A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 31. szám - Nemzetközi ügyvédi congressus Brüsselben

228 A JOG Vegyesek. A budapesti büntető törvényszék egyik Ítéletét részben megsemmisítette a kir. Curia, mert «R. Sámuel vádlott a végtárgyaláson nem volt jelen, ellenében -.ehát ítélet hozható sem volt, ennélfogva a szabálytalanul hozott reá vonatkozó felmentő ítélet megsemmisítése és az ügynek függőben hagyása mellett az elsobiróság uj végtárgyalás kitűzésére és további szabályszerű eljárásra volt utasítandó*. (1897. június 18. 2112. sz. a.) Kisebb polgári peres ügyekben a helybeni végrehajtások díjtalanul teljesitendök. (A belügyminiszternek 60,523/97. sz. a.) I. S. város közigazgatási bizjttsághoz intézett rendelete.) A kisebb polgári peres ügyekben felmerülő végrehajtási dijak szedésének megengedése tárgyában tett felterjesztésére, az 1877: XXII. t.-c. végrehajtása tárgyában kibocsátott bel és igazságügyminiszteri rendelet 7. §-a alapján, a közigazgatási bizottságot, mint a kisebb polgári peres ügyekbeni eljárás felügyeletére hivatott hatóságot, további megfelelő intézkedés végett, az igazságügyminiszter úrral egyetértőleg értesítem, hogy ezen közigazgatási bizottságnak 1878. évi 181. sz. a. hozott határozata, melylyel a községi bírósági ügyekben 25 kr., illetőleg 50 kr. végrehajtási dij szedését rendelte el, beleütközik az 1877. évi XXII. t.-c. 85. §-a és a most emiitett törvénycikk végrehajtása tárgyában 443/78. I. M. sz. a. kibocsátott ügyviteli szabályok 19. §-ába, mely szerint ily ügyekben eljárási dij egyáltalában nem állapitható meg, már pedig napidíj és fuvardíj alatt az eljáró közegnek csak olyan illetményét lehet érteni, melyet csakis a székhelyen kivül teljesített eljárás alkalmából vehet igénybe. Nem alapos a közigazgatási bizottságnak az a megjegyzése, hogy miután az 1877. XXII t.-c. 85. §-a szerint a végrehajtás folyamában felmerült költségeket a a biró állapítja meg, nincsen kizárva, hogy költség cimén eljárási dijat is lehessen megállapítani, mert e rendelkezés csak azt mondja ki, hogy ki állapítja meg a költségeket, de nem azt, hogy mely esetben és minő költség jár. Ennek következtében a f. évi február hó 13-án 8562. szám alatt kelt körrendeletemben foglaltakat egész terjedelmében fentartom, s a közigazgatási bizottság kérelmét nem tartom teljesíthetőnek. (Egy másik esetben kimondotta a belügyminiszter, ha az V8 mérföldnél távolabb fekvő pusztán, réten, mezőn, stb. teljesített végrehajtásért napi és fuvardíj megállapítható.) Elismerés mint jogalapi hatáskör. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék felebbezési tanácsa következő végzés hozott: A kir. törvényszék az elsőbiróság végzését helybenhagyja. Indokok: Az elsőbiróság végzését az abban felhozott indokokból s azért hagyta helyben a kir. törvényszék, mert a ker. elj. szabályozó rendelet 6. §-ának 3. pontja, midőn a közkereseti és betéti társaság viszonyából eredő keresetek mellett a kereskedelmi törvény 5. §-a utolsó bekezdésében említett egyesületek viszonyából származó kereseteket külön felemlíti, nyilván nem érti az 5. §-ban felhozott személyeknek olyan egyesületeit, melyek a törvény szerint különben is kereskedelmi társaságoknak tekintendők s ennélfogva az elj. rend. 6. §. 