A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 36. szám - Észrevételek a polgári perrendtartásról készült törvényjavaslat tervezetére [20. r.]

A JOG t.-c. 71. §-a egyenesen kimondja, ily alapon a perújítást meg kell tagadni. Ha azonban nem tartjuk kizártnak azt, különösen aholjogutódok állanak perben, hogy ugyanazon ügyben ép ugy jöhetett létre korábban már peregyesség, mint ítélet, vagy ha elvileg elfogadjuk, pediga tervezet is elfogadta (322. §.), hogy közokiratokkal szemben is lehet ellenbizonyítás és hogy igy a peres felek beigazolhatják, miszerint a peregyesség megkötése alkalmával az ellenfel részéről tévedésbe ejtettek, vagy ama erőszak és fenyegetéssel birattak reá; akkor a peregyesség ellenében használandó perújítás megengedhetőségének kérdését is bizonyára azok közé vagyunk kénytelenek sorozni, a melyek a modern polgári perrendtartásban még mindig megoldásra várnak. A peregyesség kétoldalú szerződés. Magánjogunk értelmében pedig az ily szerződések, a mennyiben azok megtévesztés, erőszak és fenyegetés folytán jöttek létre, semmiseknek tekintendők, legyen az akár magánokirat, akár közokiratba foglalva, mivel a civilis jog nem szabja meg feltételül, hogy az akarat szabad elhatározására befolyást gyakorló tények a szerződés írásba foglalásakorvagyépenannakaláirásaalkalmávalhasználtassanak. Egyébként az egyesség érvénytelenítését az osztr. polg. törv. 1,3t- 5. §-a is megengedi. Mindezeken kivül perujitási okot képezhetne véleményünk szerint az is, ha valaki a fizetési meghagyási eljárásban kifogással nem élt. A kifogások beadása záros határidőhöz levén kötve, annak elmulasztása esetén, vagy a mennyiben az igazolásnak hely nem adatik, a perújítás megengedése minden körülmények között indokolt. Belföld. Teljes ülés a kir. táblán. A törvénykezési szünet letelte alkalmából teljes ülés volt m. hó 31-én délelőtt a kir. táblán. A gyöngélkedő kir. táblai elnök, Vértessy Sándor helyett az alelnök, Sárkány József elnökölt az ülésen, a jegyzői tisztet pedig Vidovich Ferenc albiró töltötte be. Miután az elnök melegen üdvözölte a teljes számmal együtt levő birói kart, bejelentette, hogy az aug. 18-án a király születésnapja alkalmából tartott hálaadó istentiszteleten részt vett s e napon a tábla nevében egy, a királyhoz intézett hódoló föliratot is átnyújtott Bánffy Dezső báró miniszterelnök kezéhez. |Helyeslés, i bejelentette továbbá, hogy a szünet alatt elhunyt két olyan férfiú, a kiknek halálával a kir. táblát is gyász érte. Kozma Sándor volt kir. főügyész és Ráth Károly főpolgármester, a kir. tábla egykori alelnökének elhalálozása ez; s ő mind a kettőnek a temetésén megjelenni kötelességének tartotta. Ezután bemutatásra került a szünet ügyforgalma. E szerint a szünet kezdetén: polgári 6,333, úrbéri 36, váltó -,192, büntetőszám 9,765, összesen 18,626. Vagyis elintézésre várt: polgári- 7,192 úrbéri 37, váltó 2,657 és büntetőszám 10,412, összesen 20,328. Ezek közül elintézést nyert: polgári- 5,843, úrbéri-35, váltó- 2,094 és büntetőszám 7,626, összesen 16,598. Egybevéve e számokat, van a mai napon 1,349 polgári, 2 úrbéri, 563 váltó és 1,816 büntető ügydarab elintézetlenül, vagyis a kir. tábla ez időszerinti hátraléka összesen 3,730 