A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 26. szám - Észrevételek a polgári perrendtartásról készült törvényjavaslat tervezetére [17. r.]

102 A JOíJ Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. A részvényes keresete folytán megsemmitendő a részvénytársaság közgyűlésének azon határozata, melylyel a tartalékalapra, rendkívüli tartalékalap cime alatt, a nyereségnek nagyobb része fordíttatott, mint a mennyit az alapszabályok előírnak, mert a keresk. tv. 179. §. 2. pontja értelmében a közgyűlés intézkedik ugyan a nyereség felosztása iránt, de e tekintetben az alapszabályok intézkedéséhez kötve van. Az elsőbiróság a megtámadott határozatot csak a felperes részvényére vonatkozólag, az arra esö nyereséghányad tekintetében semmisítette meg; a felsőbíróságok kimondják, hogy a törvénytelennek felismert határozat egész terjedelmében megsemmisítendő. Nem adatott hely a megtámadási keresetnek a nyereség hováforditására vonatkozó határozat azon része tekintetében, mely ellen felperes, ki a közgyűlésen jelen volt, ott kifogást nem tett. A határozat megtámadásának nem áll útjában azon körülmény, hogy felperes a megtámadott határozat által megcsonkított osztalékot szelvénye alapján felvette. A szabadkai kir. törvényszék: A szabadkai kereskedelmi és iparbank részvénytársaság 1895. évi február 10-én megtartott közgyűlésén hozott, a nyereségnek felosztását tárgyazó III. számú határozatának az a része, hogy a tartalékalapra külön dotatióként 2,000 forint és rendkívüli tartaléklapra 8,000 forint fordítandó,, a felperessel szemben annak 16. számú részvényére szorítkozva, megsemmisíttetik; egyebekben a felperesi keresetlevél elutasittatik. Indokok: Felperes a . . . közgyűlési határozatot megsemmisíteni kéri, mert a közgyűlés a B) alatti alapszabályok 49. §-ában megállapított 10° ,, jutalékon felül a tartalékalapnak 2,000 forintot és ezenkívül rendkívüli tartalékalap részére 8,000 forintot szavazott meg, és a mennyiben egy ujabb rendkívüli közgyűlés egybehivása iránt tett indítványt, a közgyűlési elnök szavazásra nem bocsátotta és az indítvány megtételét a jegyzőkönyvbe be sem vette. A tárgyalás során felperes ... a közgyűlés összes határozatainak megsemmisítését kéri; mert habár a keresetben elő van adva az a két sérelem is, melyeknek alapján a megsemmisítést kéri, mégis részleges megsemmisítésről szó sem lehet azért, mert a sérelem onnan ered, hogy lényeges dolog a jegyzőkönyvből kimaradt. Alperes a kereset elutasítását kéri, mert felperes részvényét a keresettel egyidejűleg be nem mutatta, mert továbbá a kereseti kérelem határozatlan, nem mondja meg azt, hogy a közgyűlés melyik határozatát kívánja megsemmisíteni, és mert az összes határozatok megsemmisítésének csak akkor volna helye, ha a közgyűlés összehívásának, idejének, tárgyának és mérlegének közzétételére vonatkozó határozatok meg nem tartattak volna, vagy pedig a határozatok mindenike külön is a törvénybe vagy alapszabályokba ütköznék .... A közgyűlésnek azon határozata, melylyel rendkívüli tartalékalapra 8,000 forint szavaztatott meg, sem a törvénynyel, sem az alapszabályokkal nem ellenkezik, ezt az alapszabályok nem tiltják; mert habár az alapszabályok 49. §-a csak tartalékalapról szól, ez nem zárja ki rendkívüli tartalékalap létesítését, a mint ezt a K. T. 179. és az alapszabályok 13. §-a bizonyítják. A közgyűlési jegyzőkönyv mint közokmány megcáfolja felperesnek azt az állítását, hogy az általa említett indítvány megtétetett; tagadja, hogy a közgyűlési jegyzőkönyv szabálytalan, mert felperes e közgyűlési tárgysorozat 2. vagy 3. pontjának tárgyalásakor felszólalt ugyan és azon véleményének adott kifejezést, hogy rendkívüli közgyűlés összehívásának szüksége fenforog, a közgyűlés azonban azzal a