A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 41. szám - Elválaszthatja-e az izraelita lelkész zsidó ritus szerint a házasfeleket, mielőtt azok biróságilag jogerősen elválasztattak? - Irodalmi működés és protekció. (Az igazságügyminister ur figyelmébe)

Kii A JOG hogy a mosoni izraelita hittelekezeti iskola költségeihez való hozzájárulástól bíróilag felmentessék, a bíróság érdemleges határozat tárgyává nem tehette: mivel a hitfelekezeti megadóztatásból keletkezhető vitás kérdések nem foglaltatnak azon ügyek között, melyek az 1896 : XXVI. t.-c. II. része által ezen biróság hatáskörébe utaltattak. 12. sz. A községi törvénybiró (másodbiró) a községi képviselőtestületi közgyűlésen szavazati jogot csupán akkor gyakorolhat, a midőn a törvény által szavazati joggal felruházott birót helyettesíti s annak szavazati jogát gyakorolja. 296/97. k. szám. Ó Felsége a Király nevében a m. kir. közigazgatási biróság C. vármegye közönségének a folyó évi február hó 13-án tartott törvényhatósági bizottsági közgyűlésen 10. sz. a. hozott s a kunágotai jegyzőválasztást jóváhagyó határozata ellen T. István és társai által beadott panasziratot 1897. évi július hó 7-én tartott nyilvános ülésben az 1896. évi XXVI. t.-c. 28. §-a alapján vizsgálat alá vévén, következőleg itélt: A m. kir. közigazgatási biróság a panasznak helyt nem ad. Indokok: A Kunágota községben 1896. évi december hó 5-én megtartott jegyzőválasztást panaszlók két okból kérik megsemmisíteni. Mert az általuk megválasztani óhajtott Z. Béla korcsai írnokot és oki. jegyzőt a tisztújító szék elnöke nem jelölte, 2.) mert a szavazásnál H. Mihály törvénybiró szavazata elfogadtatott, holott a törvénybiró a képviselőtestületben szavazati joggal ntm bir. 1.) Az 1886. évi XXII. t.-c. 77. §-a szerint a jegyzői állásra nézve a kijelölés joga a tisztújító szék elnökét illeti meg, és legalább három egyén jelölendő, mitől eltérésnek csak akkor van helye, ha nem jelentkezett kijelölhető három egyén a betöltendő állásra. Jelen esetben a választás vezetésével megbízott szolgabíró a jegyzői állásra jelentkezők közül nem csupán három egyént, hanem a törvényben megszabott minimumon túlmenve, hat egyént jelölt ki s ezek közül a képviselőtestületi közgyűlés szabadon választhatott. Eszerint a törvénynek a kijelölésre vonatkozó rendelkezése helyesen betartatott, s azon körülmény, hogy panaszlók pártfogoltja a tisztújító szak elnöke által nem jelöltetett, s ezért a közgyűlés túlnyomó többsége az elrendelt szavazás alkalmával nem szavazott: a kijelölés és a szavazás törvényességét egyáltalában nem érinti. 2.) Az 1886: XXII. t.-c. 58. §-a egyenként megjelöli a községi elöljáróság azon tagjait, a kik a képviselőtestületi gyűléseken szavazati joggal birnak és ezek közt a törvény-vagy másodbiró megnevezve nincsen, ugy hogy utóbbi csak azon esetekben gyakorolhatja a szavazati jogot, a midőn a törvény által szavazati joggal felruházott birót helyettesíti s annak szavazati jogát gyakorolja, amiről ez alkalommal nem lehet szó, mert a választási jegyzőkönyv szerint a községi biró jelen volt, szavazásra felhivatott, de nem szavazott. H. . . . Mihály törvénybirónak ezen minőségében a megválasztott jegyzőre leadott szavazata e szerint érvénytelennek tekintendő ugyan, ez azonban a szavazás eredményét meg nem dönti, mert a jegyzőnek megválasztott Sz Sámuel három szótöbbséget nyert s a törvénybiró érvénytelen szavazatának leszámításával, még mindig két szótöbbsége mutatkozik. Panaszlók egyebekben a törvényszerüleg lefolyt választást meg sem támadván, panaszuknak, mint alaptalannak, helyet adni nem lehetett. 