A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 43. szám - Rendes perekben a másodbirosági végzés elleni felfolyamodás hány nap alatt adandó be? - Munka áthárítás. (Az igazságügyminiszter ur figyelmébe)

172 A JOG függesztette és az iratokat a kir. ügyészséghez terjesztette be, — a kinek indítványa alapján hozatott meg a másodbiróság által is jóváhagyott vádhatározat; tekintve, hogy a védelem azon további érvelését, mely szerint a becsatolt szervezési szabályrendelet 31. §. értelmében csupán csakis a járási főszolgabírók bírnának önálló jogkörrel és igy a becsatolt szolgabíró eljárása törvényellenes lenne, épp a védelem által hivatkozott szabályrendelet 31. §. cáfolja meg, a mennyiben ez a szakasz akkép rendelkezik: «hogy a járási főszolgabírók mellé beosztott szolgabirók a főnökök által elintézés végett hozzájuk utalt ügyeket pontosan elvégezni tartoznak*; tekintve végre, hogy a védelem által kidomborított ama felfogást, — a mely szerint egy szabályellenesen adott felsőbb utasítás végrehajtását foganatosító hatósági közeg a btk 165. §-ának kedvezményét igénybe nem veheti, a kir. bíróság magáévá nem teheti; mert az a körülmény,hogy a hatósági közegnek adott felsőbb utasítás, még az esetben is, ha nem lenne szabályszerű, nem zárja ki azt,hogy a különben hatáskörében eljárt hatósági közegnek bántalmazása által a hatóság elleni erőszak bűntettének büntetőjogi felelőssége meg ne állapíttathassák, annyival is inkább, mert az alantas közegnek az adott utasitás szabályszerű avagy szabályszerűtlen voltát bírálgatni nem is áll jogában: mindezek alapján a kir. törvényszék vádlottak ténykedésében a btk. 165. §-ába ütköző hatóság elleni erőszak bűntettének tényálladékát megvalósítva találta ugyan, tekintve azonban vádlottak büntetlen előéletére és arra, hogy a fenti minősítés mellett alkalmazható börtönbüntetés legkisebb tartama is tulszigorunak mutatkozik, javukra a btk. 92. §-át alkalmazta stb. A kassai kir. Ítélőtábla (1896. június 23. 2,790. sz. a.) Tekintve, hogy a btk. 165. §-ban meghatározott hatóság elleni erőszak bűntettének leglényegesebb ismérvét az erőszak vagy veszélyes fenyegetés illetőleg bántalmazás képezi; tekintve, hogy ebben az esetben az eljárás adatai nem szolgáltattak meggyőző bizonyítékot arra, hogy vádlottak ifj. E. József hivatalos eljárásban volt körjegyzővel szemben a kérdéses alkalommal a fentebbi ismérveket kimerítő bármely cselekményt követtek volna el, a mennyiben nevezett vádlotaknak beigazolt ténykedése csupán abból állott, hogy a nevezett körjegyzőnek az eljárása ellen tiltakozóan a becsukott üzletnek a felnyitását megtagadták; majd akkor, a mikor Sz. Pál kerékgyártó segéd az üzlet felnyitása végett megjelent, az ajtó elébe állottak és miután a nevezett kerékgyártó segéd D. Mór vádlottnak ellenséges fellépése folytán nem mert az ajtónak a felnyitásához fogni s a körjegyző maga vette a kezébe a vésőt és az ajtót feszegetni kezdte, D. Mór vádlott őt felpofozással fenyegette, D. Náthánné vádlott pedig a nevezett körjegyzőnek a kezét és illetőleg az abban levő vésőt megfogta, miközben a maga kezét is megsértette, tekintve hogy ezek szerint ebben az esetben nem állapitható meg jogos megnyugvással, mintha D. Mór vádlott ugyanaz alkalommal a körjegyzőt meglökdöste volna, mert S. Mihály községi bíró mint szemtanú erről említést nem is tett, Sz. Pál pedig csupán annyit látott, hogy D. Mór a jegyzőt a vállainál megfogva, eltolta az ajtótól, minthogy a fennebbiek szerint a nevezett vádlottak fentebbi ténykedése sem az erőszak, sem a bántalmazás fogalmát nem födi, tehát a btk. 165. §. alá nem vonható; minthogy másfelől D. Mór vádlottnak az a beigazolt cselekménye, hogy a hivatalos eljárásban volt nevezett közjegyzőt felpofozással fenyegette, olyan sértő kifejezést foglal magában, mely a btk. 46. §-ába ütköző hatóság elleni kihágásnak a tényálladékát állapítja meg: ezekhez képest a kir. Ítélőtábla D. Náthánné vádlottat, a btk. 165. §. alapján a terhére rótt hatóság elleni erőszak bűntettének a vádja és következményeinek terhe alól felmenti, D. Mór vádlottat ellenben a btk. 46. §-ába ütköző hatóság elleni kihágásban nyilvánítja bűnösnek és azért az idézett §. alapján a fenforgó enyhítő körülményre való tekintettel 2 napi elzárással helyettesítendő 20 frt pénzbüntetésre ítéli stb. A m. kir. Curia (1897. szept. 