felszólalással szemben az igazgatóság előterjesztését fogadta el és külön indítványt a felperes nem tett; ellenzi az esküvel való bizonyítást. Az előadottak alapján és annak előrebocsátásával, hogy miután a K. T. 174. §-a szerinti kereseti jog a szelvény birtokához kötve nincsen, a válaszirathoz B) alatt csatolt részvénynyel a felperesnek részvényesi minősége és annak a keresethez való jogosultsága igazolva van, a K. T. 174. §. első bekezdése alapján a közgyűlési határozatoknak a tartalékalap külön dotatiójára és rendkívüli tartalékalap létesítésére vonatkozó neheztelt részét megsemmisíteni kellett azért, mert az a határozat az alapszabályok 49. i;-ának azon intézkedésével, hogy a nyereménynek 10° 0-a fordítandó a tartalékalap gyarapítására és 75% a részvényesek közt felosztandó, nyilvánvalólag ellenkezik; mert továbbá a részvényesek közgyűlési többsége nem rendelkezhetvén azon jogok felett, melyeket az egyes részvényesek az alapszabályok alapján a társaság ellen már megszereztek, a részvényes kifogása esetén nem fordíthatja a kimutatott nyereséget az alapszabályokban meg nem jelölt célokra és ennélfogva az A) alatti kimutatás szerint 10° u fejében a tartalékalap javára megszavazott 3,014 írt 11 kron felül a részvényeseket megülő 75" 0 rovására, minden egyes részvényes beleegyezése nélkül dotatiót és rendkívüli tartalékalapot nem rendelheti. A K. T. 174. §ának a rendelkezéséből továbbá, hogy a kereseti jog csak a részvényest illeti, okszerűen következik, hogy a megsemmisítés következménye is csak azon részvényesre szorítkozik, a ki a határozatot megtámadta és csak azon érdek erejéig, mely a per során kimutattatott és ugyancsak a K. T. 174. §-ának szavaiból kétséget kizárólag nyilvánvaló, hogy ezen szakasz alapján csak a közgyűlésnek tényleg meghozott határozatait lehet megtámadni: minthogy pedig a keresetet egyedül a felperes és csak } a becsatolt 1 darab részvényen alapuló jogosultsággal indította, minthogy továbbá abból az indokból, hogy a közgyűlési jegyzőkönyv szándékosan hamisan vezettetett, nem a K. T. 174. §-a szerinti, hanem a K. T. 218. §. 4. pontjában szabályozott eljárásnak van helye, és minthogy az I., II., IV—VI. pontban foglalt közgyűlési határozatoknak törvény vagy alapszabály ellenes voltát, vagy alaki szabálytalanságát a felperes nem bizonyította, a Ill-ik szám alatti határozatnak kifejezetten meg nem támadott részepedig nem kifogásoltnak tekintendő, ugyanazért kellett a keresetnek a felperes kimutatott jogosultsága és érdeke erejéig korlátozva, helyt adni, egyebekben pedig a felperest elutasítani. (1896. évi március 10-én, 4,028. sz. A szegedi kir. ítélő tábla: Az elsőbiróság Ítéletének az a része, hogy felperessel szemben annak 16. számú részvényére szorítkozva, a közgyűlésnek az a határozata, a mely szerint a tartalékalapra 2,000 forint rendeltetett fordíttatni, megsemmisittetett, megváltoztattatik s felperes keresetével e tekintetben elutasittatik. Úgyszintén az ítéletnek az az intézkedése is, hogy felperes a rendkívüli tartalékalapra vonatkozóan hozott határozat megsemmisítése iránt támasztott keresetével részben elutasittatott, megváltoztattatik és az 1895. február 10-én megtartott közgyűlés III. számú határozatának az a része, hogy a rendkívüli tartalék alapra az évi nyereményből 8,000 frt adassék, egészben megsemmisíttetik s ennek következtében alperes utasittatik, hogy az említett 8,000 forint iránt egy ujabb közgyűlésen az alapszabályok 49. §-a rendelkezésének megfelelő határozatot hozzon. Ellenben az elsőbiróság ítéletének egyéb része helybenhagyatik. Indokok: Helyesen fejtette ki az elsőbiróság ítéletének vonatkozó indokaiban, hogy felperesnek jogában áll a közgyűlésnek azt a határozatát, a mely szerint a nyereségből a 8,000 forint a