A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 50. szám - Az uj bünvádi perrendtartás fontosabb intézkedései [3. r.]

358 A JOG használ, büntessék a minden áron leletezni akarókat: s akkor bizonyára nem lesz annyi jogos panasz, mint most. «Errare humánum est» ! Elvétve megeshetik, hogy a pénzügyi törvényeket ésszabályokat évek óta forgató egyén is téved, de ezekről mi nem szólunk. Teljesítse tehát ki-ki, ha már kell, ebbeli kötelességét, leletezzen ha kell a maga helyén, de felette kívánatos volna a törvény ellenére felvett leletek számának az apasztása. Ez pedig az ellenőrzés dolga. A, uj bűnvádi perrendtartás fontosabb intézkedései. Irta: dr. ÖDÖNFI MIKSA ügyvéd, Budapest. (Befejező cikk., A törvény XVI. fejezete a közvetlen idézést is fenntartotta, azonban csak 5 éven aluli büntetésü bűntettnél, tettenkapás és teljes beismerés esetén, mely esetben a vádirattal együtt kézbesitik az idézést s ez ellen nincsen jogorvoslat, mig a XVII. fejezet a főtárgyalás előkészítését irja le, mi tekintetben fontos, hogy a főtárgyalásra szóló idézés után a tárgyalást megelőző 4-ik napig a felek kérhetik a főtárgyalásra ujabb bizonyítékok beszerzését. A következő két fejezet, a XVIII. és XIX. magát a főtárgyalás menetét szabja meg és pedig az első a törvényszék, a második az esküdtszék előtt. A törvényszéki főtárgyalás menete teljesen analóg a mai végtárgyalással, az elnök vezeti, nyilvános; ha zárt, 2 bizalmi férfit jelölhet minden fél ; elnök a rendzavarókat azonnal letartóztathatja és 8 napra lezárathatja, a felekre 200 korona büntetést szabhat, illemsértő magaviseletért vádlottat letartóztathatja, elvezettetheti, de a mi távollétében történt, előtte ismétlendő. Ügyvéd 200 koronáig bírságolható. A főtárgyalás folyamán hozott végzések ellen nincs felfolyamodás, kivéve ott, hol azok anyagi marasztalást is tartalmaznak. Több védő és több ügyész is részt vehet. A vádhatározat rendelkező része semmiség terhe alatt felolvasandó. A vádlott a főtárgyalás alatt védőjével szabadon értekezhetik. Felek és képviselői a tanuk és szakértőkhöz közvetlenül intézhetnek kérdéseket, s az elnök csak a feleletadást tilthatja meg. Tanukat és szakértőket lehetőleg első sorban a felek képviselői hallgassák ki és pedig a vád tanúit a vádló, a védelem tanúit a védő. Vádlottnak kedvezőtlen előéletéről szóló okiratot, tanuzás alól felmentett tanú vallomását felolvasni nem szabad. A plaidoyer-ek sorrendje teljesen a régi. Ha a főtárgyalás után a vádló más vádat emel, mint a mely miatt a főtárgyalás megtartatott, vagy maga kell, hogy indítványozza a tárgyalás megszakítását, vagy védő kérelmére s a védelem előkészítése céljából szakittatik félbe. Perbeszédek (319) félbe nem szakithatók, kivéve, ha tartalmuk közrendet, tisztességet, más becsületét ok nélkül sértik. ítélet csak a főtárgyalás adatai alapján hozható. Bizonyítékok hiányával nem szabad a felmentést indokolni. A jegyzőkönyvbe való felvételét némely dolognak felek kivánhatják.ugy szintén, hogy a jegyzőkönyv költségeiken gyorsirassék. A jkvnek kifogásolt tartalma ellen a felsőbb bíróság előtt ellenbizonyításnak van helye. (332. §.) Az esküdtbíróság előtti főtárgyaláson ugyanezen szabályok érvényesek. Maga az esküdtszék ugy alakul, mint jelenleg, csakhogy 30, a szolgálati lajtsromban levő esküdt lesz behiva, tíz helyettes pedig figyelmeztetik, hogy otthon tartózkodjanak. Az esküdtbíróság ülésszakában mindazon ügyeket el kell bírálni, melyekben az első 8 nap előtt vádhatározat volt hozva, vagy a tárgyalás ki volt tűzve, egyéb esetben csak vádlott és ügyész beleegyezésével. Az esküdtbíróság bíráinak és esküdteinek névsora 3 nappal a főtárgyalás előtt a fogoly vádlottnak kézbesítendő s a kiadóhivatalban megtekinthető. Maga az esküdtszék megalakulása az eddigi szabályok szerint történik, legalább 26 esküdtnek kell jelen lenni, kikhez az elnök felteszi az érdekeltségi kérdéseket, azután neveiket az urnába teszik s a felek, mint jelenleg, visszautasitási joggal élhetnek. Minden esküdt kérdezési joggal bir, továbbá indítványt tehet tárgyalás kiegészítése iránt (351. §.) Ha a főtárgyaláson nem tűnik ki, hogy verdikt nélkül is fölmentő ítélet hozandó, a 352. §. értelmében a vádló indítványt tesz azesküdtekhez intézendő kérdések szövege tekintetében, melyhez vádló, védő és minden esküdt hozzászólhat se tekintetben a bíróság határoz, de szövegüknek mindig olyannak kell lenni, hogy igen vagy nem m ellehessen felelni. Külön kérdés teendő, ha a főtárgyaláson más cselekmény