A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 42. szám - Lehet-e jogi személy igazgatósági tag?

168 A JOG kifejezetten felebbezést jelentett be, a mi kizárja azt, hogy a szerinte hatáskörrel nem biró törvényszék Ítéletének az ügy érdemére vonatkozó részében megnyugodhassék és igy felebbezése erre is kiterjedó'nek volt veendő. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága csak az esetben van hivatva és jogosítva a tiszteletsértő kifejezések miatt, melyeket az ügyvéd a bírósághoz intézett beadványában használt, az illető ügyvéd ellen fegyelmi uton eljárni, ha a sértő kifejezéseket az ügyvéd meghatalmazotti minőségben használta. A marosvásárhelyi ügyvédi kamara (1897. március 31. 96. sz. a.). P. Mihály marosvásárhelyi ügyvéd az ügyvédi rendtartásról szóló 1874. évi 34. t.-c. 68. §. b) pontjában és az 1887. évi 28. t.-c. 3. §-ában körülirt fegyelmi vétségben vétkesnek mondatik ki, és azért az idézett 1874. évi 34. t.-c. 70. §-ának 2. pontja alapján a marosvásárhelyi ügyvédi Kamara segélyalapja javára fordítandó 50 Irt pénzbírság 15 nap alatt leendő megfizetésére ítéltetik el stb. Indokok: Vádlott beismerte, miszerint a marosvásárhelyi kir. járásbíróságnak az ügyvédi kamarához 1891. dec. 15-én intézett panaszos átiratának mellékletét képező két felebbezésben irt és panasz tárgyává tett következő sértő kifejezések: «a sérelmes ítélet az eljáró biró urnák velem szemben már régen éreztetett ellenszenvén, boszuállásán, rosszakaratán vagy törvénytudatlanságán alapul; mert ha ezek hiányában s teljes lelkiállapotában, a fenforgó ügyben egy igazságos s nemcsak diplomás, hanem képezett biró Ítéletet hozván, azt elhinni, azt egy jó, egy képzett jogászról feltenni nem tudom, hogy e sérelmes itélet elbírálásánál a t. eljáró biró ur aligha letett bírói esküjére gondolt volna, vagy az ügyet tanulmányozni kivánta volna»; «hogy ha Szilágyi Dezső igazságügyminister ur ő nagyméltósága megtudja, kétségen kivül a t. eljáró biró urat stante pede a minden alkalommal annyi sokat keresni nem átalló kir. táblai birónak kinevezné*; nyilvános vétséget követett el; «továbbá: «nem a tárgyaló biró ur, hanem a járásbíróság valamelyik dijnokn szövegezte, s hozta a sérelmes ítéletet*; «hogy ezen indokok valóban, hogy ne mondjam hazugságtól, de a valótlanságtól hemzsegnek* «kinek még dunsztja sincs a mi törvénykezési viszonyainkról;* az igazságszolgáltatás tekintélyének aláásására történt meg;* «hogy a t. bíróság vagy roszakaratulag vagy pedig felületesen s szakértelmetlenül járt el, s igy nyilvános vétség terheli*: saját magától származtak, és hogy ama felebbezéseket ő maga irta. Miután ama kifejezések mindannyian durvák és sértők, szemben a Jbirósággal használva, a melynek a tekintélyét épen az ügyvédi kar is elsősorban hivatott megvédeni és megoltalmazni, még idegen támadások ellen is és az az ügyvéd, a ki megfeledkezve az ügyvédi kar kötelességéről, magaviseletével akként a bíróságot megsértve közvetve az ügyvédi kar becsületét és tekintélyét megsértette: kétségtelen, hogy a fenti sértő kifejezések használata a rendelkező részben megállapított vétség tényálladékát teljesen kimeríti. A büntetés kimérésénél súlyosító körülménynek vétetett tekintetbe a sértő kifejezések különös durvasága és az, hogy vádlott hasonló sértések elkövetéséért már ismételten volt fegyelmileg büntetve stb. A m. kir. Curia (1897.szept. 