A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 3. szám - A bűnvádi eljárás életbeléptetése

A JOG 21 ségeket okoz a nélkül, hogy ez által valamely számbavehetö perjogi előny eléretnék. Söt ellenkezőleg. Ezen intézménynyel a peres felek s ezzel a jogszolgáltatás érdeke is veszélyeztetve van az által, hogy a per sorsára, annak végleges eldöntésére a kézbesítési meg­bízott mulasztása fog befolyást gyakorolni, a mi a rövid határnapi időközök mellett (145- §•) gyakran meg fog történni. Magát az elvet, az intézményt, mely a váltóeljárás 16. §. rendelkezéséhez hasonló eljárást kíván meghonosítani, a gyorsabb kézbesítés szempontjából általában csak helyeselni lehet. Csakhogy szükséges magát az elvet, az intézményt a gyakorlati élet követel­ményeinek megfelelőleg alkalmazni. A gyakorlati élet követelménye pedig véleményünk szerint az, hogy a contemplált eljárás csakis azon esetek­ben vétessék alkalmazásba, ahol azt a peres felek ésaz igazságszolgáltatásérdekefeltétlenül meg­kívánja, megköveteli, és nem ott és akkor, a midőn annak szükségessége egyáltalában fenn nem forog és alkalmazásba vétele különös perjogi előnynyel nem jár, és azért az esetek taxativ felsorolásával meg kell gátolni azt, hogy a peres felek minden különös ok és szükség nélkül az ellenfél által e részben zakla­tásoknak legyenek kitéve s hogy annak alkalmazásba vétele álta­lában a bíróság elhatározásától függjön. És miután a tervezet indokolása szerint is a közlekedési viszonyok manapság olyanok, hogy a gyors kézbesítésnek akadá­lyul nem szolgálhatnak, csak a kézbesítéssel megbízott közegek teljesítsék pontosan kötelességüket, véleményünk szerint a con­templált eljárás csakis oly esetekben lenne — még pedig kötele­zőleg — alkalmazásba veendő: 1- ör a törvényszéki eljárásban, ha a fél ügy­védje nem lakik a törvényszék területén. 2- or a jár á s bi rósági eljá r ásb an, ha a fél nemlakik a jelen törvény hatályának területén és ügyvéd által képviselve nincsen. Ezen esetben különben egyálta­lában, tehát akár van ügyvéd által képviselve, akár nem, kötele­zendő lenne a fél arra, hogy a bíróság székhelyén lakó megbízot­tat rendeljen a kézbesítések átvételére. A 156. §. arról is intézkedik, hogy a kézbesítési megbízott megnevezéséig a további kézbesítés posta utján is történhetik és a kézbesítés ily esetben a postára való feladás által teljesítve van, ha a küldemény mint kézbesithetlen érkezik is vissza. És ez helyes, csakhogy oly ügyekben, a hol az ügyvéd általi képviseltetés kötelező, a kézbesitendő ügydarab nem a félnek, hanem az ügyvéd címe alatt lenne feladandó a postára. Nem lenne egyébként felesleges intézkedés, ha ezen eljárás azon esetekre is kiterjesztetnék ha a fél lakhelyét a per folyama alatt megváltoztatta és ujabb lakhelyét a bíróságnak be nem jelentette, vagy ott szintén nem található és hirdetményi kézbesítésnek (179 §.) csakis akkor lenne helye, ha az az eljárás folytatása szempontjából szükséges és az ellenfél ez iránt kérelmet terjeszt elő. 158. §. Helytelen, hogy a tervezet, kivéve a mennyiben ez postára való feladással történik, a kézbesítést vasár- és ünnep­napokon csakis birói engedélylyelengedi fogana­tosítani. A tervezet alkotója bizonyára figyelmen kívül hagyta, hogy ugy a felvidék, mint a magyar alföld tekintélyes részében nem a falu, hanem a tanyarendszer dívik, a hol a nép rende­sen csakis vasár- és ünnepnapokon szokott bejönni a városba vagy községbe. A jelenlegi kézbesítési rendszer szerint, kivévén a sürgős ügyeket, a kézbesítések ily helyeken csakis ünnep- és vasárnapo­kon kézbesittetnek, a nélkül, hogy a felek részéről e miatt panasz emeltetett volna. Különben az ellenkező rendszer a községeket ismét kiadással is terhelné, a mennyiben több kézbesítőre volna szükségük. Éz tehát továbbra is fenntartandó, mert még az oly helye­ken is, a hol a nép állandóan a faluban lakik, a gazdasági munkák idején a kézbesítés hétköznapokon reggel 7 órától 8 óráig terjedő időkben alig lesz foganatosítható, miután a mezei munkával foglalkozó nép ilyenkor már otthon nem található és igy folyton a 159. §. szerinti kézbesítés volna alkalmazásba veendő. A kézbesítés idejét legcélszerűbb a kézbesítőkre bízni, a kik bizonyára alkalmas időben fogják a kézbesítést ezután is tel­jesíteni, a nélkül, hogy a feleket indokolatlan bosszantás vagy zaklatásnak tennék ki. A szakasz egészben kihagyandó. 161. §. Az ügyvédnek különös érdekében állhat, hogy az általa vagy hozzátartozói által indított, vagy pedig azok ellen folyamatba tett perről az iroda személyzete tudomást ne nyerjen, vagy hogy ily ügyekben az irodai személyzet helyette a szükséges lépéseket meg ne tegye. Elrendelendő tehát, hogy oly peres ügyekben, a melyekben az ügyvéda saját, — vagy házastársa, — atyai hatalom alatt álló kiskorú gyermekei ügyében, tehát nem meghatalmazás, hanem a tervezet 95. §-ának rendelkezése alapján jár el, a kézbesítés csak az általános szabályok szerint történjék és az irodában levő segéd, vagy irnok kezéhez a kéz­besítés n em teljesíthető. 