A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 49. szám - Az uj bünvádi perrendtartás fontosabb intézkedései 2. [r.]

Tizenhatodik évfolyam. 4í). szám. Budapest, 1897 december 5. Szerkesztőség: y Előfizetési árak: A JOG KiadóhlVatah (ezelőtt MAGTAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) V.. Rudolf-rakpart 3. ez. _ I I ^ Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : Negyed évre _ 1 frt 60 kr Fél « _ 8 « — « V Rudolf-rakpart 3 sz mU? aim^ ^FÍÍIM ÍÉPT1SÍIITÍM 1 1ASTAR CwrfDI, BÍRÓI, flGlfcZ! fc ltoTZÍI KAR rtlLiHTI EgéM g _ e c - « Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR AZ előfizetési pénzek üjyvédek lepcélsKrü'/ben bérmentesen Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. reg«i»= u Megrendelések, felszólalások a postmitalványnyal kiadóhivatalhoz intézendők. n/T „ ~ : ~ i s _ J A' '«» küldendők. tvlegjelen minden vasárnap. Kéziratok vissza nem adatnak. TARTALOM : Az uj bűnvádi perrendtartás fontosabb intézkedései. II. Irta: dr. Ödön fi Miksa, ügyvéd Budapest. — A zálogjogi előjegyzésről. Irta: Csaplaky Lipót, kir. albiró Ungvár. — A «mesterséges» bírói illetőség. Irta: dr. Graber Gyula, bpesti ügyvéd. — Egy kitérés a vadászati törvény alkalmazásánál. Irta: dr. Bottka Győző ügyvéd. Aranyos-Maróth. — A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetét előkészítő állandó bizottság jegyzőkönyvei. — Belföld. (A büntető penendtartás életbeléptetése. — A bírósági ügymenet szabályozása és gyorsitásj.) — Ausztria és külföld, (liolgár törvényhozás és igazságügy. Irta : dr. S c h i s c h m a n o v St. Milán, bolgár igazságügyministeri államtitkár, Szófia.) — Nyílt kérdések és feleletek. (Állami tisztviselői nyugdíj kérdéséhez. Irta: —s—a.) — Irodalom. (Az osztrák-magyar viszony nemzetközi természete. Irta : gróf Vigyázó Ferenc. — Törvényjavaslat tervezet az állami tisztviselők, altisztek és szolgák jogviszonyainak szabályozásáról. Készítette : dr. Keleti Ferenc. — Ügyvédek zsebnaptára 1898. évre. Szerkeszti: dr. Kened i Géza bpesti ügyvéd. — Telekkönyvi folyóirat. Szerkeszti: Káplány Géza, szegedi kir. ítélőtáblai biró.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MFI.LÉKLET: — Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények — Kivonat a<'Budapesti Közlöny»-ból. ^Csődök — Pályázatok) Az uj bűnvádi perrendtartás fontosabb intézkedései. Irta: dr. ÖDÖNFI MIKSA ügyvéd, Budapest. XH • A vizsgálattal foglalkozó IX—X-ik fejezet a vizsgálat tényeire és a terhelt meghallgatására szab utasításokat, mely vizsgálat hivatva van megállapítani, lesz-e szükség főtárgyalásra vagy sem. Ez szélesebb körü. mint a nyomozás s mindenkor elrendelendő a 103. §-ban jelölt, majdnem minden tszék elé tartozó esetben. Ezt a vizsgálót iró teljesiti, de csak vád alapján scsak azon tényre, a melyre indítványozva van. A vizsgálóbíró ezen tárgyú végzései ellen csak a vádtanácshoz van egy fokú felebbezés. Minden fél a vizsgálóbíró bármely ténye ellen panaszt emelhet a vádtanácsnál, mely ha magához a vizsgálóbíróhoz adatik be, ez köteles azt 24 óra alatt a vádtanácsnak bemutatni. E célból a fogolytól sem tagadható meg sohasem, hogy vádtanács elé vezessék. Felek minden indítványt tehetnek sa vizsgálatiratait mindenkor megtekinthetik. A vizsgálat folyamán szükséges birói szemle, házkutatás, lefoglalástól a feleket mindig értesíteni kell s azok ezen cselekményeknél (12*5 §.) jelen lehetnek. Ezen tényekhez a fogoly is küldhet megbízottat s ha ilyen embere nincs, részére védőt kell rendelni. H a a vizsgálat be van fejezve, a 129. §-ban foglalt utasításhoz képest erről a felek értesíttetnek, kik 15 nap alatt indítványt tehetnek a folytatáss kiegészítés iránt; ha ezt a vizsgálóbíró megtagadja, a vádtanácshoz van felebbezésnek helye. *) A vádtanácsnak csak felfüggesztő vagy áttételt rendelő végzése ellen van további felebbezésnek helye. Az idézés zárt idéző levélben vagy elővezető parancscsal történik, a vizsgálat után kibocsátandó idézésben benne kell lenni, hogy mily minőségben idéztetik az illető. Elővezető parancs letartóztatás esetén vagyakkor bocsáttatik ki. ha a szabály szerint idézett