rendkívüli tartalékalapra fordíttatott, megtámadni, s hogy a közgyűlésnek ez a határozata az alapszabályok 49. §-ában foglalt rendelkezéssel ellenkezik. Felperesnek megtámadási jogát még azért is megállapítani kellett, mert felperesnek a keresetlevélben foglalt azt az állítását, hogy az igazgatóságnak, a közgyűlésen a 8,000 forint iránt tett javaslata ellen ő kifogást emelt, alperes nem vonta kétségbe, s igy el kellett fogadni, hogy felperes is ama, a közgyűlési jegyzőkönyvben névszerint fel nem sorolt részvényesek közé tartozik, a kik az igazgatóságnak a 8,000 forint iránt tett javaslata ellen szavaztak. Már pedig a részvényes, a ki a közgyűlési határozathoz hozzá nem járult, az általa el nem fagadott határozat ellenében a keresk. törv. 174. §-a értelmében keresettel élhet. A törvény által megengedett kereseti jog érvényesítését az, hogy felperes a nyereség felosztása iránt hozott határozatot külön meg nem támadta, hogy alperes társaság a szelvényeket a közgyűlés által megállapított osztalékkal beváltotta, s szelvényére felperes is ily osztalékot vett fel, nem akadályozhatja, mert ezeknek egyike sem oly tény, a melyből a kereseti jogról való lemondás megállapítható volna. Másrészről azonban, ha egyszer a bíróság, — bár csak egy részvényes keresetére is — megállapítja azt, hogy a közgyűlésnek valamely határozata az alapszabályokkal ellenkezik, többé ily határozat, a többi részvényes irányában sem tartható fenn, mert a K. T. 174. §-a a kereseti jogot, a közgyűlés egész határozata s nem egyedül a megtámadó részvényesre sérelmes része ellenében adja meg s mert a midőn a bíróság valamely határozatról azt állapítja meg, hogy az az alapszabályokba ütközik, ez a megállapítás a határozat egész terjedelmére szól, ennek pedig az a következménye, hogy az egész határozat semmis s mint ilyen egymástól el nem térő, egyetlen részében sem tartható fenn érvényében. Ezek alapján a közgyűlésnek a 8,000 frtra vonatkozó határozatát nemcsak felperes részvényére szorítva, hanem egész terjedelmében megsemmisíteni kellett. Felperes maga sem állítja, hogy a közgyűlésnek többi határozata ellen a közgyűlésen kifogást emelt. A közgyűlés többi határozatát felperes csakis az alapon támadja meg, hogy egy ujabb rendkívüli közgyűlés összehívása iránt tett indítványa szavazásra nem bocsáttatott s indítványa a jegyzőkönyvbe fel nem vétetett. Minthogy pedig a közgyűlésen jelen volt az a részvényes, a ki a közgyűlés határozata ellen nem szavazott, vagy másként nem tiltakozott, ahhoz hozzájárultnak tekintendő ;minthogy az a részvényes, a ki a közgyűlés határozatát ilykép elfogadta, saját ténye ellenében többé keresettel nem élhet, s minthogy a K. T. 218. §-a értelmében a közgyűlési jegyzőkönyvek hamis vezetése miatt az igazgatóság tagjai vonhatók felelősségre, de egymagában véve az, hogy valamely indítvány megtétele a jegyzőkönyvbe fel nem vétetett, a közgyűlés meghozott határozatának érvényét nem érinti, ezért felperest keresetének egyéb részével elutasítani kellett. (1896. május 13-án, 2,011. sz.) A kir. Curia: A kir. Ítélőtábla ítélete felperest kereseti kérelme egy részével elutasító — nem felebbezett — részében érintetlenül, alperes által felebbezett egyéb rendelkezéseiben pedig helybenhagyatik, a benne felhozott indokoknál fogva és azért, mertaker. tv.l57.§. 14. pontja szerint az alapszabályokban lévén megállapitandók a nyereség kiszámításának és felosztásának módozatai, alperesi alapszabályok Í9. ij-ában foglalt az a rendelkezés, hogy a társaság tiszta jövedelmének 7ő«"0-a a részvényeseknek — osztalék cim alatt — kifizettetik, az idézett törvényszakasz rendelkezésének megfelel ; , , ?0ertea keresk- törvény 179. §. 2. pontja és az alapszabályok 43. §. c) pontja értelmében a közgyűlés hatáskörébe