A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 36. szám - Észrevételek a polgári perrendtartásról készült törvényjavaslat tervezetére [20. r.]

144 A JOG fokú bíróság ítéletében megállapított megíertőztetés^ büntette helyett — erőszakos nemi közösülés bűntettének annál is inkább, mert habár törvény szerint a cselekmény a Btk. 232. §-a 2. pontja szerint nem is volt minősíthető, de minthogy sértett a vádbeli cselekmény elkövetése idején még csak hat nappal haladta meg a 12 éves életkort, nála még az akaratnyilvánításra s a védelemre tehetetlen állapot is nagy részben fenforgott. Nem volt azonban elfogadható a kir. ítélőtábla ítéletének azon további minősítése, mely szerint vádlottat a 235. §. 2. pontja alapján ezen törvényszakasz szerint büntetendő erőszakos nemi közösülés bűntettében nyilvánította bűnösnek s ezt megváltoztatni illetőleg mellőzni kellett, mert a 235. §. 2. pontjában a többi között kiemelt «felügyelet» vagy «gondviselés csak «megbizás» folytán tehát hivatásszerüleg elvállalt kötelességből gyakoroltatik, a gazda pedig a cselédet nem arra való felügyelet vagy annak gondozása végett veszi magához, hanem szolgálatára fogadja fel s az a felügyelet, mit a gazda cselédje felett gyakorol, csak odáig terjed, a meddig azt a gazdái hatalomból folyólag a gazda jogos érdekei a cseléd jól felfogott érdekeivel összhangban magukkal hozzák. Nem szólnak ezen felfogásnak ellene a cseléd és gazda közötti viszonyt szabályozó 1876. évi XIII. t.-c. határozatai sem, mert annak 2. §-ában kiíejezett az a rendelkezés, hogy a szolgálatba lépett cseléd a gazda illetőleg családja háznépének tagjává válik, a cselédnek a gazdái hatalom alá tartozóságát fejezi ki; a gazdának azon kötelességei pedig, melyek a 26—33. §-okban felsorolvák, csak azt a felügyeletet állapítják meg, mely a szolgálatadó és bérért szolgálatot teljesítő között létrejött szerződési viszonyból folyik. A fenforgó esetben tehát, habár a sértett mint kis-dajka vádlottnak évi rendes cselédje volt s habár az még alig haladta tul a gyermekkort, mégis minthogy vádlott az arra való felügyelettel s gondviseléssel hivatásszerűen megbízva nem volt: ellenében a sértetten elkövetett vádbeli cselekmény miatt a Btk. 235. §. 2. pontja nem alkalmaztathatott. Mellőztetvén a btk. 235. §-a, vádlott büntetése a 92. §. elhagyásával, a 232. §. alapján vádlott bűnössége fokához mérten szabatott ki. A csalás megállapítását nem zárja ki az, hogy a sértett nagyobb elővigyázat mellett, megtévesztését elkerülhette volna. (A kir. Curia 1897. április 29-én, 1896. évi 6,200 sz.) A B. T. K. 400. §-ába ütköző kétszeri eladásnál eladó és vevő tettestársak. (A m. kir. Curia 1897. május 20-án, 1896. évi 8,056. sz.) Vádlott a községi elöljáróság által részére magyar nyelven kiállitott s a község pecsétjével ellátott, a községben való 48 órai tartózkodásra szóló engedélynek előmutatása és felhasználásával, a magyar nyelvet nem értő egyéneket (17-etj ravasz fondorlattal abba a tévedésbe ejtette, hogy ö egy árviz által károsított községnek lakosa lévén, a maga és károsult több társai részére könyöradományok gyűjtésére engedélylyel bir, s ezen valótlan ürügy által tizenhét egyént tévedésbe ejtve, azoktól segélyadomány cimén 3 frt 10 krt csalt ki, ezen cselekmények mindegyike a btkv 379. és 380. §§-ai alá eső csalásnak különálló vétségét képezi. (A m. kir. Curia 1897. január 12. 9,073/96. B.) Közjegyzői rendtartási ügyekben. Közjegyzők közti hatásköri összeütközés. Az aradi kir. közjegyzői kamara: Minthogy az örökösödési eljárást szabályzó 1894: XVI. t.-c. általánosságban intézkedik arról, hogy a hatóságok a tárgyalással megbízott közjegyzők megkeresésének eleget tenni tartoznak, ez feltétlenül kötelezi a közjegyzőket és ha egy másik közjegyző által egyik vagy másik örökös meghallgatása végett megkerestetnek, ha a kihallgatandó örökös a megkeresett közjegyző területén lakik, így a megkeresett kir. közjegyző illetékesség szempontjából nincs jogosítva a megkeresésnek eleget nem tenni; ugyanazért a csatolt hagyatéki iratok kiadása mellett utasittatik C. M. abrud-bányai kir. közjegyző, hogy V. F. zalatnai lakost hallgassa ki, nyilatkozatát vegye jkvbe és azt a hagyatéki iratokkal dr. F. A. szászrégeni kir. közjegyzőnek küldje meg. A m. kir. Curia: A közjegyzői kamara neheztelt végzése hatályon kívül helyeztetik s a közjegyzői kamara utasittatik, hogy a vonatkozó hagyatéki iratokat F. A. kir. közjegyzőhöz küldje vissza. Indokok: A kir. közjegyző az 1894: XXI. t.-c. 51. §-a értelmében a hagyatéki tárgyalásoknál mint birói kiküldött jár el s mint ilyen a hagyatéki tárgyalás köréhez tartozó kézbesítések eszközlése végett a telekkönyvi kivonatok s az örökösödési jog igazolására szükséges okiratok beszerzése céljából az illető hatóságokat, vatamint a szükséghez képest a hivatkozott t.