A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 7. szám - A lejárat előtti fizetésről

55 II. Az általános jogelvekbe ütköznék, hogy a jelzálogos hitelező zálogjoga felett akkor is korlátlanul rendelkezhessék, ha ezáltal másnak jogai szenvednek sérelmet; e szempontból alzálogjog esetében a jelzálogi követelés kitörlése iránti kérvénynél az alzálogjog megszűntének bizonyítása nélkül a kitörlés joghatálya az alzálogjogra nézve csak utóbbinak kitörlésével kezdődhetik. Hasonlólag a rangsorozati elsőbbség átengedése által a jelzálogos hitelező a már előbb bejegyzett alzálogjogos hitelező sérelmére nem rendelkezhetik, vagyis a rangsorozatban az alzálogjogos hitelező beleegyezése nélkül történt változás, az utóbbi jogát illetőleg befolyással nem lehet s igy a feltett kérdésnek csak az lehet a helyes megoldása, hogy X-nek alzálogjoga érvényesítése szempontjából A. jelzálogi hitelező követelése a rangsorban változatlanul első helyen állónak tekintendő s az alzálogjogos X. követelése első helyen sorozandó. Ezáltal nem szenved az a jogi elv, hogy az alzálogjogi követelés az ezzel terhelt jelzálogi követelésből, emennek rangsorában és nem a jelzálog vételárából más rangsorban nyerje kielégítését, mert X. alzálogjogára vonatkozólag az A. jelzálogi hitelező követelésen továbbra is első helyen állónak veendő, s X. alzálogi követelése azon rangsorban jut kielégitéshez, melyben a ránézve hatálynélküli elsőbbség átengedése előtt A. jelzálogos hitelező követelése állott. X. jogának törvényszerű érvényesítése ellen pedig V. jogszerűen nem emelhet kifogást. —X III. A győri kir. ítélőtáblának 3,151/1896 számú végzésében foglalt az a kijelentés: hogy A) zálogjogának rangsorozata elsőbbségének B) javára való feljegyzésével X) alzálogjogának rangsorozata érintetlenül hagyatik, azt a jogalapot, hogy X) alzálogj oga A) zálogjogárakebeleztetett be és tovább is azon marad, meg nem változtatta, de meg sem változtathatta, mert e jogaiap felfolyamodás tárgyávátéve nem lett. Az a feltogás tehát, hogy a szóban forgó kijelentéssel X) alzálogjogának a rangsorozata változást szenved az által, hogy az képzeletileg elválasztatik az alapul szolgáló zálogjogtól olykép, hogy az a jelzálogra első helyen, B) zálogjoga másod helyen, A) zálogjoga pedig harmadik helyen tekintetik bekebelezettnek, jogalappal nem biró beteges merő képzeló'dés. .Mert a telekkönyvi rendtartás egyetlen-egy szakaszával sem lehet kimutatni azt, hogy az alzálogjog rangsorozata az alapul szolgáló zálogjog rangsorozatától elválasztható, sőt a tkvi rdtartás 61. §-nak végpontját tekintve, ez határozottan tiltva is van e kijelentéssel: <egyik hitelező csak annyiban engedhet a másiknak elsőbbséget, a mennyiben az által harmadik személyek jogai sérelmet nem szenvednek*. Ebből világos tehát, hogy A) jelzálogos hitelező a zálogjogára kebelezett X) alzálogjogos hitelező beleegyezése nélkül B) jelzálogos hitelező javára rangsorozati elsőbbséget nem adhat, és ha X) alzálogjogos hitelező beleegyező nyilatkozata nélkül adatik meg a rangsorozati elsőbbség, ez csakis X) alzálogjogos hitelező sérelmével adatik, mint ez különben is a feltett kérdés indokolásával fényesen bebizonyítva van; a pátens 61. §-nak végpontjából ennek ellenkezőjét állítani, csakugyan jogi képtelenség. Mindezeknél fogva az eljáró biró csak letett bírói esküjéhez hiven^jár el";ha a tkvi rdtás 61. §. és az 1881 évi 60 tcikk 190. §-sát akként hajtja végre, hogy B) jelzálogos hitelező követelését a vételárra első helyen sorozza, és az ekkép sorozott követelésre sorozza Y) alzálogjogos hitelező követelését; második helyen pedig Bi jelzálogos hitelező követelését, és erre X) alzálogjogos hitelező követelését. Veritas. IV. A -Jog» f. évi január 31-iki ö-ik számában X. Y. jelige alatt feltett kérdésre, feleletem a következő: A veszprémi kir. törvényszék végzését helyesen változtatta meg a győri kir. Ítélőtábla és tekintve, hogy magam is e tábla területén ügyvédeskedem, csak azt óhajtom — minden utógondolat nélkül — vajha mindég ily helyes ítéleteket hozna. A kérdezősködő kartárs ur abban téved, hogy azt hiszi, miszerint az alzálogjog követi és osztja a zálogjog minden j övendő sorsát, holott az alzálogjog a zálogjognak csak azon minőségében, igy tehát rangsorában is osztozkodik, mely minőséggel, rangsorral emez már azon pillanatban birt, mikor az alzálogjog reá bekebeleztetett. A zálogjog minden oly változása tehát, mely az alzálogjog tkvi bejegyzése után történik, többé kihatással az alzálogjogra nincsen és mindig csak feltételes, feltételesre korlátozva t. i. attól, hogy az alzálogjog a zálogjog e változása, pl. törlés, elsőbbség stb. folytán mégis változatlanul, minden sérelme nélkül épségben fenmaradjon. A concrét esetben tehát nem áll a törvényszék felfogása, mert A. adhat ugyan elsőbbséget B.-nek X. alzálogos hitelező beleegyezése nélkül, de ezen elsőbbség mindig csak feltételes, és a mennyiben a sorrendkor X. alzálogjoga még fennáll, csak azt fogja eredményezni, hogy B. elsőbbséggel birand A. zálogjogának azon részére, mely az X-féle alzálog által le nincs kötve, ha pl. a zálogjog és jár. 1,000 frt, az ezt terhelő alzálogjog és jár. pedig csak 500 frt. A sorrendi tárgyalás előtti időben annyiban feltételes az elsőbbség, hogy teljes érvénybe csak ugy lép, A. egész követelésére csak ugy terjed ki, ha majd az alzálogjog vagy törültetik, vagy szintén hozzájárul az elsőbbséghez. Ha helyes volna azon érvelés, hogy az alzálogjog mindig követi az alapjául szolgáló zálogjog sorsát, akkor az alzálogos hitelező joga szabad prédául volna kiszolgáltatva saját (zálogjogos i adósának, a ki összejátszva egy későbbi zálogjogos hitelezővel, ennek elsőbbséget engedélyezne, miáltal — ha fent kifogásoltam theoria helyt foghatna — az alzálogjogot teljesen megfosztaná azon értékéből, mellyel az nyilvánkönyvi biztosításakor birt. A kérdés alapjául szolgált esetben a vételárfelosztásnál figyelembe kellett venni, hogy az elsőbbség — épen az alzálogjog miatt — csak feltételes, illetve korlátolt. Az ingatlan vételárából A. követelésének eredeti, azaz I. helyén, tehát annyi volt sorozandó X. javára, amennyi az alzálogjog — ha ez nem több magánál a zálogjognál — teljes kiegyenlítésére szükséges. Azon összeg pedig, mellyel esetleg A. zálogjoga az alzálogjogot meghaladja, csak a következő B.-féle priorisált követelés után sorozandó és ha kitelik a vételárból, kifizetendő. Ily sorrendi jkvek mindennapiak és épenséggel nem nevezhetők nagyon komplikáltaknak. Dr. Oesterreicher Béla, ügyvéd. Nezsideren. Sérelem. A bírák fizetése körüli anomáliák. A »Budapesti Hirlap« nemrég »a birák fizetése* cimü cikket közölt, melyben az 1893 : 4-ik t. cikk ti. §-ából kifolyó anomáliákat közölt. Az mondatott ezen cikkben, hogy ezen szakasz helyes értelmezése a legkiválóbb nyelvbuvárnak is fejtörést okozna. Midőn ezen törvény országgyűlési tárgyalás alatt állott, több képviselő a pénzügyi bizottságban felszólalt ezen szakasz homályos szerkezete ellen, de aggályaik Wekerle Sándor és Szilágyi Dezső azon nyilatkozata folytán, hogy a megfelelő tisztviselő magasabb fizetési fokozatba való előléptetése alkalmával ezen szakasz értelmében pótlékára való jogosultságát el nem veszíti, — eloszlattak. A kormány, — ezt is a Budapesti Hirlap közölte, — 1895. év végéig ezen szakaszt ilyen értelemben alkalmazta. De egy 1896. évben megtartott ülése alkalmával a miniszteri tanács elvileg abban állapodott meg, hogy csak azon tisztviselőnek van pótlékra igénye, illetve pótléka megmarad, ha a törvény életbe lépte napjáig már élvezetében volt, ha pedig későbben megszerezte, a fokozatos előléptetés által elnyert fizetési többlet erejéig a pótlék megszüntetendő. Én ez idén kaptam az igazságügyi minisztériumtól egy előléptetési okmányt, melylyel a 9-ik rangosztály 2-ik fizetési fokozatába 1,200 frt fizetéssel előléptettem; de az 1893. évi szeptember 13-tól járó 10-ed éves 100 frtnyi pótlékom beszüntetése mellett. A minisztérium ezen intézkedése által 10-ed éves pótlékommal 1902. évi szeptember 13-ig visszavettettem és ha időközben az első fizetési fokozatba előléptetném, ismét az előléptetés napjától számított 10 évre pótlékomtól elesnék. Hát majd mikor kerül sor az 5-öd éves pótlékokra, bizonyosan akkor, ha 40 évi állami szolgálatomat már végig szolgáltam!? Egy 1893. évben jogosan megszerzett pótlékommal a kormány intézkedése által bizonytalan időszakra hátravettettem! Valóban gyönyörű állapotok! És ezen valóban szép viszonyok közepette a kormány megkívánja, hogy egy családi gondokkal küszködő biró birói hivatását serényen és elfogulatlanul teljesítse! Miután ezen ügyem nem magában álló ügy, hanem tudtommal a birói körökben már sok panaszra szolgáltatott okot, kérem felszóllalásomnak becses lapjuk hasábjain tért nyitni. Kozakievicz Márton. kir. albiró. Körmöczbányán. Irodalom. Az évtizedek óta készülő magyar bányatörvény cimü munkára hirdet előfizetést dr. Fehér Manó temesvári ügyvéd. Évtizedek óta folytonosan hangoztatjuk, hogy hazánk hanyatló bányászatának szebb jövője, felvirágoztatása első sorban a fogyatékos és különben is már elavult osztrák általános bányatörvény helyébe léptetendő uj magyar bányatörvény megalkotásától függ ! Időről-időre rendkívüli események behatása alatt a kérdés fel szokott vettetni, anélkül azonban, hogy a fontos törvény megalkotásához akár csak egy lépéssel is közelebb jutnánk. 1893. évben a bányatörvény kérdése az akkor actuálissá vált kőszénkérdéssel kapcsolatosan tárgyaltatott, az akkori kor-