ügyszám. Kiosztottak a szüneti tanács bíráinak 64 polgári, 30 váltó és 131 büntető ügydarabot; a szünidő alatt érkezett 198 polgári, 68 váltó és 433 büntető ügydarab. Ilyformán elintézésre várt 262 polgári, 98 váltó és 554 büntető ügydarab, összesen 914 szám. Ezek között elintéztek 184 polgári, 86 váltó és 348 büntetőt, ugy, hogy hátraléknak maradt 78 polgári, 12 váltó és 206 büntető ügyszám. A szüneti hátralék összesen 296 szám. A szüneti jegyzőknek kiosztottak összesen 1,017 érkezett ügydarabot és ez mind elintézést nyert. Ez eredmény tudomásul vétetvén, előterjesztették még az általános, egész évi ügyforgalomról szóló kimutatást. Miután ezt a jelentést is tudomásul vették, a teljes ülés Sárkány József alelnök éltetésével véget ért és nyomban kezdetüket vették a rendes tanácsülések. A budapesti kir ügyészség uj vezetője, dr. F i t t 1 e r Bálint főügyész-helyettes, m. hó 30-án vette át hivatalát. Ez alkalomból a budapesti kir. ügyészség tagjai testületileg tisztelegtek uj főnöküknél dr. Haumgarten Izidor kir. ügyész vezetése alatt, a ki társai nevében melegen üdvözölte az uj vezetőt s biztosította őt ragaszkodásukról. Az uj főügyész-helyettes válaszában kiemelte, hogy nem tekinti magát feljebbvalójuknak, hanem munkatársuknak, a ki a kötelességteljesitésben és felelősségben egyenlő részt kiván. A megboldogult Kozma Sándor tanítványának vallja magát s azt az elvet követi, hogy az ügyésznek nem az üldözés a hivatása, hanem a humanizmust, az emberiességet kell cselekedetei alapjául venni. Kéri végül az ügyészi kart, támogassa őt hivatása | teljesítésében, mert csak igy lehet munkája eredményes és sikeres. Országos törvényszéki műszaki tanács. A tavalyi országos technikus kongresszus határozata alapján a magyar mérnök- és építész-egyesület feliratot intézett az igazságügyministerhez, melyben arra kéri, hogy az igazságügyi orvosi tanácshoz hasonló szervezettel egy országos törvényszéki műszaki tanácsot léptessen életbe, mely szakbeli ügyekben véleményt mondjon. Az országos törvényszéki műszaki tanács az igazságszolgáltatás terén a különféle fokú b íróságoknak, a közigazgatás terén a közigazgatási felsőbb bíróságoknak és minden országos technikai kérdésben pedig az összes kormányhatóságoknak lesz hivatva véleményező fórum gyanánt szolgálni. A tanács tagjait az igazságügyminister nevezné ki. Ausztria és külföld. Német jogászgyülés. A Grácban e hónapban összeülő német jogászgyülés a következő kérdéseket fogja tárgyalni: Ajánlatos-e a homestead törvénybe iktatása, különösen pedig a kisbirtok kivétele a végrehajtás alól? (Előadók Neber és Sering jogtanárok és André polgármester). 2. Mily szabályozást nyerjen a kölcsönösségen alapuló biztosító társaságok jogállása ? l Előadók: Ehrenberg tanár és N e u m a n szerkesztő). 3. A dolus eventualis szabályozása a büntetőtörvényben, illetőleg a bűnvádi eljárásban. (Előadók: Liszt, Lammasch, Binding tanárok, S t e n g 1 e i n legfőbb itélőszéki biró). 4. A fuvarozó törvényes szavatossága enyhitendő-e ? i Előadók: B o 1 z e, Staub, Heck tanárok). 