A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 37. szám - Fővárosi birák sérelme

Tizenhatodik évfolyam. 37. szám. Budapest, 1897. szeptember 12. Szerkesztőség: W y f\ Előfizetési árak: A JOG Kiadóhivatal: («Z*IÓH MAGTAR ÜGYVÉDI KÖZLŐHT) V., Rudolf-rakpart 3. BZ. JBH» v I J 1 ^ Helyben, vagy vidékre bér­mentve küldve: Negyed évre _ 1 frt 60 kr Fél « _ 3 « — « u p J ír , 4 o BKTIL1P AZ IGAZSÍGÜGy teíEIM tíPTKttíTÍM1 I16T1R ÜSTflDl BÍRÓI, OfiYÉSZi ÉS ítoTZŐI ÍAR ÍÍZLÖNTE . R v., Rudolf-rakpart 3. sz. ' Egész « _ 6 « — « Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Kéziratok vissza nem adatnak. Dr" RÉVAI LAJOS STILLER MÓR AZ díjfizetési pénzek Felelős szerkesztő: Dr\ STILLER MÓR. Iegcéls3iríí>,ben bérmentesen Megrendelések, felszólalások a postautalvénynya) kiadóhivatalhoz intézendők. TI/T — : » I ^. „ • « ' küldendők. Megjelen minden vasárnap. TARTALOM: Fővárosi birák sérelme. Irta: Kelemen Ernő, kir. járásbiró Kis-Várdán. — Abususok a végrehajtási eljárásban. Irta : dr. G r a b e r Gyula, bpesti ügyvéd. — A jelzálogos hitelezők jog­állása a vagyonközösség megszüntetése iránti perben és bejegyzés­nél. Irta: dr. Raffay Ferenc, győri tszéki jegyző. — Észrevételek a polgári pervendtartásról készült törvényjavaslat tervezetére. Irta : Polgár József, pestvidéki tvszéki biró. — A budapesti kir. m. tudomány egyetem jogi fakultásának tanrendje. — Belföld. (A köz­igazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatainak közlése.) — Ausztria és külföld. (Az uj osztrák perrendtartás életbeléptetésének előkészítése. Bírói egyenruha és bírói előkészítő szolgálat.) — Sérelem. (A nagyváradi igazságügyi palota. Irta: dr. Rosenthal Mór, nagyváradi ügyvéd.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesí­tések. — Hirdetések. MELLEKLET : Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvé­nyek — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-böl. (Csődök — Pályázatok.) Fővárosi birák sérelme Irta: KELEMEN ERNŐ. kir. járásbiró Kis-Vátdán. Ez alatt a cím alatt dr. Ödön fi Miksa ügyvéd ur cikkével ismét megkezdődött az az áldatlan vitatkozás, a mely egyszer már «A J o g»-ban meglehetős hosszas és éles vita után a szerkesztőség közbeszólása folytán befejezést nyert. Nem szólanánk hozzá most sem, ha a cikkíró ur olyan húro­kat nem pengetne, a melyeknek zörgését a mult vita-cyclus­ban nem hallottuk. — igy azonban megengedi talán a cikk t. irója, ha egy pár szót a vidékről is megbocsátunk, nem a magunk, de az ügy érdekében is, előre is kijelentve, hogy sem azokhoz nem csatlakozunk, a kik a fővárosi bíróságok bírói személyzetét tisztán a fővárosban felnőtt nemzedékből kívánják kiegészíteni, sem azokhoz, a kik feltétlenül azt kí­vánják, hogy a fővárosi bírói székre aspiráló egyén előzetesen a vidéken szerezze meg a kellő gyakorlatot s csak azután mehessen az elsőfokú birák szentélyébe : a fővárosba. Nem akarjuk a fővárosi birákról feltételezni, hogy az igazságügyi kormányzás vezetőjéről olyan véleményt alkottak maguknak, mint a cikkíró ur, bár nekik imputálja ezt a véle­ményt, s egyátalán nem szeretnénk feltételként sem elfogadni az olyan állapotot, a milyet a fővárosi bíróságok bírói sze­mélyzetének betöltésénél a cikk t. irója festeni kezdett, de csak hál' istennek kezdett, mert később «teljesen biztos tuda­tában van annak, hogy nem politikai szolgálatok jutalmát képezik az áthelyezések és előléptetések», mégis helytele­níti azokat. Azt nem mondhatjuk, hogy pro domo beszél a cikkíró ur. de hogy igen erősen szivén viseli a fővárosi birák s külö­nösen ugy látszik az albirák sorsát, az veres fonalként húzódik az egész cikkén át. De hát ezt jól teszi, mindig örömmel vesszük, ha egy ügyvéd a birák helyzetén javítani igyekszik, ha mindjárt némelyünk rovására is. Egyébként, hogy mért teszi, az az ő dolga, de az eljárása megokolásával mégis megengedi, hogy egy keveset foglalkozzunk a magunk szem­pontjából is. Azt mondja a cikkíró ur, hogy a budapesti bíróságok elé speciális, bonyolódott kérdések kerülnek. Hát ezt meg­hisszük, de ha ezzel azt akarja elhitetni, hogy a vidéken akár speciális, akár bonyolódott kérdések nincsenek, akkor azt hiszem, még a maga híveit is megtántoritja hitükben, mert a mint megvannak Budapestnek