11. 388. sz. a.). A marosvásárhelyi ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának ítélete, abban a részében, melyben P. Mihály ügyvéd, a közte mint alperes és T. Gábor mint felperes között 112 frt 50 kr és jár. iránt folyt, perben 3,827. sz. a kelt elsőbirósági itélet ellen beadott felebbezésében foglalt tiszteletsértő kifejezésekért is fegyelmi vétségben mondatott ki vétkesnek és ezért is pénzbirságra ítéltetett; az ennek alapjául szolgált eljárással együtt megsemmisíttetik, itten nem érintett másik részében pedig a fegyelmi biróság ítélete megváltoztattatik annyiban, hogy nevezett ügyvéd a reá kiszabott pénzbírság mellőzésével az 1874. évi 34. t.-c. 70. §-nak 1. pontja alapján Írásbeli feddéssel büntettetik. Az 1874. évi 34. t.-c. 68. §-nak b) pontjára való hivatkozás pedig mellőztetik. Indokok: Megsemmisítendő volt a felebbezett elsőbirósági Ítéletnek fenébb megjelölt egyik része abból az okból, mert az 1887. évi 28. t.-c. 3. §-nak világos rendelkezése szerint az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága csak az esetben van hivatva és jogosítva a tiszteletsértő kifejezések miatt, melyeket az ügyvéd a bírósághoz intézett valamely beadványában használt, az illető ügyvéd ellen fegyelmi uton eljárni, ha a sértő kifejezéseket az ügyvéd meghatalmazotti minőségben használta. Ugy de P. Mihály ügyvéd a T. Gáborral folytatott perében beadott felebbezésben foglalt tiszteletsértő kifejezéseket nem meghatalmazotti minőségében, hanem a saját ügyében és a saját nevében használta. Az eljáró fegyelmi biróság tehát akkor, midőn a vádlott ügyvédnek a saját ügyében beadott felebbezésében használt tiszteletsértő kifejezéseért is fegyelmi eljárás és elbírálás tárgyává tette, a fenébb idézett törvényben megszabott hatáskörét túllépte és ez által semmiségi esetet követett el. E részbeli eljárása és ítélete pedig annál inkább megsemmisitendő volt, mert ily esetben, akkor t. i., ha az ügyvéd nem mint meghatalmazott, hanem a saját ügyét tárgyazó beadványban használt tiszteletsértő kifejezést ezért őt megbüntetni a kir. Curia 8. sz. büntetőjogi döntvényében felsorolt törvények alapján az illető biróság van feljogosítva. A mi pedig a büntetés kiszabását illeti: e tekintetben az eljáró fegyelmi biróság ítéletének megváltoztatása, vagyis az enyhébb büntetés kiszabása azzal indokoltatik, hogy vádlott ügyvédet a fennebbiek szerint már csak egy rendbeli fegyelrrn vétség terheli, és hogy hason természetű vétségért írásbeli feddéssel ez ; előtt már több mint tiz évvel volt megbüntetve. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. A közforgalomban szeszes italt sem mértékjelzés nélküli palackokban, vagy poharakban, sem az italmérö tetszése szerint megállapított, illetve elfogadott mértékben mérni nem szabad. Ez okból a rendellenes felülmértékkel jelölt sörös poharak használata is az 1879. évi XL. t.