terhelt nem jelent meg. A terhelt kihallgatása előtt feljegyzéseket tehet és olvashat el (133. §.) és követelheti, hogy két bírósági tanú legyen ennél jelen s ha azt mondja, hogy nem bűnös, de többet nem felel, több kérdés hozzá n e m t e h e t ő (134. §.) s *; Ez ideig csak a sajté eljárásban volt ily értesítés és kiegészítésnek helye. Lapunk mai száma igy őt vallomásra kényszeríteni sem jó, sem rosz eszközökkel nem szabad (13ö. §.); maga a beismerés azonban n e m elegendő bizonyíték a vádlott ellen. A mi a XI. fejezetben leirt letartóztatás és vizsgálati fogságot illeti, ennek esetei jó részben azonosak az 1872. szabályzat (sárga könyv) 45. íj-ában foglalt esetekkel, azonban praecise szabályozva. így előzetes letartóztatásnak van helye, de mindig írásban foglalt rendelettel: 1) Tettenkapás esetén, ha kilétét igazolni nem tudja; 2) Ha megszökött, szökést kísérlett, vagy ha félni lehet, hogy a büntetés nagysága miatt meg fog szökni; 3) A vizsgálat meghiusithatása esetén ; 4) Idegen honos ellen ; 5) Ha félni lehet, hogy terhelt ujabb büntettet fog elkövetni vagy már elkövetett. (141. §.)* Tettenkapás a rajtaérésen kivül az is, ha terheltet valaki az elkövetés után azonnal elfogta : és elfogásra mindenkinek joga van, de köteles a hatóságnak nyomban átadni, mely 24 óra alatt köteles kihallgatni és 4S óra alatt a rendes bírósághoz átkísérni. Az előzetes letartóztatás csak 15 napig tarthat és csak egyszer hosszabbítható meg 15 napra s a felek meghallgatása után (147. §.) A vizsgálati fogság, — mely szintén mindig írott határozatban rendelendő el — esetei a 148. §. értelmében azonosak a letartóztatás eseteivel, de igen fontos a 149. §. a tekintetben, hogy a vádtanács halál vagy életfogytig tartó fegyházzal büntetendő cselekménynél is mellőzheti a vizsgálati fogságot a vizsgálóbíró előterjesztésére és hogy felhatalmazási cselekménynél a felhatalmazás előtt, pénzbüntetéses cselekménynél pedig soha sincs helye letartóztatásnak. A vizsgálati fogságot elrendelő végzés ellen használt felfolyamodást a vádtanács 2 nap alatt köteles elintézni vagy annak tárgyalására 2 nap alatt határidőt tűzni; ezen határozat ellen a kir. Táblához felebbezhetni. Hogy a vizsgálati foglyokkal lehetőleg kímélettel bánjanak, a törvény 152. és 154. §-a direct utasításokat ad az azokkal való bánásmód tekintetében, ugy, hogy az csak biztonsági és nem vallatási eszköz legyen ; ha felsőbb hatósághoz akarnak bármit írni vagy elküldeni, ez meg nem tagadható. A törvény humánüs voltának legfényesebb jelét a 153. §. mutatja, hogy avizsgálati fogságot a terhelt saját költségén, lakásán is el tölt he ti a vádtanács engedélyével. A vizsgálati fogság 3 hóig tarthat, 1 hóval hosszabbítható meg, mindig csak indokolt határozattal. A megbizhatlanság miatt (szökött és idegen) elrendelt vizsgálati fogságot azonnal meg kell szüntetni, ha akár ő, akár más megfelelő biztosítékot ad ; ha mégis megszökik, a biztosíték elvész hacsak az, ki a biztosítékot tette, elő nem állítja a terheltet. A XII. fejezet a lefoglalás, házkutatás és személymotozásra vonatkozó intézkedéseket adja elő, melyekben az alapelv a humánus eljárás, mint a vizsgálati fogságnál s mindig írásban rendelendő el. Védő ellen személymotozás csak akkor rendelhető el, ha a vizsgálat ellene is el van rendelve és nagy a valószínűség, hogy valamely tárgyat rejt magánál. Birói határozat nélkül közigazgatási hatóság csak akkor teljesíthet házkutatást ha tettenkapás, segélykiáltás vagy fogolyszöktetés esete forog fenn. Mindezen cselekményekhez 2 tanúnak jelenléte szükséges. A törvény e helyütt intézkedik, hogy a lefoglalt iratok tartalma diserét maradjon, a nem szükséges tárgyak visszaadassanak. Házkutatás reggel 6-tól este 9-ig foganatositható. kivéve a nyilvános és rosszhirü helyeket. A XIII, fejezet a tanuzásra vonatkozó intézkedéseket szabja legjobbára az általános perrendtartási szabályok szerint s e § inkább a bíróságokra fontos, épen ugy, mint a XIV *)Ez utóbbi fontos, mert ez által azt, ki a feljelentöt fenyegeti ellene valamely büntettet fog elkövetni, nyomban le lehet tartóz'a;ni. f 12 oldalra terjed.