A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 52. szám - A kir. közjegyzők országos egylete - Bolgár törvényhozás és igazságügy [7. r.]

380 A JOG vényszék válaszolhatott volna, a váci rendőrkapitány bekisértette S.-et. Miután a kir. törvényszék másnap reggel meggyőződött arról, hogy a körözött ellen a körözés a kir. törvényszék 30,210/97. számú végzésével, mely a «Rendőri Közlöny* kiadóhivatalához még f. évi május 4-én expediáltatott, visszavonatott, a vizsgálóbíró, a kir. ügyészség rövid uton tett indítványára, azonnal szabadlábra helyezte S.-et. S most ebből kifolyólag hivatalos hatalommal való visszaélés miatt feljelentette a kir. törvényszék és a kir. ügyészség tagjait, továbbá a fogházfelügyelőt és a váci rendőrkapitányt. A budapesti büntető törvényszék ezen ügyben a további eljárást beszüntette, mert a panaszolt bírósági tagok és a fogházfelügyelő hivatalos hatalommal való visszaélést," sőt még mulasztást nem követhettek el akkor, midőn a körözés folytán bekísért panaszost az iratok betekintése és a tényállás megállapításáig fogva tartották. Ezen határozat ellen S. a budapesti királyi Ítélőtáblához felebbezett, mely az elsőbiróság végzését hivatalból megsemmisítette s a kir. törvényszéket ez ügyre nézve a biróküldés kieszközlése tekintetében, a szabályszerű eljárásra utasította. Indokok: A budapesti kir. törvényszékhez intézett feljelentésében hivatali hatalommal való visszaélés miatt emel vádat S. Ede a budapesti kir. törvényszék meg nem nevezett tagjai, ugy a budapesti kir. ügyészség és logházfelügyelő, nemkülönben a váci rendőri kapitányság ellen a miatt, mert eme hivatalokban alkalmazottaknak hanyagsága és mulasztása következtében ö egy napig jogtalanul letartóztatva s igy személyes szabadságától megfosztva lett. Mivelhogy pedig az 1868. évi L1V. t.-c. 56. és 57. §§-ai a büntető biróságra nézve is alkalmazást nyernek; s minthogy a feljelentés tartalma szerint, a budapesti kir. büntető törvényszéknek személy szerint meg nem jelölt, de csak a vizsgálat alapján kipuhatolandó tagjai terheltetnek a kir. ügyészséggel egyetemben s igy ez idő szerint az egész törvényszék érdekeltnek mutatkozik, ennélfogva s tekintettel arra, hogy a birói érdekeltség esete hivatalból észlelendő perjogi sérelmet foglal magában:a kir. törvényszéknek végzését hivatalból megsemmisíteni s azt a feljelentésre nézve a biróküldés kieszközlése tekintetében, a szabályszerű eljárásra is utasítani kellett. (1897. JIOV. 23-án 11,258.)' Az Újpest községre vonatkozó betétszerkesztési előmunkálatok már befejezést nyervén, a budapesti törvényszékhez a betétszerkesztési eljárás vezetésére Fekete Gedeon törvényszéki bíró osztatott be, a ki megkezdte működését. Végtárgyalás vád és védelem nélkül. Lopás bűntettével vádolt S. Ferenc bűnügyében a budapesti kir. Ítélőtábla következő indokolással semmisítette meg a fiumei törvényszékitéletét. A bpr. 253. §-a értelmében, a tényállás tisztába hozatala után, a kir. ügyész és a felek véginditványai hallgatanclók íncg. A törvén1 eme rendelkezésének megtartása oly fontos, hogy e nélkül büntető perben ítéletet hozni nem lehet. A végtárgyalási jegyzőkönyv tartalma szerint azonban a királyi törvényszék a tanúkihallgatás befejezése után, a kir. ügyész véginditványának és vádlott védelmének meghallgatása nélkül nyomban visszavonult és Ítéletét hozott. Az ekkép hozott Ítéletet a bpr. 303, §-a értelmében meg kellett semmisíteni. Nincs ugyan kizárva, hogy a kir. törvényszék a kir. ügyész véginditványát és vádlott védelmét meghallgatta és hogy csak a végtárgyalási jegyzőkönyy hibás. A kir. Ítélőtábla azonban eme lehetőség mellett is megsemmisítendőnek találta a neheztelt Ítéletet; mert a végtárgyalási jegyzőkönyv a felebbezésí bíróság ítéletének egyik és pedig oly