5. Ajánlatos-e a gyarmatokba való deportatio megkísérlése. (Előadók: Cuny, S t o o s, F r e u n d, B o r n k a m p.) 6. Ajánlatos-e a kivándorlás esetére való feltételes megkegyelmezés meghonosítása ? I lőadók később fognak felkéretni.) Nyilt kérdések és feleletek. A hagyatéki tárgyalás egyik kérdéséhez. A <Jog 1896. évi 51. számának «Nyilt kérdések és feleletek rovatában felvetett kérdésemre egyetlen egy — bár beható - feleletet kaptam ugyancsak a «J o g - 1897. évi 4. számában dr. Szalay Sámuel gödöllői kir. közjegyző ur tollából. Vártam, reméltem, hogy a magyar ügyvédi kar, de főleg a kir. közjegyző urak hozzáfognak szólani e kérdéshez, sőt hittem, miszerint bíráink — kik a hagyatékok átadását eszközük — szintén hozzájárulnak e kérdés tisztázásához. Minthogy azonban a mai napig csak hiában vártam, fel kell tennem, hogy jogászaink a felvetett kérdést, annyira jelentéktelennek tartják, hogy egyszerűen napirendre térnek fölötte, pedig szerény véleményem szerint teljesen tisztázni kellene e kérdést, mert az igazságszolgáltatás komolyságát veszélyezteti azon körülmény, hogy: ,t a) az egyik kir. járásbíróság ott, a hol mindnyájan nagykorú örökösök vannak s a hivatalból megindított hagyatéki ügyben, ha a kir. közjegyző által többször megidézett felek közül senki sem jelenik meg s a kir. közjegyző az iratokat eredménytelenül visszaterjeszti, a bíróság az iratok újbóli kiadása mellett a feleket pénzbirsággal sújtja, a mire nincs §! b) a másik biróság azzal az utasítással adja vissza az iratokat, hogy a kir. közjegyző az 1894. évi XVI. t.-c.-ben foglalt figyelmeztetéssel (igen, ha volna erre §!) újból idézze meg a feleket, c) a harmadik biróság meg egyszerűen kiadja az iratokat azzal, hogy a tárgyalás eszközlését a kir. közjegyző ismételten kísérelje meg, a mire megint hiányzik a §! d) mig a negyedik biróság további sürgetésig az iratok letételét rendeli el, a mire szintén nincs §! De ezen állapot még comicusabbá válik akkor, ha — a mi nagyon gyakran előfordul — előléptetés, vagy áthelyeztetés következtében rövid időközökben más-más hagyatéki birót kap a kir. közjegyző, a ki az emiitett felfogások közül — ugyanazon bíróságnál — nem azon felfogást gyakorolja, a mit elődje. Köszönettel tartozom dr. Szalay Sámuel gödöllői kir. közjegyző urnák, hogy becses cikkében relatíve véleményt adni szíveskedett, de engedelmet kérek, a kérdést kimerítve nem találom, mert hol marad ott a törvénytisztelet, a hol — ad infinitum — a hány individium, annyi felfogás érvényesülhet? Mi értelme van a hivatalból való hagyatéki eljárás megindításának ? Mi értelme van oly §-nak, melynek joghatálya nincsen? Kézdivásdrhclyi Fejér Vilmos, kir. közjegyzőjelölt Vegyesek. Ne tessék a fejét csóválni. Egyik járásbíróság előtt jóizü epizód történt.^ Egy ügyvéd elvesztette a pőrét. Mikor a biró kihirdette az Ítéletet, az ügyvéd szörnyen csóválta a fejét. Erre a biró rászólt: - Kérem, ne tessék itt a fejét csóválni. Ha nincs megelégedve az ítélettel, tessék felebbezni. — Hogyan ? — felelt az ügyvéd, — a biró ur megtiltja nekem, hogy a fejemet csóváljam ? — Igen. - Bocsánatot kérek, a felem meghatalmazott engem arra is, hogy az ügy érdekében az ő költségére a fejemet csóválhatomBenne van a meghatalmazásomban. Érintkezés a vizsgálati fogolylyal vizsgálóbírói engedely nélkül. A nagybecskereki kir. törvényszék elnöke a szegedi ügy-