-c. 136. § ába ütköző kihágást képez. (A m. kir. belügyminister 1897. évi 460. számú határozata.) Széksértésért bírságot kimondó közgyűlési határozatok meg nem változíathatók. (A m. kir. belügyminister 1897. évi 10,196. sz. határozata.) Sajtóíermékeknek iparszerü árusítása nem ipartörvénybe ütköző kihágást képez, hanem a házalást szabályok alapján bírálandó el. (A m. kir. belügyminister 1897. évi 708. számú határozata.) Az egyik félnek közel halállal fenyegető betegsége esetében történt egyházi összeadás miatt a lelkész nem büntethető, de házasságnak az egyházi összeadás ily esetben sem tekinthető s az állami anyakönyvbe be nem jegyezhető. (A m. kir. belügyministernek 1897. évi június hó 13-án 55,883. szám alatt kelt határozata.; Ha törvényes házasság tartama alatt született gyermek születési anyakönyvébe a gyermeknek a természetes atya által való elismerése, vagy a törvényes atya által való el nem ismerése jegyeztetik be, a születési eset egészen újból anyakönyvezendő. A kihirdetési jegyzék harmadik rovatába a kifüggesztés és levétel napja is foljegyzendö. A kir. járásbíróság a jogerőre emelkedett kiigazító végzést az anyakönyvvezetőnek is megküldeni köteles. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Barssy Ferenc e. Szentes, szegedi tvszék. bej. nov. 18, félsz. dec. 4. csb. dr. Kecskeméty Dániel, tmgg. dr. Ecsery Lajos. — Sonnenfeld Dávid e. V.-Pel, aradi tvszék, bej. nov. 20. félsz. dec. 6. — csb. dr. Schartner Sándor, tmgg. dr. Popovics György. — ifj. Hajmási István, e. Zala-Egerszeg, bej. nov. 15. félsz. dec. 17, csb. Szirmay Béla, tmgg. dr. Obersohn Mór. — Hajmás János e. ZalaEgerszeg. bej. nov. 15, félsz. dec. 17. csb Szirmay Béla, tmgg. dr. Obersohn Mór. — Buchvald Lajos e. Bpest, ker. és vált. tvszék, bej. nov. 13. félsz. dec. 14. csb. Mezey László, tmgg. dr. Krasznay Ferenc. Schwartz Sámuel e. Máté-Szalka. szatiiiár-németi tvszék, bej. nov. 8. félsz. nov. 22, csb. dr. Dezső Kálmán, tmgg. dr. Steinberger Samu. — Oesterreicher Lázár e. Érmihályfalva, nváradi tvszék, bej. nov. 15. félsz. dec. 14-én. csb. Geleta Géza, tmgg. dr. Barta Béla. — Löwinger Adolf e. Szentes, szegedi tvszék, bej. nov. 20. félsz. dec. 11. csb. dr. Kecskeméti Dániel, tmgg. dr. Sultz Sándor. — Wigner József Szolnok, kir. tvszék, bej. nov. 25, félsz. dec. 20. csb. Pálka Kálmán, tmgg. dr. Kőrössy Lajos. — Sipos Imre e. szabó Siklós, pécsi tvszék, bej. nov. 10. félsz. nov. 18. csb. Bogyay Pongrác, tmgg. Pakuszi Gyula. — ifj. Tormássy Sándor e. Siklós, pécsi tvszék, bej. nov. 10. félsz, nov. 18. csb. Bogyay Pongrác, tmgg. dr. Troli Ferenc. — Steurer Izidor e. Zichy-falva, n.-becskereki tvszék. bej. nov. 30. félsz. dec. 14, csb. dr. Selymessy Sándor, tmgg. dr. Kiszely Kálmán. — Steurer Nina e. Pancsova, kir. tvszék, bej. dec. 3 félsz. jan. 7. csb. Scholmaschi Adolf, tmgg. dr. Birecsku Sándor. — Szegedin Miksa e. B-Gyarmat kir. tvszék, bej. nov. 6. félsz.nov. 20.csb. Köröm László tmgg. Luby Mátyás. Pályazatok: A rimaszombati tvszéknél jegyzői áll. okt. 24. — A vágujhelyi jbiróságnál albirói áll. okt. 24. — A pécsi kir. tvszéknél albirói áll. okt. 24. — A zombori tvszéknél j e g y ö i áll. okt. 24. — Az erzsébetvárosi tvszéknél aljegyzői áll. okt. 24 — A tamási jbiróságnál j b i r ó i áll. okt. 24 — A beregszászi tvszéknél aljegyzői áll. okt. 25. — A győri tvszéknél jegyzői áll. okt. 25. — A szegedi kir kzjzői kamaránál atiteli közjegyzői áll. okt. 25. — A temes-kubini jbságnál aljegyzői áll. okt. 26. — A zsibói jbiróságnál albirói áll. okt. 26. — A nagykikindai jbságnál aljegyzői áll. okt. 27. — A bpesti kir. ker. és vált. tvszéknél két birói áll. okt. 30. — A bpesti kir ker. és vált. tvszéknél albirói áll. okt. 30. — A szombathelyi tvszéknél birói áll. okt. 31. — A rózsahegyi tvszéknél alj'egyzől áll. okt. 31. e»tL*S OÍ6ZVÉNYTAR8A8ÁO NYOMOAJ* BUDAPEfcTF".