A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 44. szám - A birói és ügyvédi hivatás modern iránya 3. [r.]

Tizenhatodik évfolyam. 44. szám. Budapest, 1897. október 31. Szerkesztőség: JT ^\ Előfizetési árak: A JOG V.. Rudolf-rakpart 3. az M-\ _ | [ J | ^ Helyben, vagy jidékre bérKiadóhívatal: Negyed évre ^ 1 frt 60 kr (eielőtt MAGTAR ÜGYVÉDI KÓZLOKT) # 3 « _ , . ,, . HETILAP AZ ISAISiCÜG? ÍWÍEINK KÉPPISKLíTtM A IAGTA& OSTíM BÍRÓI, ÜGYÉSZI fc KÖZJBGTZŐJ KAR ífólME V., Kudolf-rakpart 3. sz. ' tgesz « _ o « Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják ...... . , Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MÓR AZ előfizetési pénzek Kéziratok vissza nem adatnak. "* H utyvtdek. lepcélsairű'/ben bérmentesen Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Kg \ ' , ,rri„ , Megrendelések, felszólalások a postautalványnyal kiadóhivatalhoz .ntézcndök. Megjelen minden vasárnap. küldendők. rARTLAOM : A birói és ügyvédi hivatás modern iránya. III. Irta: dr 1! 01 ö n i László ügyvéd, Bánffy Hunyadon. — A btk. 65 §-ához. Irta : E i s e r t h István kir. ügyész, Lőcsén. — A női tartás kérdéséhez. Ir|a: dr. Raffay Ferenc, győri kir. albiró. — Elmebaj, mint házasságbontó ok. Irta: Göldner Károly, brassói tvszéki biró. — Igényperben az illetékezés a végrehajtató követelése s nem a lefoglalt ingók értéke után történik. Irta : dr. Ö d ö n f i Miksa, bpesti ügyvéd. — Kelföld. (A járásbíróságok ügyvitelének reformja. — A soproni törvényház felavatása. — Nemzetközi gyermekvédő kongresszus Budapesten). — Ausztria és külföld. (Bolgár törvényhozás és igazságügy. Irta: dr. Schischmanov St. Milán, bolgár igazságügyministeri államtitkár). — Nyílt kérdések és feleletek. (Az ügyvédi tisztesség és becsületes munka szigorú megóvása szempontjából Magyarország összes gyakorló ügyvédeihez. — Kérdés. Irta : Cigány János ügyvéd, Jászberényben.) — Irodalom. (Oesterreichisches Staatswörterbuch. Kiadják dr. M i s c h 1 e r Ernő és dr. U 1 b r i c h József. 111. kötet. II. Irta : dr. Horváth János pestvidéki kir. alügyész. — Törvényhatósági naptár. Kiadja : S i n g e r és Wolfner.) - Vegyesek — Curia és táblai értesítések. — Hirdetések. MKLLEKLET: - Jogesetek tára. Felsőbíróság] határozatok és döntvények — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-böl. (Csődök — Pályázatok. V A birói és ügyvédi hivatás modern iránya. Irta: BÖLÖNI LÁSZLÓ ügyvéd, Bánffy-Hunyadon. XYBefejező cikk., / X"m. Azonban tegyük fel, hogy igaz, — egy kissé kitérek, — akkor miért codificalták a mi peres eljárásunk törvénykönyvébe bele legújabban is, hogy a biró hivatalos nyomozása csak olyan erélyes legyen akkor is, ha ügyvéd áll a perben, hisz az ügyvéd már nem tudatlan, nem érdemli a kiskorúságba taszittatást r ?? Miért vette egy kalap alá a mi törvényhozásunk a tudatlanságot és szakértő tudást r — Ugy gondolom, hogy ennek okát adtam előbb, midó'n állami és társadalmi viszonyainkat összemértem. De általában sem igaz — nem csak az ügyvédekre nézve — az a föltevés, hogy a peres fél tudatlan lenne saját érzett és átértett sérelmeinek fölismerésénél és előadásánál annyira, hogy e miatt jogától kellene megfosztanunk. A laikus sem tudatlan egyáltalában soha a fő dologra nézve, csak a részletekben van némi technikai járatlansága; de ez korántsem igazolhatja a jogfosztást és kiskorúságba helyezést, a mit a nyomozás elkövet. Ilyen nyomozásra nincs szüksége a peres félnek. Nagy baja a nyomozási módszernek, hogy a szóbeliséget tartja erős várának az eljárás rendjén, a szóbeliség pedig (meglévő előnyeit se hagyva figyelmen kivül) egyáltalában nem garantirozza a felek érdekeit valódi nyilvánosság nélkül. A peres eljárás intentiója: az egyes bírósági rendszer beállítása legalább első fokon és járásbirósági intézményünk mostani működését tekintve, Magyarországon ugy is van, hogy a polgári perek igen nagy, mondhatni a legnagyobb contingentiája egy szál biró előtt nyer megoldást. Ez nem nyilvánosság! Lehet az az egy szál biró qualifikált becsületes bíró, kire nézve szükségtelen a nyilvánosságban rejlő ellenőrzés; de rendszert fektetni egyes ember privát magatartására nem lehet és az ellenőrzést elhanyagolni, pláne olyan nagy testületnél mint az állami bíróság, nem szabad, mivel tudjuk, hogy általában az ellenó'rzetlenül hagyott munka eredményében majdnem egy a semmi munkával. Ha nincs nyilvánosság, tárgyalás közben mond a biró egyet, én mondok mást, vagy meghallgatja, vagy nem; ha nem ad reá semmit, Írásban csatolom jegyzőkönyvhöz mondásomat. Mi az eredmény a világos törvény szerint: a biró mondása marad igaznak, nem az enyém; a birói jegyzőkönyv adja a tényállást hivatalosan s nem az én csatolmányom — pedig épen nekem van igazam és néma bírónak az adott esetben. Ilyen anomáliát hoz létre a szóbeliség követelménye, mindig a bírónak van igaza hivatalosan; ez a peres fél érdeke ellen támasztott erőszakos eljárás, ilyenre sincs szüksége a peres félnek. * Előző cikkek 41 és 42. sz. Lapunk mai száma Emlitém, hogy a laikus se tudatlan a biró előtt saját ügyében, csak hiányzik a részletekben bizonyos technikai ügyessége a perlekedéshez ; azt pedig most mondom, hogy az anyagi törvénynyel vele születik minden józaneszü becsületes ember; ugy hogy magát a nagy közönséget — bár cultur missionkból még sok hiányzik — világért sem lehet arra a tudatlanságra kárhoztatni, melynek következtében aztán jogfosztásnak tegyük ki és tutorság alá helyezzük,hanem oda kell utalni,hogy hiányzó technikai ügyességét pótolja, mert különben hátrányt szenved. A helyes munkafelosztás szigorú századában az állam nem tarthat fenn drága bírákat azért, hogy perlekedési ügyességre tanítsa az embereket és a nem prókátorokból prókátort neveljen; hanem fentartja kizárólag azért, hogy a felek ügyeibe absolute bele nem elegyedve, készítsen a vitás ügy fölött pártatlan Ítéletet, a ki pedig nem prókátor, tanulja meg a prókátori mesterséget mástól és nem az állami birótul, avagy vegyen maga mellé szakértőt, onnan a hol van. Nem kell a munkafelosztás elvének és sikerének történetét itten vázolni, közönséges ember is ismeri azt. Régen a családtól került ki az egyén minden szükséglete, élelme, ruházata stb.; nem szorult senki senkire, e miatt nem is volt ipar, se kereskedés. Már ma a ruha olcsóbb egészben készen, mint a mibe kerülne nekünk csak az anyagja, ha magunk produkálnók; a pék jó kenyeret süt; a mészárszékben mindenféle hust kaphatni, nem kell az ős foglalkozáshoz, a vadászathoz, folyamodni; kenderem terem most is, de eladom és veszem a vásznat készen; búzát termelek most is, de eladom és veszem a lisztet vagy épen a kenyeret; mert a munkafelosztás következtében nagyra fejlődött ipar és kereskedés előnyösebbé tette rám nézve, miután nem tudok ugy szőni, mint a takács és nincs is olyan gépezetem a régi «esztováta» helyébe és nincsen a tagomban egyszersmint mümalom. A kalapos megyén az óráshoz, az órás a szabóhoz és így tovább ... ki a mit nem tud, tanulja a másiktól; kinek a mije nincs, beszerzi attól, a kinek van. Világért se gondol a társadalomban egy polgár is arra, akármiféle értelmi (kivéve az állami intézményeket) avagy anyagi szükséglete legyen, hogy beszerzése végett az államhoz forduljon és az állam nem is venné azt figyelembe és tényleg nem is veszi semmiféle téren, csak egyedül az igazságszolgáltatás terén van ugy, hogy a ki nem tud prókátor lenni, azt kitanítja a biró, illetve lesz a biró helyette prókátor is; csak itt nincs még elfogadva a munkafelosztás elve: a biró a kinek kizárólagos hivatása az ítélkezés, csinálja a pert is és prókátoroskodik. Biró és ügyvéd egy személyben és a mi fő — egyugyanazon ügyben! Épen ez az, a mi kétségessé teszi a tárgyalás alaposságát csak ugy, mintáz ítélet pártatlanságát. Ez igen nagy hátrány és nagy baj igazságszolgáltatásunkban — elismeri mindenki. De hát meg van ennek az oka is. yajjon mi lehet a legfőbb oka? Én azt mondom, legyünk őszinték mindenkor. Hogy mai törvénykezésünkben a biró pótolja az ügyvédet, világos törvény utasítása szerint és nem küldik a laikust ügyvédhez — legfőbb okául tartják a peres közönség anyagi helyzetének gyengeségét s az ügyvédi functio drágaságát, egyéb ok mellett. Ezért nyomoz a biró államköltségen. Én pedig azt mondom, hogy ez a költségkérdés sem elegendő ok arra, hogy a biró ingyenes prókátorrá váljék és ezért a nyomozási módszer tovább fenhagyassék a munkafelosztás helyes elvének cáfolatául. Ha leszámítjuk a birói ügyforgalomból az adminisztratív és perenkivüli ügyeket, azokat a peres ügyeket, melyek megszűnnek Ítélet előtt vagy a melyekben birói egyezség avagy makacssági Ítélet keletkezik és mindezekhez hozzá adjuk azokat afontosabbs nehezebb ügyeket, melyekben mégis többnyire ügyvéd van jelen, - azt hiszi valaki, hogy sok ügy marad még ott ? marad pl. annyi, a mely indokolni volna képes a biró ingyenes prokátorságát és a költségtől való tartózkodás miatt az ügyvéd kizárását? Én nem hiszem. De ha marad is, társadalmunk már ismeri a munkafelosztás elvét és élvezi; az iparos inkább megfizeti és kivált ha kötelező lesz — szívesen megfizeti az ügyvéd közbenjárási diját, mert ő addig otthon dolgozhatik s esetleg meg is keresi e dijat szakértő munkája mellett s nem kell, hogy egész az elkeseredésig járja az ismeretlen hivatalok ajtait és ügyét baklövéssel végezze be 12 oldalra terjed.