A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 3. szám - A bűnvádi eljárás életbeléptetése

A JOG 21 ségeket okoz a nélkül, hogy ez által valamely számbavehetö perjogi előny eléretnék. Söt ellenkezőleg. Ezen intézménynyel a peres felek s ezzel a jogszolgáltatás érdeke is veszélyeztetve van az által, hogy a per sorsára, annak végleges eldöntésére a kézbesítési megbízott mulasztása fog befolyást gyakorolni, a mi a rövid határnapi időközök mellett (145- §•) gyakran meg fog történni. Magát az elvet, az intézményt, mely a váltóeljárás 16. §. rendelkezéséhez hasonló eljárást kíván meghonosítani, a gyorsabb kézbesítés szempontjából általában csak helyeselni lehet. Csakhogy szükséges magát az elvet, az intézményt a gyakorlati élet követelményeinek megfelelőleg alkalmazni. A gyakorlati élet követelménye pedig véleményünk szerint az, hogy a contemplált eljárás csakis azon esetekben vétessék alkalmazásba, ahol azt a peres felek ésaz igazságszolgáltatásérdekefeltétlenül megkívánja, megköveteli, és nem ott és akkor, a midőn annak szükségessége egyáltalában fenn nem forog és alkalmazásba vétele különös perjogi előnynyel nem jár, és azért az esetek taxativ felsorolásával meg kell gátolni azt, hogy a peres felek minden különös ok és szükség nélkül az ellenfél által e részben zaklatásoknak legyenek kitéve s hogy annak alkalmazásba vétele általában a bíróság elhatározásától függjön. És miután a tervezet indokolása szerint is a közlekedési viszonyok manapság olyanok, hogy a gyors kézbesítésnek akadályul nem szolgálhatnak, csak a kézbesítéssel megbízott közegek teljesítsék pontosan kötelességüket, véleményünk szerint a contemplált eljárás csakis oly esetekben lenne — még pedig kötelezőleg — alkalmazásba veendő: 1- ör a törvényszéki eljárásban, ha a fél ügyvédje nem lakik a törvényszék területén. 2- or a jár á s bi rósági eljá r ásb an, ha a fél nemlakik a jelen törvény hatályának területén és ügyvéd által képviselve nincsen. Ezen esetben különben egyáltalában, tehát akár van ügyvéd által képviselve, akár nem, kötelezendő lenne a fél arra, hogy a bíróság székhelyén lakó megbízottat rendeljen a kézbesítések átvételére. A 156. §. arról is intézkedik, hogy a kézbesítési megbízott megnevezéséig a további kézbesítés posta utján is történhetik és a kézbesítés ily esetben a postára való feladás által teljesítve van, ha a küldemény mint kézbesithetlen érkezik is vissza. És ez helyes, csakhogy oly ügyekben, a hol az ügyvéd általi képviseltetés kötelező, a kézbesitendő ügydarab nem a félnek, hanem az ügyvéd címe alatt lenne feladandó a postára. Nem lenne egyébként felesleges intézkedés, ha ezen eljárás azon esetekre is kiterjesztetnék ha a fél lakhelyét a per folyama alatt megváltoztatta és ujabb lakhelyét a bíróságnak be nem jelentette, vagy ott szintén nem található és hirdetményi kézbesítésnek (179 §.) csakis akkor lenne helye, ha az az eljárás folytatása szempontjából szükséges és az ellenfél ez iránt kérelmet terjeszt elő. 158. §. Helytelen, hogy a tervezet, kivéve a mennyiben ez postára való feladással történik, a kézbesítést vasár- és ünnepnapokon csakis birói engedélylyelengedi foganatosítani. A tervezet alkotója bizonyára figyelmen kívül hagyta, hogy ugy a felvidék, mint a magyar alföld tekintélyes részében nem a falu, hanem a tanyarendszer dívik, a hol a nép rendesen csakis vasár- és ünnepnapokon szokott bejönni a városba vagy községbe. A jelenlegi kézbesítési rendszer szerint, kivévén a sürgős ügyeket, a kézbesítések ily helyeken csakis ünnep- és vasárnapokon kézbesittetnek, a nélkül, hogy a felek részéről e miatt panasz emeltetett volna. Különben az ellenkező rendszer a községeket ismét kiadással is terhelné, a mennyiben több kézbesítőre volna szükségük. Éz tehát továbbra is fenntartandó, mert még az oly helyeken is, a hol a nép állandóan a faluban lakik, a gazdasági munkák idején a kézbesítés hétköznapokon reggel 7 órától 8 óráig terjedő időkben alig lesz foganatosítható, miután a mezei munkával foglalkozó nép ilyenkor már otthon nem található és igy folyton a 159. §. szerinti kézbesítés volna alkalmazásba veendő. A kézbesítés idejét legcélszerűbb a kézbesítőkre bízni, a kik bizonyára alkalmas időben fogják a kézbesítést ezután is teljesíteni, a nélkül, hogy a feleket indokolatlan bosszantás vagy zaklatásnak tennék ki. A szakasz egészben kihagyandó. 161. §. Az ügyvédnek különös érdekében állhat, hogy az általa vagy hozzátartozói által indított, vagy pedig azok ellen folyamatba tett perről az iroda személyzete tudomást ne nyerjen, vagy hogy ily ügyekben az irodai személyzet helyette a szükséges lépéseket meg ne tegye. Elrendelendő tehát, hogy oly peres ügyekben, a melyekben az ügyvéda saját, — vagy házastársa, — atyai hatalom alatt álló kiskorú gyermekei ügyében, tehát nem meghatalmazás, hanem a tervezet 95. §-ának rendelkezése alapján jár el, a kézbesítés csak az általános szabályok szerint történjék és az irodában levő segéd, vagy irnok kezéhez a kézbesítés n em teljesíthető. 