A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 45. szám - Bolgár törvényhozás és igazságügy [2. r.]

178 A JOÜ tételére irányzott beadvány, házassági perben tehát a keresetre vonatkozólag terjeszthető elő, ezen a törvénykezési eljárás szabályaiban előirt alakszerűségeknek meg nem felelő beadvány, mint idő előtti és hivatalos intézkedés alapját nem képezhető, visszautasittatik stb. A budapesti kir. Ítélőtábla (1896. dec. 1. 6,663. sz. a.) az első bíróság végzését a megelőző eljárással együtt megsemmisíti és a 20,019. sz. a. kérvényt folyamodónak visszaadatni rendeli stb. Indokok: Az 1894. évi XXXI. t.-c. 77. §-ának rendelkezése értelmében kizárólag bontó perekben alkalmazható a házassági életközösség visszaállítása iránt kibocsátani kért birói határozat, ennélfogva maga az eljárás is, a mely a határozat kibocsájtása iránt folyamatba tétetik. Miután folyamodó L.Béla 20,019. sz. kérvényében a házasság felbontását nem csak hogy nem kéri, de még csak nem is jelzi, hogy az eljárást abból a célból tette folyamatba, hogy a birói határozatnak indokolatlanul eleget nem tevő fél ellen bontási jogát érvényesíthesse; tekintve, hogy az idézett törvény megjelöli azt a célt, a minek érvényesítésére az eljárás szolgál, azt azonban kérvényező célba nem vette s így folyamodó kérelmére az eljárás alapjául nem szolgálhat: a kir. törvényszék lényeges eljárási szabályt sértett meg az által, hogy a kérvényt az eljárás alapjául elfogadta stb. A m. kir. Curia (1897. szept. 29. 786. sz. a.) a másodbiróság végzése megváltoztatik s a megsemmisítésnek helye nem lévén, az eljáró kir. törvényszék, — 25,705. végzésének megváltoztatásával oda utasittatik, hogy a 25,705. sz. a. alperes által beadott kérvényben előterjesztett kifogások s felperes válókeresete felett együttesen tárgyaljon és intézkedjék. Indokok: Felperes 20,019. sz. kérvényében a neje által való elhagyatását panaszolván, a h. t. 77. §. a) pontja értelmében jogosítva volt kérni, hogy neje a házasélet visszaállítására köteleztessék. Miután a h. t. 77. §. azokra az esetekre vonatkozik, a melyekben a jogos ok nélkül elhagyott házasfél meg akarja kisérieni, hogy az Őt ok nélkül elhagyó házastársa nem lenne-e hajlandó birói felhívás folytán visszatérni s visszatérése esetére kész is őt visszafogadni: ennélfogva az a körülmény, hogy felperes , 20,019. sz. a. nem a válóper megindítására vonatkozó kérését fejezte ki, hanem nejének visszatérését szorgalmazta, a h. t. 77. §-nak teljesen megfelelő. Ugyanazért e részben az eljáró bíróság végzésének megsemmisítésére törvényes alap nem létezik. Továbbá mivel a birói felhívás folytán alperesnek joga volt igazolni azon okot, mely őt a férjéhez való visszatérésre nézve gátolja: az ennek megfelelően beadott 25,765. sz. beadványa sem mint idő előtti nem volt visszautasítható, sem az eljárásban semmiséget nem vont maga után; ugyanazért nem visszautasítandó, hanem a válókereset alapján kitűzendő tárgyalásra volt fentartandó. Miután pedig utóbb felperes válókeresetet adoti be, most már mind az igazolási kérvény, mind a kereset együttesen tárgyalandó és intézendő el. Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. Felperes a megérkezett tojásárut alperesnek azonnal rendelkezésére bocsátván, alperesnek állott volna kötelességében az áru kikötött minőségét bizonyítani, ezt azonban nem tette, mihez képest vevő a kt. 348. §-a értelmében az ügylettől elállhatott és jogában áll a kár megtérítését követelni. Nem volt figyelembe vehető alperes azon kifogása, hogy vevő a küldött áruból 3 ládával mint sajátjával rendelkezvén, az áru rendelkezésre bocsátása hatályát vesztette, mert felperes jogában és kötelességében áll az áruküldeménynek tüzetes megvizsgálása, egyúttal jogában is állott az áruból a megvizsgálásra szükséges mennyiséget ezen célra felhasználni ; ezzel a többi áru rendelkezésre bocsátásától el nem állott és annak hatályát meg nem szüntette. A szegedi kir. törvényszék (1896. évi június 18. 