A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1897 / 45. szám - Állami felügyelet a magánbiztositási vállalatoknál
Tizenhatodik évfolyam. 45. szám. Budapest, 1H97. november 7. Szerkesztőség: JT y f\ Előfizetési árak: A JOG V.. Rudolf-rakpart 3. *z. JLA _ | [ J | ^ H«»yben, vagy « bérKiadóhivatal' (eielőtt MAGTAR ÖGYVÉDI KÖZLŐNT) Negyed évre _ 1 frt 60 kr Fél « _ 8 « — « „ D . . Am HKTILAF AZ I81ZSÍGÜG7 ÍRPKÍÍINKÍ KÉPTKEI.PTÉRÍ A iAGYiH OSYTÉDI, BIRÓF ÜSTÉ^I RÖZJiSTZ§! KAR ÍÍIL5STK 6<_. V., Rudolf-rakpart 5. sz. e-gesr € _ o Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják .... . . , Dr. KÉVAI LAJOS - Dr. ST1LLER MOR Az előfizetési pénzek Kéziratok vissza nem adatnak. am,,f.A,v utyvea«. leecélsKr 'P/ben bérmentesen Felelős szerkesztő: Dr. STILLEK MÓR. B ^ . . Megrendelések, felszólalisok a poswutalványnyai kiadóhivatalhoz int^.iök Megjelen minden vasárnap. küldendökTARTALOM: Állami felügyelet a magánbiztositási vállalatoknál. Irta: Beck Hugó, curiai biró. — A megtámadási jogról. Irta: dr. R osenthal Mór. nagyváradi ügyvéd. — Az utóöröklés és örököshelyeltesités kérdéséhez. Irta : R a d o s a Imre, Szirákon. — A halasztásról. Irta: Leszlényi Imre, bpesti ügyvéd. — A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetét előkészítő állandó bizottság jegyzökönyvei. — Bellold. (Erdély minister a protekció ellen — Szövetkezeti törvény kisgazdák és kisiparosok számára. — A magyar jogászegylet ülése. — A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetét előkészítő bizottság) — Ausztria és külföld. (Bolgár törvényhozás és igazságügy. Irta : dr. Schischra.anov St. Milán, bolgár igazságügyministeri államtitkár. Szófia ] — Nyilt kérdések és feleletek. (Néhány megoldatlan kérdés a csődtörvény és gyakorlatban. Irta: Dr. J u r i s.) — Irodalom. iA kereskedelmi törvény magyarázata. Irta: dr. Neuman Ármin, ügyvéd, egyet. rk. tanár. 11. köt. — A magyar köz- és magánjog folyóirata. - Gyakorlati elmekórtan. Irta: dr. Moravcsik Ernő Emil. egyet, tanár.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MM.l.ÉKLEr — Jogesetek tára. Felsői.írósági határozatok és döntvé nyek — Kivonat a "Budapesti Közlöny»-böl. (Csődök — Pályázatok. Állami felügyelet a magánbiztositási vállalatoknál. Irta: BECK HUGÓ curiai biró. Budapest. A magánbiztositási vállalatokra vonatkozó állami felügyelet tárgyalása két domináló kérdést vet felszínre. Szük séges-e egyáltalán az állami felügyelet és ha igen, mily irányban szabályozandó az? Nem lehet kétségbe vonni azon elv helyességét, hogy az állam az ipar- és kereskedelmi ügyekre vonatkozólag lehetőleg tartózkodjék minden beavatkozástól. És igy a biztosítási vállalatoknál sem indokolható az állami felügyelet, hacsak kényszerítő okok nem sürgetik annak behozatalát De ép a biztosítási vállalatoknál fenforognak ily kényszerítő okok és szükségessé teszik az állami felügyeletet. A biztosítási és különösen az életbiztosítási ügyletek annyira eltérő jelleget mutatnak fel a közönséges kereskedelmi ügyletekkel szemben, hogy szükséges is, méltányos is azokat a be nem avatkozás elve alól kivenni. Az életbiztosítási szerződések, melyek mélyreható nagy erkölcsi és gazdasági fontossággal birnak, hosszú és bizonytalan időre tériednek; a biztosítottak érdekei hosszú és bizonytalan ideig és pedig folyton fokozottabb mérvben vannak lekötve és a biztosítási vállalatok által elvállalt kötelezettségek esetleges nem teljesítése nagy gazdasági vagyoni károsításokat von maga után. Ha a biztosítottak azon helyzetben vannak, hogy képesek megítélni, vaijon a vállalat kellő biztosítékot nyujt-e az elvállalt kötelezettségek teljesítésére és igy módjukban áll érdekeiket saját maguknak megvédelmezni, akkor az állami beavatkozás felesleges, ha azonban a nagy közönség, kellő szakértelem hiányában, képtelen a szóban forgó érdekek megóvására, akkor az állami felügyelet mellőzhetlen. A biztosítási vállalatok complicált számításai és kimutatásai a biztosítási viszonyoknak oly speciális ismeretét, oly különféle vizsgálatokat és calculátiókat feltételeznek, hogy ezek hiányában azoknak megértésére, a szakértelmet nélkülöző nagy közönség teljesen képtelen. Az érdekeltek nem szerezhetnek maguknak kellő