13. sz. Tévesen befizetett vagy jogellenesen beszedett községi pótadó visszakövetelése tekintetében a felek igénye az adó lefizetésének napjától számitandó 3 év alatt évül el. 341'1897. k. szám. 0 Felsége a Király nevében a m. kir. közigazgatási biróság T. vármegye közigazgatási bizottságának 1897. évi április hó 14. napján 1,562 660/97. sz. a községi pótadó ügyben hozott határozata ellen B. Tamás nagy-szredistyei lakos által benyújtott panasziratot az 1897. évi július hó 21. napján tartott ülésben az 1896 : XXVI. t.-c. 34. §-a alapján vizsgálat alá vévén, következőleg itélt: A m. kir. közigazgatási biróság a panasznak helyt nem ad. Indokok: AZ 1886 : XXII. t.-c. 139. §-a értelmében a községi pótadó behajtásánál az 1883 : XLIV. t.-c. rendelkezései irányadók, ez utóbbi törvénycikk 90. §-ának utolsóelőtti bekezdése szerint pedig a tévesen befizetett vagy jogellenesen beszedett adók, illetékek és bírságok visszakövetelése tekintetében a felek igénye az adó, illeték vagy birság lefizetésének napjától számitandó 3 év alatt évül el. Ehhez képest Nagy-Szredisteje község képviselőtestületének 1897. évi február hó 4. napján 8/2,849/97. sz. alatt hozott határozata, mely szerint B. Tamás abbeli kérelmének, hogy az 1875. évtől 1893. évig leirt 229 frt 54 kr. után kivetett községi pótadó leírásba hozattassék, illetőleg neki visszafizettessék, csak részben adatott hely s folyamodónak az 1893. évben leirt 9 frt 24 kr. egyenes állami adó utáni 3 frt 51 kr. községi pótadó leírása kimondatott, egyebekben pedig a kérelem elévülés címén visszautasittatott, valamint az ezen képviselőtestületi határozatot indokainál fogva jóváhagyó panaszolt közigazgatási bizottsági határozat törvényes alappal bírván a panasznak helyt adni nem lehetett. 14. sz. A községek saját állami adójukat községi pótadóval nem róhatják meg. 442/1897. k. szám. Ü felsége a Király nevében a m. kir. közigazgatási biróság N Antal füzes-abonyi lakosnak H. . . . vármegye törvényhatósági közgyűlésének 1897. évi április hó 27-én 342. sz. a kelt. határozata ellen benyújtott panaszát az 1896. évi XXXI. t.-c. 34. §-a alapján vizsgálat alá vévén, az 1897. évi július hó 21-ikén tartott nyilvános tanácsülésében következőleg itélt: A m. kir. közigazgatási biróság a panasznak helyt ad s a panaszlott községi pótadó leírását s a mennyiben már befizetteti volna, annak panaszló részére való visszafizetését elrendeli. Indokok: A panasz tárgyát képező vármegyei közgyűlési határozat ügyfél abbeli kérelmét, hogy az országos vásártartási jog után Füzes-Abony község állami adójára illetve jövedelmére 1894—95—96. évekre kivetett s panaszlótól, mint bérlőtől bevett pótadó töröltessék, illetőleg visszautaltassék, azon indokból utasította el, mert ügyfél mint bérlő nemcsak tudta, töröltetni kért adóknak kivetését, de azoknak viselésére magát a bérleti szerződés 6. pontja szerint kötelezte is, Azon eljárás, hogy a község saját állami adóját községi pótadóval rótta meg, az 1886: XXII. t.