3. pontjában a közkereseti és betéti társaság felsorolása által már amúgy is említve vannak, hanem a kereskedelmi törvény 5. §-ában megjelölt azon egyesületeket kívánja érteni, melyek akár az üzlet természeténél fogva (kufárok és házalók) akár azért, mivel üzletök a kisipar körét tul nem haladja, kereskedelmi társaságoknak a törvény szerint nem tekinthetők. Ily körülmények közt pedig a birói hatáskör kérdésének elbírálásánál közömbös az, hogy a kisipar körét meghaladta-e az a társasüzlet, melyet a felek folytattak, s melyből a kereset származik; s mert a felperes által állított az a tény, hogy alperes a kereseti követelés kifizetésére magát kötelezte, valódisága esetén elismerést képez ugyan alperes részéről, minthogy azonban az elismerés — a felek közt létrejött elismerési szerződés hiányában, minek létrejöttét felperes nem is állítja — a kc etelésnek önálló jogalapjául nem szolgál, alperes fizetési ígérete nem változtathat a birói hatáskör kérdésében döntő ezen körülményen, hogy felperes keresete a felek között fenállott társasági viszonyból ered. (1897. évi március hó 26. E. 77. sz. a.) A kir. ügyész felebbviteli joga. A magyar kir. Curiának f. é. május hó 6-án 4,266'97. sz. a. hozott végzésében a következő elvi kijelentés foglaltatik: ^Minthogy a kir. törvényszék a vizsgálóbíró által hozott azt a végzést, mely szerint a kir. ügyész indítványában jelzett pótlás teljesítését megtagadta, helybenhagyta és a bűnügy iratait kellő indítványtétel végett a kir. ügyészséghez áttétetni rendelte; minthogy a fenálló bűnvádi eljárási gyakorlat szerint a kir. törvényszéknek ilyen határozata ellen felebbvitelnek helye nincsen; de az 1871: XXXIII. t.-c. 19. §-ból* sem tűnik ki az, hogy a kir. ügyésznek ily esetben felebbviteli joga volna; minthogy tehát a kir. ítélő tábla akkor, midőn a kir. ügyész felebbezését elfogadta és a kir. törvényszék végzését érdemleges felülvizsgálat alá vette, nyilván a törvény s a fenálló eljárási gyakorlat figyelmen kivül hagyásával járt el: ezeknél fogva a kir. ítélőtábla végzésének megsemmisítésével a kir. ügyész felebbezése visszautasítandó volt. Rendőri nyomozat alapján, vizsgálati eljárás nélkül, elrendelhető-e a terheltnek országos köröztetése ? K. M. beismerte a *) Ezen §. azt rendeli, hogy «az ügyész a bünvizsgálat minden szakában indítványt tehet. Ha a vizsgálóbiró ezt el nem fogadná: a törvényszék határoz és határozatát a kir. ügyészszel rövid uton közli. ^VcSrr Plőtt hogv panaszos ládájának feltörése mellett abból triezenhárogm díab lóke'fét lopott. Mivel terheltet feltalálni nem ehetett a budapesti büntető törvényszék a nyomozati iratok alapján' 43,050/1897. számú végzésével elrendelte a terheltnek orszáeos köröztetését. . Sajtórendöri vétségért ki felelős.? A m kir. Cuna:Sajtórendőri vétség miatt vádolt L. (P.) Sándor s társa, ellen, sajtóügyben végzett: A kir. tábla végzése helybenhagyatik. Indokok: Nógrádmegye alispánjának 1896. május 10-en 8 076. sz. a. kelt s a kir. ügyész által 47. sz. a. bemutatott jelentése szerint a «Losonc és vidéke* cimü időszaki lapnak kiadójául L. Sándor van bejelentve, minélfogva a kiadás tekintetében felmerülő törvényszegésekért egyedül ő felelős. E törvényes felelősseget nem változtatja meg semmiféle magánegyezmény, nevezetesen sem az, hoev a 167 a. szerződés szerint K. Soma üzlettársául szegődött; sem az hosv ugyanazon szerződésben a lap tulajdonosainak képviselő" ' úgymint L. István, K. Ferenc, A. Mór és j. Ráfáel maguknak a lap tartamára nézve különös befolyást kötöttek ki. Az eljárás megszüntetése tehát K. Soma, L. István, K. Ferenc, A Mór és J. Ráfáelre vonatkozóan ebből az okból volt helybenhagyandó. L. Sándorra nézve pedig azért volt a bűnvádi eljárás megszüntetése helybenhagyandó, mert a kir. ügyész 177. a. indítványában L. Sándort nem kiadónak, hanem csak nyomdai vállalkozónak tekintvén, helyette L. István K. Ferenc, A. Mór és J. Ráfáel ellen kérte az eljárás elrendelését, mi által L. Sándor elleni vádjától elállottnak tekintendő: emez elállás pedig vissza nem vonható,legkevésbé a 34. sz. a. inditványnyal, a mely szerint L. Sándort kiadónak szintén nem tekinti. Végül megjegyeztetik, hogy a bűnvádi eljárás az 1848. XVIII. t.