A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 37. szám - Az uj osztrák perrendtartás életbeléptetésének előkészítése. (Birói egyenruha és birói előkészítő szolgálat) - A nagyváradi igazságügyi palota

148 A JOG Erős felindulás nem fogadható el enyhítőül, ha a tettes maga szolgáltatott a sértettnek okot azon cselekményre, mely miatt felindulásba jővén, a sértettet bántalmazta. — A fegyelmi jog körének megállapításhoz. (A m. kir. Curia 1897 április 1. 1,946. sz. a.) A bűnhalmazat a Btk. 92. §. alkalmazását nem zárja ki. (A m. kir. Curia 1897 március 24. 7,903. sz. a.) Nyugtázott, de ki nem fizetett számlák megtartása és felhasználása a Btk. 406. §. alá esik. (A m. kir. Curia 1896 november 27. 10,067. sz. a.) A ki a meghamisított postatakarékpénztári könyvet hitelnyerés céljára használja fel, nem okirathamisitást, hanem csalást követ el. (A m. kir. Curia 1897 március 24. 2,312. sz. a.) A Btk. 330. §-ába ütköző cselekmény, ha a Btk. 92. §-a alkalmazásával vétséggé minősíttetik is, a Btk. 332. §-ában körülirt és magáninditványra üldözendő cselekmény jellegét magára nem veszi. (A m. kir. Curia 1897 április tí. 4,959. sz. a.) Vádlottnak azon cselekménye, hogy a birtokba bevezetést az által akadályozta meg, hogy az utcaajtót belülről bezárta és azt sem a bírósági végrehajtó ismételt felszólítására, sem pedig a karhatalomra kirendelt csendörök felszólítására ki nem nyitotta, nem állapítja meg a hatóság elleni erőszak tényálladékát, mert ehkez az kívántatik, hogy az akadályozás céljából személy elleni veszélyes fenyegetés vagy erőszak vagy bántalmazás használtassák. (A m. kir. Curia 1897 ápr. 12. 7,171/96. B.j Az a körülmény, hogy az eskü szövege az állam hivatalos nyelvén is jegyzőkönyvbe nem vétetett, az esküt bizonyító erejétől meg nem fosztja, a most jelzett körülmény nem szolgálhat akadályul arra nézve, hogy a hamis eskü tényálladéka megvagy meg ne állapittassék. (A m. kir. Curia 1897 április 23. 8,338/96.) A rablásnál jelen volt egyén az elrablott pénzből részesülvén, orgazdaságban mondatott bűnösnek. — Az, hogy a vádlott a megőrzés végett kapott pénzt azonnal visszaadta, a bűnösség kérdésének elbírálásánál figyelembe nem jöhet, mert ez az eljárás a pénz megszerzésének bevégzett tényén mit sem változtat. (A m. kir. Curia 1897 április 28. 6,129. sz. a.) A m. kir közigazgatási biróság általános közigazgatási osztályának elvi jelentőségű határozata* 1. sz. A községi illetőségűek az 1886. évi XXII. t.-c. 10. §-a szerinti megszerzéséhez az uj községben négy éven át való folytonos lakás mellett nem kívántatik az, hogy az illető a községi terhekhez is négy éven át folytonosan járuljon, hanem elégséges, ha a négy évi folytonos lakás mellett általában a község terheihez járult. 19/97. K. sz. 0 Felsége a Király nevében a m. kir. közigazgatási biróság K törvényhatósági joggal felruházott város tanácsának a m. kir. belügyministernek F József kórházi ápolt illetősége ügyében 1897. évi január hó 9-én 117,168. sz. a. kelt rendelete ellen emelt panasza tárgyában az 1897. évi március hó 9. napján tartott nyilvános ülésében következő Ítéletet hozott: a m. kir. közigazgatási biróság apanasznaknem ad helyt. Okok: A jelen ügyben foganatosított nyomozat által kiderittetett, hogy emiitett F József kórházi ápolt, a ki Egerben 1836. március 2-án született, onnan