felvilágosítást és tájékozódást arról, hogy a biztosítási vállalatoknál fennállanak és fentartanak-e azon anyagi biztosítékok, melyek mulhatlanul szükségesek arra, hogy a vállalat, mely évtizedeken keresztül szedi a biztosítottaktól az összetakarított filléreket, az elvállalt kötelezettségeknek lejáratkor eleget tehessen, tehát nem tudják megítélni, hogy maga a cél nincs-e veszélyeztetve és a bizonyLapunk mai száma talanság ezen állapota, magának az intézmény fejlődésének megbénítására szolgál. A nyilvánosság nem orvosolja a bajt. A publicitás rendszere abból indul ki, hogy a biztosítási vállalatok működésének ellenőrzése a nagy közönségre bizassék. E célból nyilvánosságra hozandók nemcsak a vállatok részletes üzleti eredményei, hanem bejelentendők a vállalatok működésének egyes mozzanatai és az alkalmazásba vett lényegesebb üzleti elvek is. Hogy pedig a vállalatok működésének ellenőrzése lehetővé tétessék, az ily vállalatok meghatározott szabályok megtartására köteleztetnek. Ezen nyilvánosságban és az ez által lehetővé tett általános bírálatban figyelembe veendő eszköz rejlik ugyan a közönség felvilágosítására és védelmére, ez a publicitás azonban egymagában véve nem elégséges és nem jár kielégítő gyakorlati haszonnal. A vállalatok által készített és beterjesztett üzleti jelentések, számadások és kimutatások ugyanis nem birnak sem azon világossággal, sem azon áttekinthetőséggel, a mely szükséges arra. hogy ezen, rendszerint nagyon is complicált munkálatokat nemcsak a hivatásszerű szakember, hanem a nagyközönség is megértse. Ezen munkálatok megítélése, sőt az azok iránti alapos tájékozás is különös szakértelmet igényel, melyet a nagyközönségtől megkívánni nem lehet. A nyilvánosság tehát egymagában nem felel meg azon követelményeknek, melyek a vállalatok soliditását és megbízhatóságát és ezzel a nagy közönség érdekeinek megvédését biztosítják. Minthogy ezek szerint bármily nyilvánosság mellett is a biztosítottak érdekeiket, az állam közrehatása nélkül, saját maguk kellőkép megvédeni nem képesek, az állam beavatkozása, az állami felügyelet szükséges. Ezen állami ingerentia azonban ne menjen tul azon a határon, mely a cél eléréséhez mulhatlanul szükséges, de ne maradjon ezen a határon innen sem, mert különben feleslegessé és értéktelenné válik. A közérdek megkívánja, hogy az állam a biztosítási ügy állapotát és fejlődését folyton figyelemmel kisérje és hogy a vállalatok üzemének tüzetes megbirálására szükséges minden anyagot megszerezzen, mert csak mind ennek alapos vizsgálata nyomán lesznek oly rendszabályok megalkothatok, melyek a biztosítási intézu ény igaz céljával és természetével megegyeznek és melyek a bizalmat érdemlő vállalatok megszilárdítását, a szédelgő üzelmeknek pedig elnyomását és az insolid versenynek az üzlettérről leszorítását fogják eredményezni. Mindenütt, a hol a biztosítás meghonosodott, az állami felügyelet is behozatott. Különböző irányban, eltérő terjedelemben, de mindenütt kisebb-nagyobb mértékben fenn van tartva az államnak a biztosítási vállalatokra vonatkozó ingerentia. Néhol a teljes köznyilvánosság mellett az állam felügyelete a nyilvánosság megtartásának ellenőrzésére szorítkozik. Máshol a vállalatok üzemének szabályozására hat ki az állami felügyelet és ismét egyebeütt az állam felügyelete kiterjed a vállalatok megbízhatóságának és soliditásának megvizsgálására az alakuláskor és az egész működési tartam alatt engedélyezési és cautió rendszer mellett és e nélkül. Az állam culturális és gazdasági viszonyaitól függ az egyik vagy másik rendszer célszerűsége. Magyarországban a kereskedelmi törvény tartalmazza a biztosítási vállalatokra vonatkozó közigazgatási intézkedéseket, (k. t. 453—462 §§.) A törvény a nyilvánosság rendszerére van alapítva. Kötelező szabályokat tartalmaz arra nézve, hogy a vállalatok részletes üzleti eredményei közzététessenek, a nagyközönségnek ezenfelül az illető törvényszéki céghivataloknál elhelyezett bejelentések alapján alkalom nyujtatik, hogy magának kellő tájékozást szerezzen a vállalatok működésének egyes mozzanatairól és az alkalmazásba vett lényegesebb üzleti elvek mibenlétéről. Ezen nyilvánosság mellett a biró12 oldalra terjed.