166. §. Az 5-ik pont kiegészítendő ezzel: «és pedig a hónap­nak betűkkel való kitüntetésével*. A kiegészítés meg­felel a birói ügyvit. szab. 208. §. 4. pontjában foglalt helyes ren­delkezésnek. 179—182. §§. A kézbesítési akadályok teljes elhárítására a tervezet kétféle? t. i. egyszerű hirdetményiés hírlapi hirdetmény1 eljárást kiván életbeléptetni s mindakettőt az érdekelt felek kérelmére. A hírlapi hirdetményi eljárást és ezzel az ügygondnok kine­vezést a tervezet azonban csakis az idéző végzéssel ellátott kere­setlevél kézbesítésénél kívánja életbeléptetni. De a minő helyes és megfelelő ezen rendelkezés, époly helytelen és célszerűtlen az, hogy az ügygondnok kirendelését csakis azon esetre korlátozza, a midőn idéző végzéssel ellátott kereset kézbesítéséről van szó. Kiemelendőnek tartjuk, hogy sokszor mily nehézséget okoz jelenleg a jogszolgáltatásban azon körülmény, hogy a bíróság a peres felek egyike vagy másikának a folytatólagos tárgyalásra való idézést tartalmazó végzést nem kézbesítheti. Még a felebbviteli eljárásban is előfordul azon eset, hogyazelső bíróságéi őttfelperesigény perét elveszítvén, azt megfelebbezi, abban szó­beli tárgyalást kér; a felebbezés szóbeli tárgya­lásához azonban már meg nem idézhető, mivel ismeretlen helyre költözött. A jelenleg érvényben levő perrendtts. ily esetekről nem intéz­kedik. És ezen mulasztást, ezen hibát nem szabad újból elkövet­nünk, hanem igenis kimerítő intézkedéseket kell alkotnunk oly esetre, a midőn a per befejezését kézbesítési akadályok gátolják. Szükséges tehát—miután más elfogadható és célszerű intézmény nem áll rendelkezésünkre — az ügygondnok általi képviseltetés per­jogi intézményét nemcsak az idéző végzéssel ellátott keresetek kézbesítése, hanem a szükséghez képest más esetekre is megfele­lőleg alkalmazni és életbeléptetni, mihez képest a terv. 181. §-ának 4-dik bekezdése után a következő szöveg lenne felveendő. «A mennyiben pedig nem az idéző végzéssel ellátott keresetlevelet, hanem oly iratot nem lehet aperes feleknek kézbesíteni, a melynek nem kézbesithetése aperes eljárásfolytatásátés befejezését megakadályozza, a bíróság az érde­kelt fél kérelmére a hirdetményi kézbesítés elrendelésével az időközben ismeretlen tartóz­kodásuvá vált fél részére ügygondnokot rendel és az iratot annak kézbesiti és erről a felet hír­lapi közzététel mellőzésével a hirdetményi táb­lára kifüggesztett iraton értesiti. Ezen intézménynek törvénybe való felvétele folytán, de egyéb­ként is, a 182. §. következőkép lesz kiegészítendő: «A mennyiben pedig a hirdetmény utján kéz­besitendő irat idézést foglal magában, a határ­idő ugy tűzendő ki, hogy a megjelenésre a kifüg­gesztés utáni 15 nap elteltétől, mint a kézbesítés teljesítése napjától egész a határnapig a törvén y­szabta időköz fennmaradjon*. Ezen határidő sürgős esetekben a bíróság által megrövidíthető. Ha a fél a határnapon megjelenik, az ügygondnok fellépése mellőzendő s a fél az okozott költségekben végrehajtás terhével marasztalandó s a biróság által egyúttal kitanítandó, hogy a mennyiben ujabbi megidéztetése lehetetlenné válik, az idéző vég­zés hirdetményi idézés mellőzésével a már kirendelt ügygondnok­nak fog kézbesittetni. Belföld A bűnvádi eljárás életbeléptetése. A bűnvádi eljárás élet­beléptetése tárgyában egybehívott ankét f. hó 9-én Erdély miniszter elnöklete alatt tartott ülésben befejezte az esküdt bíró­ságok szervezéséről szóló törvényjavaslat feletti tanácskozást, mely a 17. szakasznál vette kezdetét. E szakasz a szolgálati lajst­rom összeállításáról intézkedik és felsorolja azon rokonsági és egyéb viszonyokat, melyek az ezen lajstromba való együttes fel­vételt akadályozzák. Székács itt azt kívánja, hogy mind a négy ülésszak részére egyszerre sorsoltassanak ki az esküdtek, mely indítvány azonban a miniszter és többek által nyújtott felvilágo­sítások után elvettetett. P o 1 ó n y i attól fél, hogy a rokonsági viszonyok nem ismeréséből sok nehézség fog származni s azért azt kívánná, hogy a kisorsolt esküdtek e tárgyban megkérdeztes­senek. Ezen indítvány alapján abban állapodott meg a tanácskoz­mány, hogy a polgármesterek, községi birák stb. kötelesek legye­nek az évi lajstrom folytán adott felvilágosításoknál erre is kiter­jeszkedni. S c h e d i u s indítványára a mentségi okok előterjeszté­sére záros határidő fog szabatni. — Zsitvay attól tart, hogy a 30 esküdt és 10 helyettes esküdt kevés lesz, miután most is gyakran előfordul, dacára annak, hogy 60 esküdt lesz beidézve, hogy az esküdtszék alakítására elegendő számú esküdt meg nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom