A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 2. szám - A közigazgatási biróság működésének megkezdése

A JOG 13 A közigazgatási bíróság két osztályban : nevezetesen az általános közigazgatási és a pénzügyi osztályban fog működni. Mind a két osztályban 3—5 tanács lesz, a melyek tagjait a másod- és tanácselnökök meghallgatásával az elnök fogja beosztani. A tanácsok minden év végén a következő év tartamára ujonan fognak alakittani. Az itélőbirák, a bírósági hivatalnokok és a hivatalszolgák állandóan a főváros területén tartoznak lakni és nem tagadhatják meg a szolgálatot hivatalok körébe eső azon ügyekre és teendőkre nézve, a melyeket a bíróság, vagy az elnök hozzájuk utasított Nem szabad az itélőbiráknak a feleket bíróság, vagy hatóság előtt képviselni, nem szabad azok ügyeiben az ellenfélnél eljárni, nem szabad kérvényeket, vagy beadványokat s/.erkeszteniök. Kivételt képez e szabály alól az az eset, a mikor ezt vagy saját, vagy velük harmadizig rokonságban és másodizig sógorságban levő személyek ügyeiben teszik. Hivatalos órákat a birákra nézve nem állapítanak meg, a segédszemélyzet hivatalos óráit azonban az elnök szabja meg. A kezelöhivatalok hivatalos órái köznapokon hat, vasár- és ünnepnapokon pedig három órára fognak terjedni. Nehogy a jogot és igazságot kereső közönség az uj bíróság bánásmódja miatt panaszkodjék, az ügyrend megszabja, hogy az itélőbirák, a bírósági hivatalnokok és a szolgák a felek irányában higgadt és előzékeny bánásmódra köteleztetnek. Kérdezősködés esetén a feleket a szükséges — hivatalos titkot nem képező — telvilágositással, értesítéssel, vagy útbaigazítással ellátni tartoznak. A segéd és kezelő személyzet a hivatalos teendőket a hivatalos helyiségben kötelesek végezni, mig a bírák az ügyiratokat otthon is tanulmányozhatják és az írásbeli teendőket is otthon láthatják el. Az elnök fizetését a belügyminiszter, a birákét, a kezelőés a segédszemélyzetét az elnök utalványozza és a budapesti m. kir. központi állampénztár fizeti ki. Előleget is kaphatnak szükség esetén a bíróság tagjai. Az előleget, a mely 1—3 havi fizetés erejéig terjedhet és a mely 12 egyenlő havi részletben fizetendő vissza, a birák részére a belügyminiszter, a többi személyzet részére pedig a bíróság elnöke engedélyezi. A szabadságidőt az ügyrend ugy szabályozza, hogy a birák évenkint 8 heti, a segéd és kezelőszemélyzet tagjai pedig évenkint 4 heti szabadságidőt vehetnek igénybe. Hatáskör, felügyelet, fegyelmi bíróságok. A közigazgatási bíróság az elnök vezetése és közvetlen felügyelete alatt áll és működési köre kiterjed mindazokra a teendőkre, a melyeket a törvény, az ügyrend, vagy az esetleges rendeletek a hatáskörébe utalnak. Elnököl a teljes üléseken, de elnökölhet az osztályüléseken is. Felügyel a hivatalos fegyelemre és az évi költségvetés összeállítása az ő meghallgatásával történik. Az elnök az ő teendőinek egy részét átruházhatja a másodelnökre, mig az elnöki titkárok az igazgatási ügyek ellátásánál segédkeznek. A tanácsjegyzők ugy a teljes, valamint az osztály- és a tanácsülések jegyzőkönyveit vezetik, de az elnöki osztály teendőinek ellátásánál is alkalmazhatók. A segédhivatali főigazgató az összes kezelő hivatalokra felügyel és ezek személyzete neki közvetlenül alá van rendelve. Ha valakinek panasza van a bírósági személyzet tagjai ellen, ezt az elnöknél szóval, vagy írásban bejelenti. Az elnök pedig, ha a panaszt alaposnak találja, az illető vétkest vagy megintheti, vagy 1—20 frtig megbírságolhatja. Ha pedig fegyelmi vétséget lát fenforogni, az ügyet átttszi a fegyelmi bírósághoz, a mely a birákra nézve a főrendiház elnökéből, vagy egyik alelnökéből, a főrendiház által választott 12 rendes és 4 póttagból és a közigazgatási bíróság által választott, szintén 12 rendes és 4 póttagból áll. A segéd és kezelőszemélyzet felett a fegyelmi tanács, a hivatalszolgák felett pedig a segédhivatali főigazgató bíráskodik. Segédhivatalok, elintézés. Az iktatóhivatal a hivatalos idő alatt a közigazgatási bírósághoz intézett minden iratot, ha ahhoz pénz, vagy értéktárgy nincs mellékelve, elfogadni köteles. Ha pénz, vagy értéktárgy van mellékelve, ezt vagy az állampénztár, vagy a bírósági főigazgató tartozik megelőzőleg kezelés alá venni. Az iktató felülbélyegzi a beadvány bélyi geit és a mennyiben szabálytalanságot, vagy megrövidítést észlel, épp ugy jár el, mint más iktató hivatalok. Az észlelt hiányról felveszi a leletet és intézkedik, hogy az a pénzügyi hatósághoz elküldessék. A hivatalos órák alatt érkezett beadványokat az iktató az elnöknek bemutatja, az elnök az ügydarabokat kiosztja és az iktató minden előadó részére külön jegyzéket vezetni köteles. A mutatókönyv az iktatókönyvből készül és betűrendben feltünteti a felek neveit, a második rovatban az ügyre vonatkozó előszámokat. Az iktató annak tartalmából a feleknek értesítést, vagy felvilágosítást adni köteles. A beérkezett ügydarabok elintézése vagy ülésen kivül, vagy a tanácsülésekben történik. Ülésen kivül inkább az alaki kérdések intéztetnek el, mig az érdemleges tárgyalás a tanácsülésekben történik. A tárgyalás rendszerint nyilvános, kivéve azon ügyeket, melyekre nézve vagy a felek maguk kérték a nyilvánosság kizárását, vagy pedig az előadó indítványozza. A tárgyalás befejeztével a határozathozatal zárt ülésben történik, a hol a szavazóbirák kineveztetésük sorrendjében nyilvánítják szavazatukat, mig a tanácselnök csak a szavazás végeztével szavazhat. Ha a szavazatok egyformán oszlanak meg, az elnök dönt. A határozat ugy annak meghozatala után, ugy a külön kitűzendő határnapon kihirdetendő, de ez a kihirdetés nem bir a közlés hatályával, hanem az a felekkel kézbesítés utján közlendő. A hozott határozatokat azok megfogalmazása és hitelesítése után a tanácsjegyző a kiadóhivatalba juttatja. A fővárosban lakó felek, tanuk és szakértők a biróság helyiségében hallgatandók ki, a vidéki felek, tanuk és szakértők pedig megkeresés utján, az illető közigazgatási hatóság hivatalos helyiségében. A kihallgatandó egyéneket a biróság szabályszerűen megidézteti. A tanuk külön-külön esküt tenni tartoznak. A kiket azonban saját hitelveik felmentenek az eskütétel alól, azok e helyett ünnepélyes bizonyságot tartoznak letenni. A kiadóhivatal a hozzá kiadás végett érkezett darabokat, miután azokra az érkezés napját feljegyezte, leíratja, összeegyezteti az eredetivel, aláíratja és a hivatalos pecséttel látja el, aztán kézbesítési iv kíséretében az illető félhez juttatja, a ki azt a helyes idő pontos megjelölésével átvenni tartozik. Az irattár a bírósági iratok megőrzésére és rendbentartására szolgál. .Minden ügynek külön iratcsomaga van és az irattári sorkönyv sorszám szerint tünteti fel az összes iratokat, valamint azt, hogy melyik iratcsomóban találtatik. A magánfelek és igazolt képviselők a hivatalos órák alatt az őket érdeklő iratokat megtekinthetik és azokról másolatokat készíthetnek. Átmeneti