-c. 129. §-ával ellentétben áll, mely akként rendelkezik, hogy a mennyiben a község kiadásai a községi törzsvagyon jövedelmeiből fedezetet nem találnának, a község a községi lakosokra és a birtokosokra községi adót vethet ki; a községi adó tehát, amennyiben arra törvényszerű szükség forog fenn, nem a községi vagyonnak községi célokra adóztatás tárgyául nem szolgálható jövedelmére, hanem csakis a községi lakosokra és birtokosokra vethető ki. Ekként a község törzsvagyonának jövedelmére rovott pótadókivetése törvényellenes lévén, annak panaszlótól, mint bérlőtől való követelése még az esetben sem birhat törvényes jogcímmel, ha annak fizetését szerződésszerüleg magára vállalta volna, mit egyébként panaszló tagadásba vett. Ebből az indokból jelen ítélet rendelkező része szerint kellett határozni. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. A vármegyei tiszti állásokkal járó lakpénzek az uj állás elfoglalásának napját követő lakbérnegyed első napjától teendők folyóvá. (A m. kir. belügyminister 1897. évi 53,320. sz. a. kelt határozata.) Törvényes házasság tartama alatt született gyermeket törvényesnek kell bejegyezni, tekintet nélkül arra, hogy mennyi idő telt el a házasságkötés és a születés között. (A m. kir. belügyministernek 1897. évi május hó 11-én 56,247. szám alatt kelt határozata.) Ha kihágási eljárásra az elévülés cimén felmentett önkényes ténye szolgáltatott okot, akkor az elévülés nem elég jogcim arra, hogy a tettes az eljárási költségek alól felmentessék. (A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1896. évi 52,744. sz. határozata.) A gazda, a cselédje által elkövetett mezőrendőri kihágásért csak az esetben vonható felelősségre, ha a cseléd a gazda utasítására követte el a cselekményt, vagy ha a gazda a cselédjével szemben a kötelességszerű felügyeleti jog gyakorlását elmulasztotta, végül ha oly egyént alkalmazott, ki feladatának rendszerinti teljesítésére képtelen. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1897. évi 5.234. számú határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Dukesz Jakab Bpest, kir. tvszék, bej. okt. 30, félsz, nov. 27, csb. Hajdú Imre, tmgg. dr. Darányi Gyula. — Pollák Izsákné Oláh-Szt.-György, besztercei tvszék, bej. nov. 15, félsz. dec. 13, csb. Murai Sándor, tmgg. dr. Wágner Albert. — Bőgős F. Imre, Eger kir. tvszék, bej. okt. 20, félsz. nov. 21, csb. dr. Földy Károly, tmgg. dr. Ott Péter. — Verebi Johanna, Szatmár, kir. tvszék, bej. nov. 10. félsz. nov. 29, csb. dr. Dezső Kálmán, tmgg. dr. Biró Elemér. — Vazenkovits Bozsidár, Uj-Gradiska. kir. jbság, bej. nov. 15, félsz. nov. 19, csődgondn. dr. Poszilovits Mihály. — Kóhn Lipót és neje Mezőlak, veszprémi tvszék, bej. dec. 13, félsz, dec 16 csb. Kenessey Aladár tmgg. Steinberger Lipót. — Dick Jakab Torda kir. tvszék, bej. nov. 15, félsz, dec. 9, csb. dr. Pozsonyi Antal, tmgg. Lengyel Kristóf. — Weisz Benő! Mezőteleki, nváradi tvszék, bej. nov. 18. félsz. dec. 14. csb. Geleta Géza, tmgg. dr. Lindenfcld Zsigmond. — Facini György Pozsony, kir. tvszék, bej. nov. 29, félsz. dec. 20, csb Würtzler Ödön, tmgg. dr. Pirkel Kristóf. — Zichermann Dávid Szatmár, sz.-némethi tvszék, bej. nov. 22, félsz. dec. 13, csb. dr. Dezső Kálmán, tmgrr. dr. Köszörménvi Emil. — Pályázatok: A selmeci jbiróságnál aljegyzői áll. ok. 17. — A fehértemplomi jbiróságnál a I b i r ó i áll. okt. 17. - A hódsághi jbiróságnál aljegyzői áll. okt. 18. — Az eperjesi tvszéknél biró áll. okt. 18. — A szeghalmi jbiróságnál aljegyzői áll. okt. 20. A nagyváradi tvszéknél aljegyzői áll. okt. 20. — Az antalfalvai jbiróságnál aljegyzői áll. okt. 22. — A szombathelyi tvszéknél albirói áll, okt. 22. — A szombathelyi tvszéknél aljegyzői áll. okt. 22. — CALLA6 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTÉ'-