-c. 28. §-a és a Btk. 108, §-a értelmében: az 1895. augusztus 4-iki cikk tekintetében minden terheltre nézve, ezen és az 1895. október 20- és november 3-án kiadott cikkek tekintetében K. Ferenc, A. Mór és J. Ráfáelre nézve, és az összes cikkek tekintetében K. Somára nézve különben is elévült. (1897. évi május hó 4. 4,176. szám alatt.) Kimutatás a budapesti királyi Ítélőtábla 1897. évi ügyforgalmáról június hó végéig: Polgári szakosztály: Átvételi, illetve kezdetbeli hátralék 1,025. Érkezett e hóban 1,161, e hó végéig összesen 7,088. Elintézésre várt 8,113. Elintéztetett ülésben e hóban 890, e hó végéig összesen 4,462, ülésen kivül e hóban 428, e hó végéig összesen 2,749. Elintézetlen maradt e hó végéig 902. Büntető szakosztály: Átvételi, illetve kezdetbeli hátralék 677. Érkezett e hóban 1,355, e hó végéig összesen 7,895. Elintézésre várt 8,572. Elintéztetett ülésben e hóban összesen 723, e hó végéig összesen 4,012, ülésen kivül e hóban 545, e hó végéig összesen 3,542. Elintézetlen maradt e hó végéig 1,018. Összesen. Átvételi, illetve kezdetbeli hátralék 1,072. Érkezett e hóban 2,516, e hó végéig összesen 14,983. Elintézésre várt 16,685. Elintéztetett ülésben e hóban 1,613, e hó végéig összesen 8,474, ülésen kivül e hóban 973, e hó végéig összesen 6,291. Elintézetlen maradt e hó végéig 1,920. Rendőri megfigyelés alá helyezés miatt hivatali visszaélés vétségének vádja. A bpesti kir. büntető törvényszék 24,014/97. számú végzésében panaszosnak feljelentését félretétetni rendelte. Mert: X. Y. a fővárosi m. kir. államrendőrség ellen hivatali visszaélés vétsége miatt, a vétségnek tüzetes megjelölése nélkül tett feljelentéséből, valamint a panaszos által ezt követőleg beadott négy rendbeli sürgető beadványokból az tűnik ki, hogy feljelentő X. Y.-nak elmetehetsége némileg megzavarodottnak látszik, minélfogva értelem nélkül való beadványai birói eljárás alapjául nem szolgálhatnak. A budapesti kir. ítélőtábla 5,897/97. B. számú végzésével a kir. törvényszéknek végzését a panaszos elmeállapotára vonatkozó kijelentésnek mellőzésével indokainál fogva és azért hagyja helyben, mert a panaszbeadványból kivehetőleg panaszos a miatt is tesz feljelentést, hogy az államrendőrség őt megfigyelés alá helyezte s hogy őt üldözi; ámde az utóbbi általános panasza már általánosságánál fogva bűnvádi eljárás megindítására alkalmatlan; a nehézményezett megfigyelés pedig az államrendőrség hatásköréhez tartozó intézkedés, amelynek cél- vagy szükségszerűségének felülbirálata a bíróság hatáskörén kivül esik. Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatlak. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatahtnkhos. Félegyháza dr. L. L. Csontos Nagy J. — özv. Osza Gy.-né erk. 368G/97. sz. a. n. e. eld. Avarfy. — Frank j. s tsa — Segesvári J. erk. loü7/97. sz. a. n e. eld. Ádám. - Huszt dr H L Kahan J. o7J36/97. sz. a C. jun. 23. vu. — Szepes-Ófalu dr K J Tátra-felsőmagyarorszagi bank részv. társaság — Klein S. érk. 2185/97. v. sz. a. n. e. eld. Antos. — Zalaegerszeg dr. F. Á. Cseknak 1. 4747/97. sz. a C. f. é. maj. 20. hh. Közjegyzői irodámba azonnal alkalmazást talál egy végzett jogász, ki közjegyző-jelölti minősítéssel bir. Fizetés évi 500 frt s kiküldetés ^setén ennek megfelelő napidíj. Cim a kiadóban. Dr. Glatz Lajos, somorjai kir. közjegyző irodájában szeptember i-töl gyakorlott helyettes vagy jelölt alkalmazást nyerhet. Keresek egy nyugalmazott, munkabíró tisztviselőt közjegyzoi irodámba. — Cim a kiadóban. PALLA8 HÉezVÉnvrÁRBAÍ*'! NYOMDÁJA BUDAPE8TEN