még 1854. évben elköltözött s ott a közterhekhez nem járult. Egerből való elköltözése után különböző helyeken bolyongott, a nélkül, hogy bárhol hosszabb ideig lakott és közterhekhez hozzájárult volna, még 1886. évben Kecskemétre költözött, a hol 1893. évi október 1-éig lakott és Sch .... Ignácnál mint gazdasági ispán hat vagy hét évig szolgált és Kecskemét város számvevőjének 1895. évi július hó 26-án kelt kimutatása szerint 1889—1892. években Kecskeméten, a hol reá ugy állami, mint községi adó kivetve volt s 1 frt 80 kr. községi adót az 1890 évben tényleg fizetett is. Ezek szerint beigazolva van, hogy F József Kecskemét városban több mint négy évig lakott s a község terheihez járult s igy miután Kecskemét városa még csak nem is állítja, hogy ellenében a város az 1886. évi XXII. t.-c. 9. §-ban megállapított kifogásokat ezen idő alatt érvényesítette, valamint nem állitja azt sem, hogy születési helyén Egerben, * A közigazgatási biróság nagyérdemű elnökének szívességéből azon helyzetben vagyunk, hogy ezentúl közölhetjük ezen biróság, elvi jelentőségű határozatait, mely előzékeny intézkedésért a közügy érdekében is ezennel hálás köszönetet mondunk. A szerkesztőség. onnan eltávozva a községi terhekhez folytonosan hozzájárult, vagy Kecskemétről eltávozva más helyen illetőséget szerzett volna, a belügyministeri határozat ellen emelt panasznak helyt adni annál kevésbbé lehetett, mivel a panasz azon érvelése, hogy az illetőség megszerzéséhez a négy évi folytonos lakás mellett a közterhekhez való tolytonos hozzájárulás is szükséges, az 1886. évi XXII. t.-c. 10. §-a szószerinti szövegének és értelmének nem felel meg, mert e törvényszakasz szerint az illetőség megszerzéséhez az kívántatik meg, hogy az illető e községben négy évig folytonosan lakjék és a község terheihez járuljon, de a terhekhez való folytonos járulás kötelezettsége abban kimondva nincs. Ezt tanúsítja e szakasz szövegezése, mert a hol a törvény a folytonosságot megköveteli, ott ezt határozottan és nyíltan ki is fejezi, mint a négy évi lakásnál, valamint azon esetben is, midőn az illető más községbe távozván, az elhagyott községben illetőségét csak azon esetben tartja fenn, ha az elhagyott község közterheihez az eltávozás után is I folytonosan hozzájárult. De bizonyítékot szolgáltat ezen értelmezés mellett ugyanezen törvénycikk 11. §-a is, mely szerint a két évi folytonos lakás és folytonos közteher viselés esetén a község kötelékébe való felvétele elnyerhető s a község által meg nem tagadható, mintegy ellentétül a 10. §. rendelkezésévé), melyszerint a törvény az illetőség megszerzéséhez a négyévi folytonos lakás mellett csupán átalában a község terheihez való járulást igényli, ez pedig F Józsefre vonatkozólag igazolva lett s igy a panasz tárgyában ezen itélet rendelkező része szerint kellett határozni. 2. sz. Egyes magánfelek fórvényhatósági közutak kiépítési és fentartási költségeihez való külön hozzájárulásra nem kötelezhetők. 