166. §. Az 5-ik pont kiegészítendő ezzel: «és pedig a hónapnak betűkkel való kitüntetésével*. A kiegészítés megfelel a birói ügyvit. szab. 208. §. 4. pontjában foglalt helyes rendelkezésnek. 179—182. §§. A kézbesítési akadályok teljes elhárítására a tervezet kétféle? t. i. egyszerű hirdetményiés hírlapi hirdetmény1 eljárást kiván életbeléptetni s mindakettőt az érdekelt felek kérelmére. A hírlapi hirdetményi eljárást és ezzel az ügygondnok kinevezést a tervezet azonban csakis az idéző végzéssel ellátott keresetlevél kézbesítésénél kívánja életbeléptetni. De a minő helyes és megfelelő ezen rendelkezés, époly helytelen és célszerűtlen az, hogy az ügygondnok kirendelését csakis azon esetre korlátozza, a midőn idéző végzéssel ellátott kereset kézbesítéséről van szó. Kiemelendőnek tartjuk, hogy sokszor mily nehézséget okoz jelenleg a jogszolgáltatásban azon körülmény, hogy a bíróság a peres felek egyike vagy másikának a folytatólagos tárgyalásra való idézést tartalmazó végzést nem kézbesítheti. Még a felebbviteli eljárásban is előfordul azon eset, hogyazelső bíróságéi őttfelperesigény perét elveszítvén, azt megfelebbezi, abban szóbeli tárgyalást kér; a felebbezés szóbeli tárgyalásához azonban már meg nem idézhető, mivel ismeretlen helyre költözött. A jelenleg érvényben levő perrendtts. ily esetekről nem intézkedik. És ezen mulasztást, ezen hibát nem szabad újból elkövetnünk, hanem igenis kimerítő intézkedéseket kell alkotnunk oly esetre, a midőn a per befejezését kézbesítési akadályok gátolják. Szükséges tehát—miután más elfogadható és célszerű intézmény nem áll rendelkezésünkre — az ügygondnok általi képviseltetés perjogi intézményét nemcsak az idéző végzéssel ellátott keresetek kézbesítése, hanem a szükséghez képest más esetekre is megfelelőleg alkalmazni és életbeléptetni, mihez képest a terv. 181. §-ának 4-dik bekezdése után a következő szöveg lenne felveendő. «A mennyiben pedig nem az idéző végzéssel ellátott keresetlevelet, hanem oly iratot nem lehet aperes feleknek kézbesíteni, a melynek nem kézbesithetése aperes eljárásfolytatásátés befejezését megakadályozza, a bíróság az érdekelt fél kérelmére a hirdetményi kézbesítés elrendelésével az időközben ismeretlen tartózkodásuvá vált fél részére ügygondnokot rendel és az iratot annak kézbesiti és erről a felet hírlapi közzététel mellőzésével a hirdetményi táblára kifüggesztett iraton értesiti. Ezen intézménynek törvénybe való felvétele folytán, de egyébként is, a 182. §. következőkép lesz kiegészítendő: «A mennyiben pedig a hirdetmény utján kézbesitendő irat idézést foglal magában, a határidő ugy tűzendő ki, hogy a megjelenésre a kifüggesztés utáni 15 nap elteltétől, mint a kézbesítés teljesítése napjától egész a határnapig a törvén yszabta időköz fennmaradjon*. Ezen határidő sürgős esetekben a bíróság által megrövidíthető. Ha a fél a határnapon megjelenik, az ügygondnok fellépése mellőzendő s a fél az okozott költségekben végrehajtás terhével marasztalandó s a biróság által egyúttal kitanítandó, hogy a mennyiben ujabbi megidéztetése lehetetlenné válik, az idéző végzés hirdetményi idézés mellőzésével a már kirendelt ügygondnoknak fog kézbesittetni. Belföld A bűnvádi eljárás életbeléptetése. A bűnvádi eljárás életbeléptetése tárgyában egybehívott ankét f. hó 9-én Erdély miniszter elnöklete alatt tartott ülésben befejezte az esküdt bíróságok szervezéséről szóló törvényjavaslat feletti tanácskozást, mely a 17. szakasznál vette kezdetét. E szakasz a szolgálati lajstrom összeállításáról intézkedik és felsorolja azon rokonsági és egyéb viszonyokat, melyek az ezen lajstromba való együttes felvételt akadályozzák. Székács itt azt kívánja, hogy mind a négy ülésszak részére egyszerre sorsoltassanak ki az esküdtek, mely indítvány azonban a miniszter és többek által nyújtott felvilágosítások után elvettetett. P o 1 ó n y i attól fél, hogy a rokonsági viszonyok nem ismeréséből sok nehézség fog származni s azért azt kívánná, hogy a kisorsolt esküdtek e tárgyban megkérdeztessenek. Ezen indítvány alapján abban állapodott meg a tanácskozmány, hogy a polgármesterek, községi birák stb. kötelesek legyenek az évi lajstrom folytán adott felvilágosításoknál erre is kiterjeszkedni. S c h e d i u s indítványára a mentségi okok előterjesztésére záros határidő fog szabatni. — Zsitvay attól tart, hogy a 30 esküdt és 10 helyettes esküdt kevés lesz, miután most is gyakran előfordul, dacára annak, hogy 60 esküdt lesz beidézve, hogy az esküdtszék alakítására elegendő számú esküdt meg nem