intézkedések. A pénzügyi közigazgatási biróság 1897. január 1-én megszűnik és annak teljes személyzete, jelenlegi rangjával és illetményeivel a közigazgatási bíróságba olvad be, esetleg a pénzügyminisztériumba visszarendeltetik. Azok az ügydarabok, a melyek itt ez év december 31-ig el nem intéztettek, január 1-én a közigazgatási bírósághoz átteendők és itt fognak elintéztetni. Belföld Igazságügyi reformok Fiúméra vonatkozólag. Fiume nemcsak közjogi helyzetével foglal el külön állást a magyar korona birodalmában, hanem igen sok törvényünk nem is hatályos a kikötővárosban. Ezt a jogállapotot, mely számos inkonvenienciával jár, most rendezni fogják legalább egyes részleteiben. Az ötvenes években Fiúméban behozott osztrák törvények helyébe ugyanis, a melyek a kikötőváros sajátos viszonyai folytán ott mostanáig hatályban vannak, az igazságügyi miniszter legközelebb életbe léptetni készül a következő magyar törvényeket: 1. Az ügyvédi rendtartásról szóló 1874. XXXIV. törvénycikket ; 2. a sommás eljárásról szóló 1893. XVIII. törvénycikket; 3. a fizetési meghagyásról szóló 1893. XIX. törvénycikket; 4. az örökösödési eljárásról szóló 1894. XVI. törvénycikket; 5. az 1891. évi birói ügyviteli szabályoknak a szolgálati viszonyokra vonatkozó részét; 6. a föntemlitett törvényekre vonatkozó összes ügyviteli szabályokat és rendeleteket. Az igazságügyminisztériumban már elkészültek a kibocsátandó rendeletek tervezetei, melyeknek megvitatása és a helyi viszonyok kellő figyelembevételével való megállapítása végett az igazságügyminiszter folyó hó 4-ikére Fiúméba szaktanácskozmányt hivott egybe, melynek vezetésével Lányi Bertalan miniszteri tanácsost, az igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztályának főnökét bízta meg, aki ma M á r k u s Dezső dr. királyi törvényszéki biró, a törvényelőkészítő osztály tagja kíséretében Fiúméba utazott. A szaktanácskozmányban, mely több napot veend igénybe, a nevezetteken kivül a fiumei királyi törvényszék elnöke és birái, a fiumei királyi ügyész, a fiumei királyi közjegyző, Dell Asta, V i o és M a i 1 á n d e r fiumei ügyvédek, továbbá a városi képviselőtestület egyik kiküldöttje vesz részt. Lányi miniszteri tanácsos azonfelül, az igazságügyminiszter megbízásából, a fiumei igazságügyi viszonyokat egyéb szempontokból is tanulmányai tárgyává fogja tenni. A debreceni királyi ítélőtábla uj épületének fölavatása. F. é. jan. 3. avatták föl a királyi Ítélőtábla uj palotáját, melyet Stahl városi főmérnök terve szerint Berger Jenő épített a legmodernebb kivitelben. A fölavatás a kir. tábla ünnepélyes ülésén a palota kisebbik dísztermében ment végbe. Erdély igazságügyminister a birói asztalnál, Puk-y táblai elnök jobbján, Plósz és Vörösmarty államtitkárok pedig egy oldalasztalnál foglaltak helyet. A hallgatóság között megjelentek a helyi hatóság fejei, az egyházak, a katonaság, az ügyvédi kar, a tábla kerületébe tartozó törvényszékek képviselői, a város notabilitásai és számos hölgy. A ministert, aki pontban 10 órakor érkezett meg, lelkes éljenzés fogadta. Puky táblai elnök nyitotta meg az ülést, mire Somossy tanácsjegyző fölolvasta az építés történetét. Ennek végeztével az elnök Simonffy Imre polgármestert hivta föl szólásra, aki nagy tetszéssel fogadott beszédben egyfelől köszönetet mondott az igazságügyi kormánynak a város támogatásáért, másfelől pedig rámutatott a város áldozatkészségére és átadja az épületet az állam tulajdonába.