43/97. K. sz. O Felsége a Király nevében a m, kir. közigazgatási biróság a nagy-bocskó-kabola-polyánai törvényhatósági közút biztosítása és fentartásához szükséges vízmüvek engedélyezése és az ezen vízmüvek létesítésével és fentartásával járó költségek viselési arányának megállapítása tárgyában M vármegye közigazgatási bizottsága által 1897. évi január hó 15-én 2,200 szám alatt hozott határozat ellen a m. szigeti m. kir. erdőigazgatóság és dr. W Péter által beadott panaszokat 1897. évi március hó 30. napján tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vévén, következő Ítéletet hozott: A m. kir. közigazgatási biróság a m. szigeti m. k. erdőigazgatóság és dr. W. Péter által emelt panasznak helyt ád és panaszosokat Máramaros vármegye közigazgatási bizottságának hivatott keletű és számú határozatával megállapított azon kötelezettség alól, hogy a nagy-bocskó-kabola-polyánai törvényhatósági közút biztosítása és fentartására szükséges vízmüvek költségeinek 20°/o, illetve 5°/0 arány szerint viselésére köteleztettek, felmenti. Indokok: A kérdéses útnak törvényhatósági közúti jellege megállapittatott, az 1890. évi I. t.-c. 22. §. II. a—f pontjaiban felsorolt azon fedezetek közt pedig, melyekből a törvényhatósági utak kiépítendők és fentartandók, egyes magánfelek hozzájárulása nem foglaltatik, sőt a a következő 23. §. akként rendelkezik, hogy az előbbi szakaszban felsoroltakból nem fedezett kiadások törvényhatósági útadókból fedezendők. Ezenfelül a törénynek a törvényhatósági közutakra vonatkozó általános rendelkezése szerint az egyes felek csak azért, mert a törvényhatósági közutat kisebb vagy nagyobb mértékben használják, ennek költségeihez hozzájárulásra kötelezve nincsenek. Az 1885: XXIII. t.-c. valamint az 1879: XXXI. t.-c. rendelkezései törvényes alapot szintén nem szolgáltatnak arra, hogy panaszosok a kérdéses vizimüvek építési, fentartási és kezelési költségeinek részbeni viselésére köteleztessenek, mert a tárgyiratok arra alapot nem szolgáltatnak, hogy e védmüvek felállítása panaszlóknak valamely ténykedése, nevezetesen a Sapurka folyónak általuk usztatásra való felhasználása miatt vált volna szükségessé. A mennyiben pedig az általuk is használt közút e munkálatuk által is biztosíttatott és ennek előnyét ők is élvezik, minthogy a fentebbiek szerint a törvényhatósági közutat a törvényhatóság a közúti alapból tartozik fentartani, panaszlókat a hozzájárulásra e címen sem lehetett kötelezni. Dr. W. Péter panaszának a fentebbi indokokon felül még azért is helyt kellett adni, mert az 1890. évi I. t.-c. 45. §-a szerint gyógyfürdőkhöz vezető utakról a törvényhatóság köteles gondoskodni s ily utak építéséhez és fentartásához hozzájárulásra a gyógyfürdő tulajdonosa csak azon esetben kötelezhető, ha az ily ut nem állami vagy nem törvényhatósági ut. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Joanovics A. Zorka e. Versec, fehértemplomi tvszék, bej. okt. 9., félsz. okt. 30., csb. Horváth Géza, tmgg. dr. Zepemág Péter. — Csillag Lipót e. Szeged, kir. tvszék. bej. okt. 25., félsz. nov. 26., csb. dr. Kecskeméty Dániel, tmgg. dr. Fülöp Zsigmond. — Türk Arthur e. Sipet, temesvári tszék, bej. okt. 16., félsz. okt. 23., csb. Kirvay Döme. tmgg. dr. Simon Lázár. — Tombátz János utóda e. Budapest, ker. és váltótvszék, bej. okt. 6., félsz. nov. í , csb. Stájer Gyula, tmgg. dr. Bém Ágoston. Pályázatok: A szegedi tvszéknél aljegyzői áll. szept. 19. — A mármarosszigeti jbiróságnál aljegyzői áll. szept. 19. — A budapesti tvszéknél aljegyzői áll. szept. 20. — A kassai törvényszéknél aljegyzői áll. szept. 20. — A kolozsvári vidéki jbiróságnál a 1 b i r ó i állás szept. 21. BALLA8 RÉSZVÉNVTÁRRA8ÁG NYOMDÁJA BUDAPESTÉ'