fontos alapja, melybe az említett hiányok hónapok múlva emlékezetből pótolhatók nem lévén, az idézett 303. §. rendelkezése az emiitett jegyzőkönyv ily fontos körülmény iránti hiányossága esetén is alkalmazandó (1897. nov. 26-án 11,061.) Az ideiglenesen nyugdíjazott tisztviselő közjogi állásaÉrdekes határozatot hozott a napokban a budapesti kir. Ítélőtábla T . . . I. elleni bűnügyben. A tényállás a következő: K. Péter a budapesti kir. bttő járásbírósághoz 1897. május 3-án benyújtott s ott 20,058. sz. a. iktatott vádfeljelentésében T. István honvédelmi miniszteri osztálytanácsos ellen a btkv 258. és 261. tj-ai alapján indítványt terjesztett elő a miatt, mert T. István 1896. évi szeptember 2-án, vagyis a feljelentőnek ideiglenes nyugdíjaztatását követő reactiváltatása után, tehát ujabb hivatali alkalmaztatása idejében többek előtt felőle akként nyilatkozott, hogy a hivatali titkot elárulta, esküjét megszegte és hogy rágalmazott. Kijelenti K. Péter a vádfeljelentésében azt is, hogy T. Istvánnak többek előtt tett eme nyilatkozata nem az ő activ köztisztviselői hivatali kötelességére, hanem nyugdíjas állapotának ideje alatt történt dolgaira vonntkozott sekként az esetben nem forog fenn szerinte, a btkv 270. §. 2. pontjában megszabott feltétel s igy ő nem is veheti igénybe a btkv. 270. és 262. §-ai értelmében a hivatalból való vádat, azzal tehát élni nem is kiván, hanem egyedül a magánvádra szorítkozik. A budapesti kir. törvényszék ezen ügyben magái illetéktelennek mondotta ki és az iratokat a büntető járásbírósághoz tette át. A budapesti kir. Ítélőtábla (előadó Makay biró) megváltoztatta a törvényszék végzését és a törvény szék hatáskörét állapította meg, indokul a következőt hozván fel: Noha meg nem állapithatni, vájjon a panaszlott kifejezések arra az időre vonatkoznak^, mTdőn K. Péter még ideiglenesen nyugdíjazva nem is volt, vagy pedig arra az időre értendők-e, midőn már ideiglenes nyugdíjas volt, avagy végül arra-e, midőn ideiglenes nyugdijának megszüntetésével 1896. évi szeptember 1-én smét szolgálatba vétetett s állását még azon a napon el is foglalta- bizonyos mindazonáltal annyi, hogy a most jelzettekről akármelyik időre vonatkoztak is azok: a hivatali titok elárulása es hivatali eskü megszegése s e kapcsolatban a rágalmazás is, K. Péter miniszteri tanácsosnak hivatali kötelességeit illetően oly tényállításokat tárgyaznak, melyek valódiságuk esetében bűnvádi vagy fegyelmi büntetést vonnának maguk után s igy miattuk rágalmazás vagy becsületsértés cimén a btkv 270. szakasza értelmében a bűnvádi eljárás csakis hivatalból indítható meg- Abban az esetben is, ha — miként K. Péter a feljelentésében állítja — eme panaszolt tényállítások az ő ideiglenes nyugdíjaztatásának idejébeni viselkedésére vonatkoznának, K. Péter közhivatalnoki jellege van érintve s igy a bűnvádi eljárás megindítására nézve egyedül a btkv 270. §-ának a rendelkezése irányadó, mert az ideiglenes nyugdíjas állapot az állami közszolgálatnak kétség alá nem jöhető közjogi természetét meg nem szüntet; csak a tényleges szolgálattételnek a kötelessége van az által bizonytalan időre felfüggesztve, de a közszolgálati — tehát közhivatalnoki — viszony még véget nem ért. Hogy az ideiglenes nyugdíjaztatás alatt az állam és annak alkalmazottja között létező közjogi kapcsolat és viszony még meg nem szűnt, hogy ez idő alatt csakis a tényleges szolgálat van bizonytalan időre felfüggesztve, de nem megszüntetve, mutatja az, hogy az ideigl. nyugdíjazott ismét a tényleges szolgálatba egyszerűen visszahelyeztetik (reactiválásj s pedig nemcsak az esetben, ha az ideigl. nyugdíjazás okai már megszün.tek, hanem akkor is, ha állami érdekek ezt igy kívánták (1885: XI. t.-c. 22. §-a): mutatja továbbá az, hogy azok, a kik hivatali változások, vagy ellenök hozott fegyelmi itélct következtében azonnal el nem helyezhetők, ideiglenesen nyugdijazandók (törv. 21. §-a utolsó bekezdés.) Vagyis a tényleges szolgálat teljesítésének kötelessége alól mentetnek fel, a mely felmentés nyomban véget ér az ujabb berendeléssel s ismét előáll a tényleges szolgálat teljesítésének a kötelme is. Ebből pedig logikai szükségszerűséggel következik az, hogy az ideigl. nyugdíjazott továbbra is szolgálati kötelék keretében marad, köteles lévén szem előtt tartani a köztisztviselőre háruló mindama kötelmeket, kivételével a tényleges szolgálatnak, a melyek viselt állásával járnak. Mindezeknél fogva K. Péternek T. István ellen emelt vádja, a melyre nézve a budapesti kir. btö. járásbíróság 1897. évi szeptember 16-án 40,808. sz. alatt kelt végzésében a btkv 270. §. 2-ik pontjára való utalással, a saját hatásköri illetőséget már le is szállította, a btkv 270. §-ának szabályához képest, tekintettel az 1880. évi 37. t.-c. 39. §-a 2. pontjában és a 40. §. 2-ik pontjában foglaltakra, a kir. törvényszék hatásköri illetősége alá tartozik stb. Esketési ügyvivőség be nem jegyezhető. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék: Minthogy a kereskedelmi cégjegyzékbe csak a kereskedők (keresk. törv. 3. §-ai jegyezhetők be; minthogy a felfolyamodó azAlalatti szerint esketési (anyakönyvi) ügyekben, tehát nem a keresk. törvény 258. és 259. §§-aiban meghatározott kereskedelmi ügyleteknek közvetítésével foglalkozik és igy folyamodó azon foglalkozásánál fogva, a mire az iparengedélyt nyerte, a keresk. törv. 3. §-a értelmében kereskedőnek nem tekinthető, ennélfogva nincs helye annak, hogy cége a cégjegyzékbe bejegyeztessék. Minélfogva folyamodó kérelmével elutasittatik. A budapesti kir. ítélőtábla az elsőbiróság végzését a benne foglalt indokok alapján helybenhagyta. (1897. nov. 25-én 2,935.) Helyreigazítás. Lapunk mult heti számának első cikkében «141. fizetési osztályba* helyett «VIII. fizetési osztályba* olvasandó. Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetői tik nek díjtalanul szolgáltatják. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz Beregszász I. K. Nyesta S. — Demjen K. érk. 5466/97 sz. a. n. e. eld. Tergovics. — Varga J. — Tarpai L. érk. 6335/97 sz. a. n. e. eld. Béres. Cegléd Dr. V. Zs. Csillag |. — Fein L.-né 3641/97 sz. ü. a Cur. dec. 22. hh. Dunaföldvár Dr. Sch. L. Özv. Domonyik l.-né — Szőcsényi F. és neje 4269/96 sz. ü. a Cur. nov 23. rmv/ Félegyháza Dr. L. L. Csontos Nagy J. — Özv. Osza Gy.-né 3686/97 sz. ü. a Cur. dec. 17. hh. Frank J. és ts. Segesvár J 1507/97 sz. ü. a Cur. dec. 21. hh. Lőcse Dr N. A. ifj. Szentiványi K.-né — Szentiványi K. 5581/97 sz ü. a Cur. dec. 11. hh. Mezőtúr Sz. P. Erdős K. — Gakus J. 4172'97 sz. ü. a Cur. dec. 12. rhh. Nagy-Károly K. J. gr. Károlyi T. — br. Perén) i és társai, nem érk. Sopron Dr. K. J. Csikor — Zalka 4979/97 sz. ü. a Cur. dec 10. hh. D-Szerdahely Dr. Z. N. Csóka J. — Csóka J.-né 2657/97 sz. ü. a Cur. i'ec. 17. hh. Szepes-Szombat Dr L K Roth F. és neje — Koller K. és ts. 2H67/97 sz. ü a Cur dec 21 rmv. Vág-Sellye Dr. S F. Györy L. - Csesznák 5582/97 sz ü a Cur. dec. 12. hh. Vágujhely F. L. Özv. Lányi R. L. - Vágmh közs bírt. 105/97 sz. ü. n. e. Nvilv. tartjuk Fővárosi kir. közjegyzöhelyettes irodát változtatni óhajt a jövő év tavaszán. Értesítést ad a kiadóhivatal. 1- 1 A közjegyzői teendőkben tökéletesen járTas egyén azonnal alkalmazást nyer nálam. Feltételek levél utján közöltetnek. Polgár József, hatvani kir. közjegyző. \ 2 Egy a főváros közelében fekvő, mintegy 14,000 lakossal hajó- és vasútállomással biró székhelyen levő kir. közjegyző' családi körülményei miatt egyik kartársával cserélni óhajt Cini a kiadóhivatalban. PALUUi RÍ»Zví'»'rV«*A8#^ MYOM[lÁjA BUDAPESTEN