13,117. sz. a.) M. R. Miksa felperesnek, Sz. József és társai cég alperes elleni 667 frt 20 kr. tőke és jár. iránti perében a következőleg itélt: Felperes keresetével elutasittatik stb. Indokok: A kereset szerint alperes 1890. évi október hó elején eladott felperesnek 110 láda friss válogatott tojást, ládáját 40 frt vételárért oly kikötéssel, hogy alperes az árut Szegedre fogja szállítani. A szállítmány 1890. évi október 10-én Szegedre érkezvén, abból felperes 3 ládát felbontatott és mivel azt tapasztalta, hogy a küldött áru a vétel feltételeinek meg nem felel, az egész szállítmányt alperes rendelkezésére bocsátotta, egyszersmind az áru hiányának megállapítása végett előzetes birói szemlét kért, mely uton a még át nem vett 107 ládára nézve megállapittatott, hogy az nagyrészben hiányos és részben teljesen romlott. Minthogy pedig alperes az áruval nem rendelkezett és az áru romlásnak volt kitéve, felperes az említett 107 láda tojást nyilvános árverésen eladatta, mely alkalommal a tojásáru ládája 35 frt 50 krral adatott el. Ez alapon felperes, tekintettel arra, hogy az áru vételárát alperesnek előzetesen kifizette, a 107 láda után árkülönbözet cimén 495 frtot, a birói szemle és az értékesítés körül felmerült költség cimén pedig 171 frt 20 krt összesen 667 frt 20 krt helyezett keresetbe A per adatai, de felperes előadása szerint is kétségtelen, hogy az alperes által részére küldött 100 láda tojásáruból 3 ládát előzetesen a vasútról kiváltott és azután az egész szállítmányt tehát mind a 110 ládát alperes rendelkezésére bocsátotta azért, mert a küldeményt a vétel feltételeinek megfelelőnek nem találta. Ennek dacára felperes a k. t. 347. §. alapján kért előzetes birói szemlét csak arra a 107 láda tojásra foganatosította, mely a vasúton maradt és a keresethez C. alatt csatolt közjegyzői tanúsítvány szerint az árverést is csak az említett 107 ládára eszközöltette, mig ellenben a már korábban kiváltott és átvett 3 láda tojást felperes árverés alá nem bocsátotta, ekként azt megtartotta, mit alperessel szemben kifejezésre is juttatott azzal, hogy a keresethez A. alatt csatolt könyvkivonat szerint, ennek a 3 láda tojásnak az árverésen darabonkénti 35 frt 50 kr. értékét alperes javára irta. Minthogy ezek szerint felperes az alperes rendelkezésére bocsátott áru egy részével mint sajátjával rendelkezett, és ez által a rendelkezésre bocsátás hatályát önmaga szüntette meg, minthogy ez által az áru ellen emelt kifogásaitól is elállottnak tekintendő, sem a 107 láda tojásnak alperes rovására való elárvereztetéséhez joga nem volt, sem pedig ez alapon alperes ellen kártérítést nem igényelhet; miért is az alperes által felhozott egyéb ellenvetések mellőzésével felperest keresetével ebből az okból elutasítani kellett stb. A szegedi kir. Ítélőtábla (1896. nov. 2-dikán 4,467. sz. a.) az elsőbiróság Ítélete helybenhagyatik stb. Indokolás: Alperesnek beismerése szerint a vételi ügylet megkötése idejében az eladott 110 láda tojásból csak is 82 láda tojást sem vizsgálta meg, a hiányzott 28 ládát pedig egyáltalán meg nem vizsgáltatta s igy csak Szegeden jutott abba a helyzetbe, hogy a megvett egész készletet tüzetes vizsgálat alá vehesse. Az a tény, a mit alperes vitat, hogy a tojás áru (ab B. Almás pályaudvar) volt eladva, csak azt jelenti, hogy a költséget a bács-almási pályaudvarig alperes, innen pedig Szegedig felperes viseli. Ezek szerint a peres felek között a megvett 110 láda tojásra nézve helykülönbség mellett kötött ügylet jött létre, a mely esetben a k. t. 346. §-a értelmében felperesnek jogában állott az árut az átvétel helyén Szegeden megvizsgálni s a küldött árut a minőség hiánya miatt alperes rendelkezésére bocsátani. A K. alatt mellékelt okirattal igazolt rendelkezésre bocsátás ellenében alperesnek a kötelességében állott annak bizonyítása, hogy az áru a kikötött minőségű volt, alperes azonban ennek a kötelezettségének meg nem felelt. A ker. törv. 348. §. értelmében, ha az áru a kikötött vagy törvényi kellékeknek meg nem felel, a vevőnek jogában áll az ügylettől elállani s kára megtérítését követelni. Ez a jog tehát, a mely a keresetlevél szerint érvényesíttetik, felperest is megilleti. De felperes azzal, hogy a küldött 110 láda tojás rendelkezésre bocsátásakoraz áru elfogadását megtagadta, az árut a kereskedelmi törvény 347. §. értelmében csak is őrizet alá vette. Ha ennek ellenére felperes utóbb mégis az őrizet alá vett áru egy részével egyoldalúan mint sajátjával rendelkezett, s a rendelkezésre bocsátást, ugy mint azt előbb megtette többé fen nem tartotta, ennek nem lehet más következménye mint az, hogy a megtörtént rendelkezésre bocsátás hatályát vesztette, s az árverés az alperes terhére teljesítettnek nem tekinthető. Az elsőbiróság ítélete ezért s az abban felhozott indokok alapján hagyatott helyben, stb. A m. kir. Curia (1897. szept. 15. 69. sz. a.) a másodbiróság Ítélete azon részében, mely által felperes 13 frt 50 kr és jkai iránti követelésével elutasittatott, helybenhagyatik, egyebekben mindkét alsóbirósági ítélet megváltoztattatik és alperes arra köteleztetik, hogy felperesnek 653 frt 70 kr tőkét stb. megfizessen stb. Indokok: A másodbiróság Ítéletének indokolásában helyesen állapította mtg, hogy a peres felek között a megvett 110 láda tojásra nézve helykülönbség mellett kötött ügylet jött létre, és hogy felperesnnek a ker.törv. 346. §. értelmében jogában állott az árut az átvétel helyén Szegeden megvizsgálni és azt minőség hiánya miatt alperes rendelkezésére bocsátani. Tekintve pedig, hogy felperes a Szegeden 1890, október 11-én megérkezett 110 láda tojás árut a K. alatti szerint, de alperesnek viszonválaszbeli beismerése szerint is alperesnek azonnal rendelkezésére bocsátotta; tekintve, hogy ezen rendelkezésre bocsátás folytán alperesnek állott volna kötelességében az áru kikötött minőségét bizonyítani, ezt azonban nem tette, sőt felperes a B. alatt csatolt birói szemle jegyzőkönyvvel bizonyította, hogy a küldött áru silány, részben romlott és a kereskedelmi forgalomra egyáltalán alkalmatlan volt, és hogy ennélfogva az, a ker. törv. 321. §. szerinti középfajú és minőségű árunak sem felelt meg, — felperes mint vevő a kt. 348. §. értelmében az ügylettől elállhatott és jogában áll kára megtérítését követelni. Nem volt figyelembe vehető alperesnek azon kifogása, hogy felperes a küldött áruból 3 láda tojással mint sajátjával rendelkezvén és az árverés is csak 107 láda tojásra tartatván meg, az áru rendelkezésre bocsátása hatályát vesztette, nem volt pedig figyelembe vehető azért, mert felperesnek jogában és kötelességében állván az áruküldeménynek tüzetes megvizsgálása, egyúttal jogában is állott az áruból a megvizsgálásra szükséges mennyiséget ezen célra felhasználni és pedig annyival is inkább, mivel azon körülmény, hogy nem 110, hanem 107 láda tojás árvereztetett el