgatósági elnökké történt megválasztatása az alapszabályok értelmében is semmis, azon okból, mert nevezett alkamakkor V. Dénes szenvedő választóképességgel nem bírhatott, mert alig pár héttel az előtt szerezvén részvényeit, megválasztatásakor az alapszab 18. §-ában előirt 6 hónap még el nem telt. Az előadottak szerint T. Gábornak igazgatósági taggá, V. Dénesnek már igazgatósági taggá és igazgatósági elnökké történt megválasztása mint törvény és alapszabály-ellenes semmis lévén, az általuk összehívott közgyűlés is megsemmisítendő annál is inkább, mert V. Dénes az összehívott közgyűlést mint elnök nyitotta meg, holott igazgatósági taggá jogérvényesen csak a közgyűlés végén választatott meg. Tekintettel továbbá arra, hogy a közgyűlés nem más, mint a részvényeseknek szabályszerűen egybehívott összejövetele s miután a nem szabályszerűen egybehívott közgyűlés a részvénytársaság akaratnyilvánítására nem szolgálhat, csak oly összejövetelnek tekinthető, a melyen a meghozott többségi határozat a kisebbséget nem köti, s miután ezen perben bizonyítva van, hogy a megtámadott közgyűlés törvény és alapszabályellenesen hivatott össze és tartatott meg: ennél fogva azt megsemmisíteni és az ázon hozott összes határozatokat bíróilag semmiseknek nyilvánítani kellett stb. A kolozsvári kir. Ítélőtábla (1896. febr. 18. 314. sz. a.) az első biróság ítélete megváltoztatik, a felperes keresetével elutasittatik stb. Indokok: A felperes, mint az alperes részvénytársaság igazolt részvényese az 1875. évi XXXVII. t.-c. 174. §-a alapján indit keresetet az alperes részvénytársaság 1895. évi márc. 21-én tartott közgyűlésen hozott és 2,832. sz. a. bemutatott összes határozatok megsemmisítése iránt. Habár a közgyűlés összehívása tárgyában kibocsátott hirdetményt és a mérleget, valamint a nyereség- és veszteség-számlát V. Dénes és dr. T. Gábor is aláírták s habár a nevezettek nem is voltak a társaságnak közgyűlés által választott igazgatói; mindazonáltal a közgyűlés nem tekinthető szabályellenesen összehivottnak, mert a nevezetteken kivül a bemutatott hirdetmény tanúsítása szerint az okiratokat az igazgatóság összes tagjai, számszerint még hatvan, tehát még többen aláírták, mint a hány igazgatósági tagnak jelenléte az alapszabályok 32. §-a értelmében érvényes határozatok hozatalára szükséges, s ekként, ha az alapszabályok 28. §-a szerint igazgatósági tagokul az igazgatóság által ideiglenesen megválasztott V. Dénes és dr. T. Gábor, — tekintettel a ker. törv. 179. §-ának 1. pontjában foglalt rendelkezésre, - nem tekinthetők a társaság igazgatóinak, hanem csak bizonyos ügyletek végzésére megbízottaknak (ker. törv. 193. §.), ez okon nem forog fen oly sérelem, mely a kereseti kérelem alapjául szolgálhatna. Alapszabályellenes ugyan, hogy a közgyűlésen V. Dénes elnökölt, ki nem lévén közgyülésileg megválasztott igazgató, az igazgatóság által az igazgatóság elnökévé, e minőségéből kifolyóan a közgyűlés elnökévé sem volt megválasztható; mindazonáltal, tekinttel arra, hogy őt a közgyűlés elnökül elfogadta s hogy a közgyűlés vezetésében szabályellenesen nem járt el, de tekintve, hogy a már lefolyt hosszú idő után a társaság üzletménetére sem előnyös, hogy a számadások és mérleg elfogadása és a felmentvények megadása tárgyában hozott határozatok lényegesebb ok nélkül megsemmisíttessenek, ez okot a kir. ítélőtábla ez alkalommal nem találta a kereseti kérelem teljesítésére elégségesnek. Az a kérelem pedig, hogy a mérleget, valamint a nyereség és veszteségszámlát dr. M. Tivadar, ki 1894 dec. 31-én, midőn azok az igazgatóság ülésében megállapították, mint szabadságvesztésre elitélt, elzárva volt, szintén aláirta, valamint hogy azokat M. Gábor és G. István felügyelőbizottsági tagok nem voltak figyelembe vehető, mert M. Gábor a felügyelőbizottsági tagságról már előzőleg lemondott, G. István pedig elhalálozván, a mérleg, vala-