A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 2. szám - A közigazgatási biróság működésének megkezdése

12 A JOG tisztán 100,000 frtot és ugy a saját osztályrészükre, mint a kielégítési 100,000 frtra vonatkozó minden költséget, terhet és illetéket ők viselnek. így van ez nemcsak a nagyobb, hanem a kisebb hagyatéknál is. Tehát hol van itt az a sokat emlegetett díjemelkedés ? Nem díjemelkedés ez, hanem díjesés. A jövedelem nem hogy magasabb, több lenne, hanem alacsonyabb, kevesebb, a réginek felére szállíttatott le. E lap 25. számában kimutattam, hogy egy nagyvárosi köz- ; jegyző, a kényszer-hagyatéktárgyalás dacára, egy évben még 200 hagyatékot sem kap. Ez pedig nem Nagyváradon van így, hanem sok más helyen is, s bizony-bizony nem tudom, hogy egyes vidéki közjegyzők, hol a kereskedelem nem virágzik s igy okmányok- és váltóóvásokból eredő jövedelemre nem számithatnak és vagyonnal nem birnak, jelenben hogyan élnek meg. Ezek után mondja csak az igazságügyi kormány, vagy bárki más, hogy a jelenlegi dijskála a réginél kedvezőbb, a jövedelem több, a közjegyzői állások száma nagyobb mérvben szaporítható. Ezeknél fogva a közjegyzői állásokat nagyobb mérvben szaporítani lehetetlenség és ha ez mégis megtörténnék, a közjegyzői intézmény létélet veszélyeztetik. A közigazgatási biróság működésének megkezdése. A magyar királyi közigazgatási biróság,a mely rangban a Curia mellé sorakozik, f. hó 1-én lépett életbe. Az 1896-ik évi XXVI-ik törvénycikk veti meg alapját törvénykezésünk e kiváló orgánumának, amelynek élére a korona bizalma dr. Wekerle Sándort, a volt miniszterelnököt helyezte. Alább adjuk egész terjedelmében azt a nagyérdekü beszédet, a melylyel Wekerle elnöki székét elfoglalta. A kiknek kétségük volt az iránt, vájjon a közigazgatási biróság alsó fokok nélkül meg fog-e felelhetni hivatásának, nyomban megnyugodtak Wekerle kineveztetése után. De különösen megnyugodhatnak hallatára annak a beszédnek, a melyben magas jogi felfogás és ideális birói öntudat vetekszik egymással. Mára hívta össze az uj bíróságot az első, az alakuló ülésre az elnök. Valamennyien diszmagyarban megjelentek a biróság Budán, az Uri-utcában lévő helyiségének nagytermében. Ott voltak a biróság tagjai teljes számban : dr. Kogler János, dr. Székely József, dr. Bónné Géza, Exner Nándor, P f r i m László, Teleszky Ferenc, S z i 1 a s s y Aladár, R e v i c k y Ambrus, Leövey Sándor, Zubkovits Arzén, Ham mer Károly, dr. Fellegi Károly, Szentkirályi Lajos, Bornemissza Bertalan, Dékány Mihály, dr. Vasdényey Géza, dr. K raj esik Ferenc, Tóth Dezső és dr. Moldovány István, itélőbirák, továbbá dr. Farkas Zoltán elnöki titkár, mint tanácsjegyző és Vályi László elnöki titkár. Az elnöktől, Wekerle Sándortól jobra Ludvigh János alelnök és Szmrecsányi Jenő tanácselnök ültek. Az elnök üdvözölte a megjelenteket, majd jelezte, hogy az összehívott teljes ülés tárgyai lesznek: az elnök, a másodelnök és a birák eskütétele, majd ennek megtörténtével a fegyelmi tanács megalakítása. "* Erre dr. Farkas Zoltán titkár felolvasta a hivatalos lapnak azt a közlését, mely szerint a király ő felsége a közigazgatási biróság elnökévé dr. Wekerle Sándort nevezte ki. (rLljenzés.) Bemutatta ezután báró Bánffy miniszterelnök átiratát, a mely szerint a biróság másodelnöke Ludvigh János, tanácselnöke Szmrecsányi Jenő volt főispán lett, a megszűnt pénzügyi közigazgatási biróság tagjait pedig itélőbirákul áthelyezték a közigazgatási bírósághoz. Ez utóbbiak közül dr. Kogler János és dr. Székely Józset bírákat tanácsvezetési joggal ruházták fel. A felolvasások után dr. Wekerle elnök felhívta Luvigh másodelnököt, a tanácselnököt és az összes bírákat, hogy tegyék le a hivatalos esküt. Miután dr. Farkas titkár felolvasta az eskümintát s a nevezettek azt utánna mondották, Ludvigh másodelnök foglalta el az elnöki széket és dr. Wekerle Sándor tette le az esküt, akit erre Ludvigh melegen üdvözölt a biróság élén. Az üdvözlésre Wekerle Sándor a következő beszédben válaszolt : Midőn birói esküm letétele után elnöki székemet elfoglalom, s a magyar királyi közigazgatási biróság vezetését ezennel átvettem, először is őszintén érzett köszönetemet kell mondanom a tisztelt másodelnök urnák, reám nézve felette hízelgő megemlékezéseért, meleg üdvözléséért, köszönetet a rokonszenvnek azért a megnyilvánulásáért, melyben a biróság tagjai részesíteni méltóztattak. Nem tudom, hogy azok az ismeretek, miket a tudás forrásából merítettem, azok a tapasztalatok, melyeket hosszú működésem alatt az adminisztráció terén szereztem, azok a tanulságok, miket az élet nagy iskolájából hoztam magammal, elegendők lesznek-e arra, hogy siker és eredmény kisérjék birói működésemet, de annyit tudok, hogy habár el is vagyok tökélve, hogy legjobb erőmet szentelem hivatásomnak, annak minden irányban csak ugy leszek képes, ha tisztelt birótársaim támogatására számithatok. Ezért én az őszinteségnek egyenességével s határozottságával, a bizalom nyíltságával, a kartársi érzület egész melegével köszöntök be ebbe a díszes gyülekezetbe, hogy ugyanazt az őszinteséget, egyenességet határozottságot, bizalmat s rokonszenvet kérjem a magam részére is, mert erős bennem a meggyőződés, hogy a kölcsönös együttérzés melegsége egyedül is a sikeres működés félbiztositékát rejti magában. .. , ',. , Pedig nekünk együtt a működésünk sikerének teljes biztosítékait keil feltalálnunk és megóvnunk, mert nemcsak fontosak, hanem, merném mondani, nagyok azok a feladatok, a melyek a közigazgatási bíróságra várnak. A jogvédelem egy ujabb fórumát állította fel törvényhozásunk ezen bíróságban, hogy egy szabad állam méltóságának megfelelőleg a pártatlan és egyenlő elbánás ujabb módozatait adja meg különbség nélkül minden jogkeresőnek. Az igazságnak nemcsak ujabb őreiként, hanem érvényesítőiként állított bennünket oda, hogy mindenek felett keressük az igazságot, a mennyiben ennek sérelme nélkül tehetjük, érvényesítsük a méltányosságot. Sokban meghatározta eljárásunk módját és irányát, ugy hogy mint minden emberi intézménynél, minden jogszolgáltatásnál mi is csak alaki igazságot leszünk képesek szolgáltatni, de másfelől a mellőzhetetlen alakiság korlátain tul szabad kezet is engedett, sőt sokban intézményesen is utalt, hogy megközelíthessük a jogszolgáltatásnak azt az igaz eszményképét, mely az anyagi igazságnak keresésében és érvényesítésében nyilvánul. A jogvédelem mellett más, nem kevésbé fontos, sőt talán magasabb irányú szempontok is kell, hogy irányítsák ennek a bíróságnak a működését. Birói határozataink lesznek sokszor és sokban hivatva közigazgatási jogunk vitás kérdéseinek elvi tisztázására, hézagainak pótlására, közvetve még a mindig élő jogfejlődésnek irányítására is. Birói határozataink fogják sokszor és sokban precizirozni, körülhatárolni a jogok biztonságát. Nem téveszthetjük azért soha szem elől, hogy a jog és eljárás terén az egyöntetűségre s ezáltal a