A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 49. szám - A zálogjogi előjegyzésről

fejezetben szabályozott birói és szakértői szemle, mely utóbbiak tekintetében fontos, hogy a pénz, hitelpapír és bélyeg, aláírás, hamisítás, bukás és gyújtogatás tekintetében kövtendő szabályokat külön irja elő a törvény.*) Midőn a bünperben ilyképen azután a vizsgálat teljesen be van fejezve, kezdődik a védelem igazi teendője. A b ü n p e r a vád stádiumába jutott s az ezen stádiumra vonatkozólag a XV. fejezet következőkben részletezett szabványai mérvadók : Ha a vizsgálat be van fejezve, köteles az ügyész (magánvádló) 15 nap alatt a vizsgálóbírónál a vádiratot benyújtani vagy a vád elejtését bejelenteni (254-. §.) és pedig annyi példányban, hogy minden terheltnek jusson egy példány s az iratoknál is maradjon egy és e vádiratban a teljes cselekményt leirva a tanuk és szakértők, valamint minden bizonyítékra indítványt tenni. Ezen vádiratot a vádtanács a fogolyvádlottal 24 óraalatt, egyéb terhelttel sürgősen közli azzal, hegy 8nap alatt kifogást adhat b e s határoz annak egyéb tartalma iránt is. Ha a vádlott a 8 nap alatt védőt nevezett, kérheti, hogy a vádirat annak kézbesitessék s ez esetben a 8 nap ezen kézbesítéstől számit. A kifogásokban a vádlott minden sérelmét előadhatja : illetékesség, hatáskör, pótvizsgálat, elévülés, beszámítást kizáró okok, vizsgálati fogság megszüntetése stb. A kifogások tárgyalására nem nyilvános határnap tűzetik, melyen a felek rendes plaidoyert tarthatnak, de távollétükben is hozható határozat. Ha a vádtanács a kifogásoknak helyt ad, mert nem forog fenn büntetendő cselekmény, vagy az nem büntethető bármi okból, a vádiratot elutasítja s az eljárást beszünteti (264. §.), — ha pótlást lát szükségesnek, ezt rendeli el vagy pedig vád alá helyezi a vádlottat vádhatározattal, mely a vádtanácsban volt birák nevét is tartalmazza s intézkedik, hogy mily tanuk vagy szakértők lesznek kihallgatva, — tovább fogva marad a vádlott vagy szabadlábra helyeztessék stb. Ha a terhelt nem adott kifogásokat vagy lemondott ezen jogáról, az iratok vagy a törvényszék vagy az esküdtbirósághoz tétetnek át, mely azonnal kitűzi a főtárgyalás idejét. Az ügyészség vagy a sértett a vádtanácsnak azon végzése ellen, mely megszüntetést, felfüggesztést vagy áttételt tartalmaz, míg a terhelt csak a letartóztatást vagy a vizsgálati fogságot rendelő végzése ellen élhetnek felfolyamodással, melyeket a kir. tábla végérvényesen birál felül. Az ügyészre vonatkozó intézkedések kötelezők a magánvádlóra is, azonban, ha ő 15 nap alatt nem ad be vádiratot, panaszától elállottnak tekintendő, — s a vádtanács az eljárást beszünteti, — ha pedig az ügyészség már adott vádiratot, de később elállott a vádtól, erről értesíttetnek a felek s 8 nap alatt magukévá tehetik a vádat vagy pótlást indítványozhatnak. A magánvádló a főtárgyalásra azzal értesíttetik, hogy ha sem személyesen, sem képviseletében senki meg nem jelenik, panaszától elállottnak tekintendő. (Folyt, köv.) A zálogjogi előjegyzésről. Irta : CSAPLÁKY LIPÓT. kir. albiró Ungvár. A nyáron alkalmam nyilt a kolozsvári ítélőtábla irattárában elvi jelentőségű határozatokat kutatni. A reám nézve rendkívül tanulságos kutatás közben több eredeti és érdekes határozatot találtam; ugy vélem, nem lesz érdektelen, ha azok közül az alábbi igen érdekes és a gyakorlati jogászra fontos esetet közlöm és az arra vonatkozó észrevételeimet megteszem. Általában megjegyezhetem, hogy oly kiváló jogi felfogást tanúsító határozatokat találtam, a melyek a tudás és a jog kitűnő ismeretét magokon hordják, s a melyek olvasása minden jogásznak különös örömére válnék. Az eset, a melyet közölni óhajtok, a következő. A kolozsvári ítélőtábla a tekéi kir. jbság mint tkvi hatóság 4,515/96 számú végzésének megváltoztatásával 1897. jan. 28 án 64. sz. a. kelt végzésével kimondotta, hogy fizetési meghagyás (1893. 19. t.-c.) alapján zálogjog előjegyzésének helye van. A kir. ítélőtábla végzésének indokolásában a következőket mondja: Az I. bír. végzést megváltoztatni kellett, mert a zálogjog előjegyzési kérvényhez a tekéi kir. jbságnak hiteles kiadványában csatolt B 369/896 sz. a. kelt fizetési meghagyá. *l Halottszemle, boncolás, mérgezés, elmezavar 240—246. §§. pénzhitelpapir és bélyeghamisítás 47 — 249. §§. írás azonossága 2o0. §. Csaárd bukás 251. §. Gyújtogatás 252—253. §§. sával S. G. 143 frt 45 kr. perköltségnek folyamodó részére leendő megfizetésére köteleztetett, minthogy pedig a tkvi rts 92. §-a értelmében a jogerőre nem emelkedett birói határozattal megállapított követelés előjegyzésének helye van, — minthogy továbbá a kérdéses fizetési meghagyás az 1893. 