jelentkezik, mint a mely a vádhatározatban volt, azonban súlyosabb beszámítás vagy ujabb bűncselekmény tekintetében kérdés csak vádlott beleegyezésével tehető fel, különben ezekre nézve is a tárgyalás elnapolandó. A beszámítást kizáró okok tekintetében, akár törvényes beszámítást kizáró ok, akár kor, elmebeli, testi vagy érzéki fogyatkozásra vonatkoznak pl., siketnéma. kérdés intézhető. Ha a kérdések megállapittattak, következnek a felek perbeszédei a bűnösség kérdésére. Az elnök az esküdteknek átadott kérdések alkalmával tett jogi fejtegetéseit a felek kívánatára köteles jegyzőkönyvbe foglalni. Az esküdtek szavazása, a verdikt kihirdetése a mai eljárás szerint folyik, de oly határozathoz, mely a vádlottat bűnösnek mondja vagy törvénynél fogva súlyosabb büntetést von maga után, legalább 8 «igen» szavazat szükséges, különben egyszerű szótöbbség dönt. Téves verdiktet az elnök, mint jelenleg, felfüggeszthet, felvilágosítás céljából az esküdteket uj tanácskozásra hívhatja fel, esetleg ujabb esküdtszék elé terelheti az ügyet, mely azonban súlyosabb bűntényben nem mondhatja a vádlottat bűnösnek, mint az előző esküdtszék. Esküdtszéki főtárgyalás i napnál hosszabb időre el nem halasztható. A törvény XX. fejezete a jogorvoslatokról intézkedik; végzések ellen, hol a törvény ki nem zárja, egyszeri felfolyamodásnak van helye 8 nap a 1 a 11. mely mindig a kézbesítést eszközlő hatóságnál adandó be egy példányban, melyet az ellenfél megtekinthet s akár az eljáró bíróságnál, akár a felsőbb bíróságnál a bejelentés napjáig észrevételeket tehet rá. A vádtanács a hozzákerülő felebbezések tekintetében a feleket is meghallgathatja. ítéletek ellen egyszerű felebbezésnek van helye, mely nyomban bejelentendő s 8 nap alatt indokolható sa8 napon belül kiegészíthető. Ki van zárva a felebbezés a 381. § értelmében : 1. esküdtbíróság itéleteellen 2. törvényszéknek oly ítélete ellen,mely cselekmény bírósági vagy közigazgatási hatóságt hoz tartozó vétségben marasztal vagy ment fel, 3. tör vényszék másodfokú ítélete ellen. Felebbezés használható azitélet rendelkező része, indoka vagy főtárgyaláson felmerült semmiségi ok miatt. Felebbezéssel élhet vádlott javára és terhére az ügyész, vádlott javára a vádlott, továbbá házastársa, törvényes képviselője, védője, utóbbi kettő kifejezett akarata ellen is ; magánjogi igények tekintetében az örökös, vádlott terhére. Az alaki és anyagi semmiségi okokat (érdekeltség vagy kizárási ok forog fenn) a törvény 384. és 385. §-a állítja össze s mindezek hivatalból is eszlelendők, ha vádlott sérelmére szolgálnak. A vádlott terhére használt felebbezés, javára is elbírálandó. Mindig megjelölendő benne az ítélet azon része, mely megfelebbeztetik (pótlásra felhívás). A felebbezés megtekinthető, arra észrevételek adhatók s még a ki r. táblai főtárgyaláson is lehet uj bizonyítékot bejelenteni. Visszavont felebbezés újra bejelenthető. A főügyésznek joga van a vádlott terhére használt felebbezéstől elállni. A kir. tábla ülésen kívül, tanácsülésben és főtárgyaláson hozza határozatait. Hogy melyik hová tartozik, azt a törvény taxatíve felsorolja. A főtárgyalás menete a rendes fő- s mai végtárgyalásé, de arra a k ö z v é d ő*) és főügyész meghivatnak, az érdekelteket kifüggesztés s ajánlott levélben értesitik. Ha a törvényszék felmentő ítélete ellen vádló felebbezett s vádlott nincs jelen, az ítélet terhére meg nem változtatható. Semmiségi panasznak van helye a Curiához, esküdtbirói és nem felebbezhető törvényszéki; a kir. tábla ítélete s I-ső fokú végzései ellen, a törvényszék Il-od fokú és összbüntetést szabó ítéletei ellen. A semmiségi panasz ülésen kivül, ülésben és tárgyaláson intéztetik el. A tárgyalásra a koronaügyész és ha feleknek budapesti ügyvédjük van, ezek is megidéztetnek ; az érdekeltek — de nem fogva levők — megjelenhetnek, de csak ügyvédjük emelhet szót, az ügyészen kivül másnak megjelenése a tárgyalást nem akadályozza. A Curia a megállapított tényállás alapján határoz és anyagi semmiség esetén uj ítéletet hoz vagy pótlást rendel, alaki semmiség miatt csak megsemmisíti az Ítéletet. A koronaügyész bármily bíróság törvénysértő határozata ellen a jogegység érdekében perorvoslatot használhat.**) *) A közvédő uj fogalom s a tv. 410. §-a értelmében az ügyvédi kamara köteles minden heti ülésszakra s minden tanács részére a közvédőket havonta előre kiküldeni. **) Hogy törvénysértő itélet a fél mulasztása folytán jogerőre ne emelkedhessék, a koronaügyésznek ezen korlátlan felebbezési joga adatott meg.