-cikkben megjelölt esetekben a gyámhatóságot megkeresheti; arra azonban a kir. közjegyző az idézett t.-c.-ben feljogosítva egyáltalában nincsen, hogy a hagyatéki tárgyalás körébe tartozó meghallgatások, kiegészítések céljából közvetlenül más kir. közjegyzőt keressen meg, ez ellenkezik a törvényben felállított azzal a szabálylyal, PALLA8 RÉ8ZVÉNYTÁR8A8Á0 hogy a kir. közjegyző a megbízásokat a saját bíróságától veszi, következéskép, hagyha annak a bíróságnak területén kívül, melytől megbízatását vette, illetve a kir. közjegyző területén kivül kell valamely a hagyatéki tárgyalás körébe vágó teendőt, meghallgatást, kiegészítést teljesíteni, a kir. közjegyző e végből nem közvetlenül a másik közjegyzőhöz, hanem annak ahhoz a hatóságához fordulhat, mely azt kiküldeni jogosítva van. (1897. június 16. 2,178/97.) A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Ha mészáros ugyanabban a községben lakó mészárostól már megadózott húst vásárol, ujabb adózásnak helye nincs; a husvásárlás azonban szabályszerűen bejelentendő, {km. kir. pénzügyministernek 1896. évi 87,050. sz. határozata.) A k'ózségjcgyzöi földek használatának kérdésében való intézkedésre a vármegyei tórvényltatósági bizottság illetékes. (A m. kir. belügyminister 1897. évi 47.712. sz. határozata.) Község-átcsatolás elrendelésének magasabb közigazgatási tekintetekből akkor van helye, ha a községi törvény 148. §-ában előirt eljárás eredményre nem vezetett. (A m. kir. belügyminister 1897. évi 58,627. sz. határozata.) Fegyelmi uton hivatalvesztésre első ízben itélt községi előljáró csak qbban a községben bekövetkezendő rendes tisztújítás előtt nem választható meg újból községi elöljáróvá, melynek hivatalvesztésre itéltetésekor szolgálatában állott. (A m. kir. belügyministernek a m. kir. földmivelésügyi ministerhez 1896. évi 71,047. sz. átirata.) A község területéről idegen trahomás betegek — ezen betegségük miatt — ki nem tilthatók. (A m. kir. belügyminister 1897. évi 69,435. sz. határozata.) Ha a temetés községi elöljárósági engedély nélkül, a haláleset anyakönyvezése előtt ment végbe, a haláleset anyakönyvezése pedig az anyakönyvi közvetlen felügyelő hatóság engedélye nélkül történt, az engedélyt utólagosan ki kell eszközölni, s ennek feljegyzése végett birói kiigazítási eljárást kell indítani. (A m. kir. belügyministernek 1897. évi július hó 8-án 65,334. szám alatt kelt határozata.) Magyar állampolgár férfivel házasságra lépni kívánó külföldi nőtől a H. T. 113. §-ának utolsó bekezdése és az A. T. 51. §-a értelmében megkívánt bizonyítvány a vőlegény megnevezése nélkül is elfogadható, ha abból az, hogy a házasság a nő kora és cselekvőképessége szempontjából saját joga szerint akadályba nem ütközik, a vőlegény megnevezése nélkül is kitűnik, de nem fogadható el a vőlegény megnevézése nélkül kiállított bizonyítvány akkor, ha a nőnek a házasság megkötéshez hazai joga szerint beleegyezésre vagy jóváhagyásra van szüksége. A m. kir. belügyministernek 1897. évi augusztu; hó 2-án 65,037 szám alatt kelt határozata.) Hatóság ellen használt karomlás miatt indított ügi elbírálása — ha azzal kapcsolatosan az izgatás cselekmén-) ismérvei is mutatkoznak — nem a közigazgatási hatóság, hanem a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. minisztertanács 1897. évi ápril 7-én hozott határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Deutsch Lipótné e. Nagy-Kálló, nyíregyházai tvszék. bej. aug. 31., félsz, szept. 29., csb. Mráz János, tmgg. Imre János. — Winter Károlyné e. Nagy-Várad, kir. tvszék, bej. okt. 6., félsz. nov. 2. csb. Geleta Géza, tmgg. dr. Stocker József. — Deutsch Salamonné c. Székesfehérvár, kir. tvszék. bej. nov. 15., félsz. dec. 10., csb. Sohár Béla. tmgg. dr. Borchert Jenő. - Lőwy József e. T.-Földvár, szolnoki tvszék, bej. okt. 18., félsz. nov. ló., csb. Pálka Kálmán, tmgg. dr. Szendrey Henrik. — Widder Sándor e. Trencsén, kir. tvszék, bej. okt. 27., félsz. nov. 17.. csb. dr. Brandits Pál. tmgg. dr. Lange Kálmán. Pályázatok: A szombathelyi tvszéknél aljegyzői állás szept. 12. — A budapesti VII. ker. jbiróságnál a 1 bir ói áll. szept. 12. — A balassagyarmati tvszéknél a 1 b i r ó i áll. szept. 13. — A zombori tvszéknél aljegyzői áll. szept. 13. — A szegzárdi járásbíróságnál aljegyzői áll. szept. 13. — A vágsellyei jbiróságnál jár is bt ró áll. szept. 14. — A szelistyei jbiróságnál járásbirói áll. szept. lé. — A dunaföldvári jbiróságnál albirói áll. szept. 16. — A komárorri tvszéknél aljegyzői áll. szept. 16. — A nagybecskereki tvszékni 1 aljegyzői áll. szept. 18. NYOMDÁJA BUDAPESTÉ*