a specialitásai jogi kérdésekben, ép ugy meg van az minden vidéknek. Budapestnek a specia­litásai a kereskedelmi ügyek s a végrehajtások (a polgári ügyeket értve). Ezek egyúttal lehetnek bonyolultak is. De hogy nálunk is vannak speciális ügyek, azt bizonyítják a nagy számmal lévő olyan — különösen végrehajtási ügyek — a Lapunk mai száma melyeknél a vidéki fiskálisok gárdája mellett sokszor a fővárosi ügyvédi karból egy egész liszta is olvasható. Hogy azután ezek az utak nem igen akarják egymás malmára hajtani a vizet, az természetes, védvén mindegyik a maga fele érdekét, s hogy ez azután a sokszoros felülfoglalás, igény, előterjesztés fel folyamodással cifrázva egy kis bonyodalomra vezet, azt is elhiheti a cikk t. irója, a mint hogy ezt elismerték már az ország felsőbb bíróságainak tekintélyes tagjai is. Nekünk megvan a specialitásunk a tönkre ment és tönkre menendő gentry-ben, a kiknek egyike-másika maga felér sok ezer numerussal s a hány féle természetű ügy csak elképzelhető, az mind előfordul a vég-tönkre jutásukig. Specia­litásunk a buza, gabna, krumpli, alma szállítására vonatkozó kötésekből származó s az osztrák tartományokba s azonkívül az északra, délre s mindenfelé elnyúló kereskedelmi ügyletek, az ezzel kapcsolatos zsákkölcsön, szállítmányozási és egyéb ügyletek. Most pedig azt hiszem ugy nekünk, mint sok más bíróságnak specialitása lesz a még tavaszszal megkötött gabna­szállitásba burkolt uzsorás ügyletek ezre. Szóval nekünk is van egynehány specialitásunk. Azt mondja a cikkíró ur, hogy a fővárosi bíróságok ügyszáma horribilisán elütő magas a vidéki bíróságok ügy­forgalmával szemben. Hát hisz isten őrizzen, hogy 3—4 biróra annyi ügyszám essék, mint pl. az V. ker. bíróságnak a vidékiekéhez mérten horribilisán magas birói létszámára, de hogy a kicsinylett vidéki birák is dolgoznak valamit, szolgálok néhány adattal a magam idei praxisából. A körülbelül hat hónapi működés (egy hónapig szabadságon voltam s augusz­tusban irom ezeket) eredménye ez: Van 1,024 uj sommás perem ebben az esztendőben eddig. 5,200 ügyszámmal, június végéig volt 1,0-4 tárgyalásom, befejeztem 900 pert. csináltam a megkeresésből folyó polgári ügyeket (tanuhallgatás. szemle), a magam ügyeiből folyó s a megkeresésből származó végre­hajtások nagy részét, spékelve a végrehajtások nagy tömegé­ből folyó elsőbbségi, sorrendi, előterjesztési stb. tárgyalások s az ezekre hozott határozatokkal Egyik-másik biró szabadságon léte alatt hozzájárult ehhez még egy kis telekkönyvi, bűnügyi, fizetés-meghagyási s örökösödési és elnöki ügy; a tárgyalá­soknál a jegyzőkönyvet kivétel nélkül magam írtam, joggya­kornokról vagy aljegyzőről csak a magam joggyakornoksá­gomból s aljegyzőségemből van fogalmam, vagyis a mit csináltam igy a magam feje s kezem munkája. Azt is megje­gyezhetem, hogy a havi kimutatások nálam restantiát nem mutatnak s hogy az érdemi dolgaimnak 3—4%-ától etekintve. a felsőbb bíróságok is helyt adnak. Hogy hány tárgyalást tüz a pesti biró, az az ő dolga, nálam olyankép megy, hogy néha egy tárgyalást is alig birok befejezni egy nap alatt, néha meg 40—50 ügy is megy egy nap. Ennek a nyitját a budapesti birák is tudni fogják. Hogy mennyit dolgozik fel a joggyakornok az albirónak az mindig a joggyakornoktól függ. de hát a cikkíró ur elve szerint a pesti embernek sokat és jól kell dolgoznia már elejétől fogva, s igy a joggyakornok nagyon sok szalmát elcsépel abból a sok ezer blankettás do­logból, nekünk pedig a blankettát is magunknak kell kitölteni, képzelje csak el, mikor azok a 40 makacsságos ítéletek meg­akadnak, milyen kedves mulatság ez? Ne dobja hát oda a cikkíró ur olyan könnyen, hogy ezzel «csak a joggyakornoknak és írnokoknak van dolga.» Akad itt dolga az írnoknak is, joggyakornokot pedig csak ugy minden 2—3 esztendőben látunk. (Most sincs.) Nagy súlyt fektet a cikkíró ur arra, hogy a fővárosban naponta 1 —2 illetékességi vagy hatásköri pergátló kifogást kell a fővárosi bírónak elbírálnia ! Na uram fia, ha a fővárosi bíráknak vagy ügyvédeknek ez a kérdés, az uj sommás tör­vényt figyelembe véve, megpróbálja a jogi tudományát: hát tessék elhinni, hogy akkor mi lenézett vidéki birák sem szé­12 oldalra terjed.

Next

/
Oldalképek
Tartalom