10. 8,965. sz. a.) a kir. ítélőtáblának ítélete megváltoztattatik; és a btk. 20. §-ának felhívása mellett, a kir. törvényszék ítélete, de ez is azzal a változtatással hagyatik helyben, hogy D. Náthánnénak fogházbüntetése 3 napi tartamban állapittatik meg. Indokok: Már a kir. Ítélőtábla által megállapított tények, — hogy t. i. vádlottak ifj. E. József körjegyzőt hivatalos eljárásában azzal akadályozták, hogy mind a ketten a bezárt boltajtó elé álltak és D. Mór a körjegyzőt felpofozással fenyegetve vállánál megfogta és az ajtótól eltolta, D. Náthánné pedig a körjegyző kezében volt vésőt megragadva, ezt erővel elvenni törekedett, — a hatóság elleni erőszak alkotó elemeit magukban foglalják; s ezen felül a kir. Curia ifj. E. József sértett félnek és S. András tanúnak a végtárgyaláson eskü alatt tett vallomásával azt is bebizonyitottnak vette, hogyD. Mór ifj. E. Józsefet meg is lökte; minélfogva a kir. ítélőtábla ítéletének megváltoztatásával a kir. törvényszék Ítélete a fentebbiekkel módosított indokainál fogva hagyatott helyben stb. A btkv. 163. §-ába ütköző hatóság elleni erőszak alkatelemét képező veszélyes fenyegetés akkor forog fenn, ha a baj közvetlen bekövetkezése helyeztetett kilátásba, ennek hiányában csakis a btkv. 41. §-ába ütköző kihágás állapitható meg, amikor is az a körülmény, hogy a tettes a fenyegetést hatósági közeg irányában használta és hogy a fenyegetésnek célja hatósági intézkedésre való kényszerítés volt, csupán súlyosító körülményt képez. Az eperjesi kir. törvényszék: (1896. június 15. 1,469) Sch. Gy. vádlottat a Btkv. 163. §-ába ütköző hatóság elleni erőszak büntette helyett, a kbtkv. 41. §-ába ütköző közcsend elleni kihágásban mondja ki büntisnek, és ezért a kbtkv. 41. §-a alapján egy heti elzárásra és 20 frt pénzbüntetésre itélli. Indokok: A szepesolaszi-krompachi takarékpénztárnak Sch. Gy. elleni ingatlanok birtokba-adása iránti végrehajtási ügyében a Sch. Gy. által igénybe vett minden lehető jogorvoslat közbevetése után, az eljárt eperjesi kir. jbiróságnak kiküldötte a birtokbaadás határnapjául 1895 március 6-ikát tűzte ki. Sch. Gy. előterjesztést adva be, a birtokbaadás megakadályozását ezúttal is megkisérlette, a mely előterjesztése tárgyában azonban az ügy előadója R. kir. albiró elutasitólag intézkedett. Ezen intézkedésről szóló birói határozat ellen Sch. Gy. 1895 március 4-dikén felfolyamodást nyújtott be, kérvén, hogy annak jogérvényes elintézéséig a birtokba-adás függőben hagyassék. A birtokba-adás határnapját megelőző napon R. kir. albiró az utcán szembe találkozott Sch. Gy.-val, a ki hozzá csatlakozott és szóba hozva a végrehajtási ügyet, az albiró intézkedéseit önkényes eljárásnak bélyegezte, majd pedig fenyegetőlegkinyilatkoztatta, hogy «becsületére fogadja, hogy az esetre, ha holnap a birtokba-adás végrehajtatik, ugy őt lelövi.» (Következik a tagadott fenyegetés hasznalatára vonatkozó bizonyítékok előadása stb. stb.) Tekintve már most, hogy a fennforgó körülmények közt nyilvánvaló ugyan, miszerint a vádlott célja a fenyegetéssel az volt, hogy a kir. albirót megfélemlítve, oly birói intézkedésre kényszerítse, a melynél fogva a másnapra tűzött birtokba-adás ne foganatosittassék, de viszont a használt szavak értelménél fogva nyilvánvaló az is, hogy a fenyegetés annak közvetlen bekövetkezése iránt a kir. albiróban alapos félelmet nem gerjeszthetett, mivel a fenyegetés megvalósítása csak a következő napra tétetett kilátásba; tekintve, hogy a hatóság elleni erőszak bűntettének alkotó elemét az oly természetű veszélyes fenyegetés képezi, amely alkalmas arra, hogy a fenyegetettnek személyében annak közvetlen bekövetkezése iránt alapos félelmet gerjeszszen: ezekhez képest a kir. törvényszék vádlottnak a cselekményét nem a btkv. 163. §-ába ütköző hatóság elleni erőszak bűntettének, hanem a kbtkv. 