közigazgatási jog körében is az állami élet konszolidáltságának egyik legfőbb biztositékára, a jogegységre kell törekednünk. Uj intézményt vagyunk hivatva közéletünkbe bevezetni, nemcsak azoknak a várakozásoknak kell megfelelnünk, melyeket a nagy közönség s az állami hatalom kötnek hozzánk, hanem az iránt is bizalmat kell keltenünk, hogy ez az uj intézmény azoknak a további feladatoknak is képes lesz megfelelni, a melyek jogfejlődésünk menetében hatáskörének előbb utóbb bekövetkező kiterjesztésével fognak reá hárulni. S én azt hiszem, hogy ennek a várakozásnak akkor fogunk leginkább megfelelni, a bizalmat akkor leszünk képesek leginkább megsziiárditani, ha nem intézkedési jogunkba,nem birói hatalmunkba, hanem intézkedéseink belértékébetökéletességébe helyezzükerőnkben súlypontját, ha nem egyéni vagy testületi jognak, hanem igaz értelmének egyéni és testületi kötelességnek tekintjük a birói fügetlenséget, ha ezek szemmel tartásával minden illetéktelen befolyástól menten mérlegeljük egyesek jogát s a közszempontokat. Csak ezen az uton fogjuk igazában megóvni, helyes egyensúlyba hozni s tartani a kormányzati érdeket s egyesek jogát, csak ezen az uton leszünk képesek érvényesíteni azt a nagy igazságot, hogy a közszempontot szolgáljuk, midőn egyeseknek adjuk meg a jogvédelmet s minden egyesnek érdekét védjük, midőn a közszempontoknak tartjuk fenn az igaz mérleget. Ezen biróság minden egyes tagjának nemcsak képzettsége, magasabb szellemi iránya s egyéni jelleme, hanem tanulságokban és tapasztalatokban gazdag múltja szól a mellett, hogy az elénk tűzött feladatot képesek leszünk megoldani s ezért a bizalom reményével üdvözlöm újra tisztelt birótársaimat, midőn működésünket megkezdve a magyar királyi közigazgatási bíróságot megalakultnak nyilvánítom. A nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után a napirend utolsó pontjára, a fegyelmi tanács megalakítására tértek. Titkos szavazás utján a tanács tagjai lettek: Kogler, Székely, Szilassy és Leövey birák. A teljes ülés ezzel véget ért. Az ülés után a biróság összes tagjai a segédszemélyzet is, Ludvigh János másodelnök vezetése alatt tisztelegtek az elnöknél és üdvözölték az uj év alkalmából. Wekerle köszönetet mondott az üdvözletért és szívélyesen beszélgetett a bírákkal. Utóbb üdvözölték L u dv i g h másodelnököt, Szmrecsányi Jenő tanácselnök vezetése alatt, majd Szmrecsányit, Leövey Sándor biró vezetése alatt. Szükségesnek tartjuk, hogy felvilágosítsuk olvasóinkat is, milyen lesz e biróság működési ügyrendje, melyet a közzétett terjedelmes végrehajtási min. rendelet alapján ismertetjük. Kinevezés, beosztás, hivatalos órák, bánásmód, fizetés, előleg, szabadság. Az itélőbirákat, valamint a segédszemélyzetet pályázat mellőzésével, a kezelőszemélyzetet és a hivatalszolgákat pedig pályázat utján nevezik ki. Ez az utóbbi pályázat a hivatalos lapban háromszor jelenik meg és a folyamodások a harmadik megjelenéstől számítandó négy hét alatt adandók be a biróság elnökéhez, még pedig azok, a kik már e bíróságnál működnek, közvetlenül, mások pedig illető hivatalfőnökeik utján. A bírákat a király, a segédszemélyzetet a minisztertanács, a kezelőszemélyzetet a belügyminiszter nevezi ki, illetőleg osztja be, az elnök előzetes meghallgatása után. A dijnokok félfogadása és elbocsájtása a segédhivatali főigazgató hatáskörébe tartozik. A kinevezettek az előirt esküt letenni és állásukat legfeljebb 15 nap alatt elfoglalni kötelesek.