19- t.-c. értelmében ily birói határozatot képez, ebből kifolyólag az eljáró kir. tkvi hatóság a kért zálogjog előjegyzését, a felhozottakra tekintettel, indokolatlanul tagadta megA mint az indokolásból látjuk, az helyes, szabatos és meg. győző, de nézetem szerint azon jogelvet, hogy a fizetési meghagyás alapján a jog előjegyzésének helye van, még sem lehet oly határozottan kimondani és megállapítani, nem pedig azért, mert a fizetési meghagyásnak nem mindig ugyanaz a joghatálya, mindenesetre különböztetni kell és a fizetési meghagyás joghatályát figyelembe venni. Véleményem az, hogy a fizetési meghagyás alapján nem mindig van helye a zálogjog előjegyzésének, e véleményemet a következőkkel okolhatom meg. Törvénykezésünkben a fizetési meghagyás intézménye teljesen uj, — 1894. november 1-től azonban elég idő telt el arra, hogy a gyakorlatban a fizetési meghagyás joghatályát kételyt kizárólag megállapíthassuk és a törvényben tett megkülönböztetésnek megfelelően osztályozzuk azokat. Az 1893. 19. t.-c. többféle joghatályt tulajdonit a fizetési meghagyásnak és pedig: I. Olyan hatályt, a mely a kereset indításának hatályával azonos (1893 : 19. t.-c. 3. §. utolsó pont); értem azon körülmények között a fizetési meghagyást, a mig az adós kezéhez történt kézbesítéstől számított 15 nap le nem telt, a mig a fizetési meghagyás — minthogy az igazságügyminiszteri indokolás mondja — feltételes fizetési meghagyás, a fizetési meghagyás e hatálya független az adós cselekményétől, az bekövetkezik annak kibocsájtásával, akár ellent mond az adós, akár nem; pusztán oly fizetési meghagyásra zálogjogot előjegyezni nem lehet, nem pedig azért mert a fizetési meghagyás a tkvi rts. 88—89—92 §§-aiban felsorolt okiratokkal egy tekintet alá nem esik és olyan okiratnak nem tekinthető, mert a fizetési meghagyás egyedül a hitelező akaratán épülvén fel, egymagában más bizonyítékok nélkül sem a követelés fennállását, sem annak összegét, lejártát nem igazolja, sem abban a hitelező részére valamely követelés oda Ítélve nincs, egyáltalában vagyonjogi marasztalást nem tartalmaz és e miatt nem is tartom szerencsésen megválasztott szónak és kifejezésnek a kolozsvári tábla fent hivatkozott végzésében kifejezett abbeli elvet, hogy S. G. 143 frt 45 kr. megfizetésére köteleztetett, mert S. G. a megfizetésre nem köteleztetett, hanem neki a bíróság feltételesen meghagyta, hogy fizessen, ezen feltételes meghagyás pedig a kötelezéssel nem azonos. II. Olyan hatályt, a mely a követelés biztosítását megengedi (1893. 19. t.-c. 10. 13. §§.); értem azon esetet, ha az adós a kézbesítéstől számított 15 napon belől ellent nem mondott,mert ha a 15 napon belől ellent mondott, ugy a 93 19. t.-c. 17. §. alapján tárgyalást kell tűzni és a fizetési meghagyásnak a keresetnél nagyobb hatálya nem lesz, mig ha a kérdéses 15 nap után mond is ellent az adós, — a követelés biztosítása meg van engedve; az ily fizetési meghagyás alapján a zálogjog előjegyzésének igen is helye van, mert akkor a fizetési meghagyás a tkvi rts 89 és illetve 88 §. d. pontjában felsorolt okirattal egy tekintet alá esik, ekkor sem igazolja a követelés fennállását, lejártát, összegét, ekkor sincs valamely követelés oda ítélve, sem vagyonjogi marasztalást nem tartalmaz, de a törvény a követelés biztosítását megengedi, mert a fizetési megnagyás alapján az 1881. 60. tcikkben megállapított biztosítási végrehajtás joghatályának megfelelő végrehajtást lehet kérni, ezen hatály érthető is, mert az adós az által, hogy a követelést huzamosabb ideig nem kifogásolta, az ellen mit sem tett, a követelést elismerni látszik, ily körülmények között már az ő akarata is közre játszott arra, hogy a fizetési meghagyás a törvényben megállapított hatályt nyerje, már ily esetben a fizetési meghagyás nem pusztán a hitelező akaratán épül csak fel és az ily fizetési meghagyásnak jogszerint a törvényben megállapított hatályt meg is lehet adni. III. Olyan hatályt, a mely a jogerős birói ítéletével azonos (1893. 19. t.-c. 12. §. utolsó pont.); az ily fizetési meghagyás alapján már nemcsak előjegyzésnek, hanem bekebelezésnek is helye van, e hatály pedig akkor áll be. ha a fizetési meghagyás alapján kért végrehajtás foganatosításától — vagy a menynyiben az csak ingatlanra kéretett — a tkvi hatóság értesítésének kézhez vételétől számított 30 nap a nélkül telt el, hogy az adós ellent mondott volna, mert ha az adós a 30 nap alatt ellent mond, az esetben a fizetési meghagyásnak a II. alattiban