41. §-ába ütköző közcsend elleni kihágásnak ösmervén fel, vádlottat a hatóság elleni erőszak büntette helyett ezen kihágásban bűnösnek kimondani s ezért őt enyhítő körülményül véve eddigi büntetlen előéletét, mig súlyosítóul azt, hogy a fenyegetést hatósági közeg irányában használta és hogy a fenyegetésnek célja birói intézkedésre való kényszerítés volt, a kbtv. 41. §-a alapján az ítélet rendelkező részében meghatározott büntetéssel sújtani stb. . . . kellett. A kassai kir. Ítélőtábla (1897. január 19. 5,623/896) Az elsőbiróság ítélete helyben hagyatik. Am. kir. Curia (1897. szeptember 1.4,779) Különös tekintettel vádlottnak eddigi büntetlen előéletére, vádlott főbüntetéséül elzárás helyett 100 frt pénzbüntetésre ítéltetik. Ezzel a részbeni változtatással a kir. Ítélőtábla ítélete az elsőbiróság Ítéletéből elfogadott megfelelő indokok alapján helybenhagyatik. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Komlósi Ferencz e. Bpest, kir. tvszék, bej. nov. 29., félsz. dec. 17., csb. Lauffer Gyula, tmgg. Püspöky Emil. — Zollner József e. Kecskemét, kir. tvszék, bej. dec. 28., félsz. jan. 28., csb. Kazincy Lajos, tmgg Szabó Márton. — Grünberg Zisse e. Csik-Gyimes, csik-szeredai tvszék, bej. nov. 24, félsz. dec. 11., csb. Weér György, tmgg. dr. Kánya János. — Dolanszky K. e. Győrsziget, győri tvszék! bej. dec. 6., félsz. jan. 7.. csb. Proszt János, tmgg. dr. Raab Géza. — Schwarc Sámuelné e. Máté-Szalka, sz.-németi tvszék, bej. nov. 8., félsz, nov. 22., csb. dr. Dezső Kálmán, tmgg. dr. Steinberger Samu. — Kindermann Georgine e. Tiszahegyes, bej. nov. 25., félsz. dec. 15., csb. Kovách Gusztáv, tmgg. dr. Vairó Ignác. — Fischer József e. Tamási, szegszárdi tvszék, bej. dec. 20., félsz. jan. 3., csb. Závody Albin, tmgg'. Gottlieb Salamon. — Kunkel György e. Brassó, kir. tvszék, bej. nov. 30., félsz. dec. 27.. csb. Kovács Károly, tmgg. Puscariu Károly. — Bognár Ferenc e. Barcs, kaposvári tszék, bej. nov. 30., félsz. dec. 27., csb. Havas Jenő, tmgg. dr. Obetkó Károly. — Guttmann és Wertheimer e. Paks, szegzárdi tvszék, bej. dec. 24?., félsz, jan 6., csb. Závody Albin, tmgg. Késmárky Iván. — Sturek György e. Tövis, gyulafehérvári tvszék, bej. nov. 30., félsz. dec. 18., csb. Geraszim János, tmgg. dr. Jeney Elek. — A nagy-szebeni román iparosok hitel és betétszövetkezet e. Xagy-Szeben, kir. tvszék, bej. nov. 29., félsz. dec. 27., csb. Bán Ferenc, tmgg. dr. Pacurár István. — Stern Gyula e. S. A. Ujhely kir. tvszék, bej. dec. 1., félsz. dec. 20., csb. Józsa István, tmgg! Somogyi Bertalan. — Jarabin Ant. I. e. Breznóbánya, beszterszebányai tvszék, bej. nov. 23., félsz. nov. 29.. csb. Traeger Zsigmond, tmgg. Bohus János. — Fodor László e. Kecskemét, kir. tvszék, bej. dec. 2. félsz, dec. 22. csb. Kapy Lajos, tmgg. Pacsu Mihály. Pályázatok : Az ó-becsei kir. jbiróságnál aljegyzői áll. nov. 2.—A moóri jbiróságnál aljegyzői áll. nov. 3. — A fehértemplomi tvszéknél albirói áll. nov. 3. — A temesi jbiróságnál aljegyzői áll. nov. 3. — A nagy-bittsei jbiróságnál albirói áll. nov. 3. — A fehértemplomi tvszéknél birói áll. nov. 3. — A nagyszentmiklósi jbiróságnál aljegyzői áll. nov. 4. — A zentai kir. jbiróságnál j á r á sbirói áll. nov. 4. — Az erzsébetvárosi tvszéknél a 1 j e g y z ő i áll nov. 5. — A kézdivásárhelyi tvszéknél aljegyzői áll. nov. 25. CAU.AB RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTÉ