A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 23. szám - A bérből való kimozditás kérdéséhez

A JOG 183 pal később jutott eszébe a lakkiüritést azon az alapon kérni, mert a bérlő a 10 hónappal ezelőtt esedékessé vált részletet 3 nappal később tette le. Én tehát továbbra is azt állítom, hogy jogi nonsens volt egy januárban történt 3 napos bérfizetési késedelmezés miatt 10 hónappal később indított kereset alapján az időközbeni részletek felvétele mellett a bérviszonyt megszüntetni. Hogy néhány napi késedelmezés nem oly mulasztás, melynél fogva a bérbeadó a bérszerződtetésnek megszüntetését követelheti, azt a cikkíró is elismeri; a kir. tábla ítélete tehát e tekintetben annyival is inkább helytelen volt, mert a bérbeadó néhány napi késedelem után a mint azt a felebbezési bíróság tényállásában helyesen megállapította, ezen jogcímen a bérviszony megszüntetését nem is kérte, ahhoz pedig, hogy ezeji cimen 10 hónappal később keresetet indítson, joga sem volt és azért bátran állíthattam és állítom is, hogy az említett ítélet páratlan a judicaturában. Cikkíró a kassai kir. táblának álta'am hivatkozott és ugyanily esetben az ellenkező felfogást valló 6,424/92 számú Ítéletére azt mondja, hogy ebből érv nem meríthető, mert olt a perdöntő körülmények és viszonyok egész mások. Cikkíró nem mondja ugyan, hogy mennyiben tértek el a perdöntő körülmények és viszonyok a két ügyben, én azonban, ki mindkét ügyben eljártam, tudom, hogy a sérelmes ítélettel eldöntött ügyben a perdöntő körülmények és viszonyok sokkal egyszerűbbek voltak, mint a másik ügyben, a mint ezt különben az általam kivonatilag közölt Ítéleti indokolásokból ki is tűnik. Ezzel a magam részéről ezen ügyel befejezettnek tekintem. Belföld. A pécsi ügyvédi kamara közgyűlése. Erreth János kamarai elnök a közgyűlési megnyitván, hangsúlyozza, hogy, miután az ügyvédi kamarák eddig hasztalan sürgették az igazságügyi kormánynál az ügyvédi díjszabás megalkotását, most már magunknak kell hozzálátnunk, hogy egy ilyen díjszabást alkossunk s annak a gyakorlatban tőlünk telhetőleg érvényt szerezzünk. A brassói ügyvédi kamaráé az érdem, hogy ez irányban a kezdeményező lépést megtette, s még a mult évben tagjaira nézve kötelező díjszabást alkotott, a melyet nemcsak az igazságügyi kormányhoz, hanem valamennyi ügyvédi kamarához is megküldött pártolás végett. A mi kamaránk választmánya szívesen csatlakozott a mozgalomhoz, s mivel ennek a kormánynál is ugy lesz nagyobb súlya, ha a kamarák lehetőleg egyöntetűen járnak el, a brassói ügyvédi kamara díjszabását ajánlja elfogadásra a közgyűlésnek. Titkár ezután felolvasta a brassói ügyvédi kamara átiratát, melylyel a díjszabás tárgyában általa indított mozgalomhoz való csatlakozás iránt megkeres, továbbá a siklási ügyvédek értekezletének jegyzőkönyvét, melyben kijelentik, hogy magukra nézve kötelezőnek elfogadják s a közgyűlésnek is változatlan elfogadására ajánlják a brassói kamara díjszabását. Kimondani kérik mégis, hogy a díjszabás tételei kartársi helyettesilések esetében kartárssal szemben nem kötelezők, hanem ily helyettesítések díjazása szabad egyt zkedés tárgyát képezi. Hosszú vita után, melyben Jobszt László, Shwetz Antal Erreth János, Pléminger Ferenc, S t e i n Henrik, Toldi Béla, Darányi Ferenc, ifj. N é m e t h y József ügyvédek résztvettek, a közgyűlés a következő határozatot hozta. • A közgyűlés elfogadja a brassói ügyvédi kamara által megküldött ügyvédi díjszabást, s kimondja, hogy a kamara tagjai 1. kötelesek minden egyes esetben e díjszabáshoz alkalmazkodni, felszámitásaikbaan mindig legalább az abban kitett díjtételeket érvényesíteni, peren kivüli és egyességi esetekben e díjtételekhez a legszigorúbban ragaszkodni; 2. kötelesek oly meghatalmazási űrlapokat használni, melyek magukban foglalják, hogy a meghatalmazó magára nézve a díjszabás díjtételeit kötelezőknek ismeri és azok fizetésére magát kötelezi; 3. kötelesek e díjszabást irodájukban szembeötlő helyen kifüggeszteni. Ez a díjszabás azzal a kérelemmel terjesztendő fel a nagymélt. ni. kir. igazságügyminisztériumhoz, hogy az ügyvédi rendtartás módosításánál ennek a díjjegyzéknek kötelező erővel való felruházását a törvényhozásnál javaslatba hozni, s addig is ezt a hazai bíróságokkal figyelembevétel végett közölni kegyeskedjék; egyúttal pedig megkeresi az ügyvédi kamara a területén lévő kir. bíróságokat, hogy a díjszabást az ügyvédi díjmegállapításoknál irányadó szabályzatul elfogadni szíveskedjenek. Kimondja továbbá a közgyűlés, hogy a kartársi helyettesítések esetében kartárssal szemben a díjszabás tételei nem kötelezők s a helyettesítési dijak megállapítása ezektől függetlenül szabad egyezkedés tárgyát képezi. Hasonlókép nem kötelező a fenti díjtételek felszámítása olyan felek ügyeiben sem, akik a jogügyeikben való képviseletet előre meghatározott összegű, rendes évi tiszteletdíj fizetése mellett bízzák ügyvédeikre.» Szüneti tanácsok a bpesti kir. Tablan. A budapesti irályi Tábla elnöke, dr. Vértessy Sándor körrendeletben szabályozta az idei törvénykezési szünet tartamára működő tanácsot. A szünet július 4-étől augusztus 29-ikéig fog tartani. A szüneti tanács így alakult: A szünet első felében, vagyis július 4. napjától bezárólag július 31. napjáig dr. Hérics-Tó th János tanácselnök elnöklése alatt tagjai lesznek a szüneti tanácsnak: Csiky József (büntetőj, Makay Dezső (büntető), dr. Belus Győző (közpolgárij, D esseffy Marcel (büntető), dr. Szalacsy Zoltán (közpolgári és váltó), Ho rv át h Béla (büntetőj és Mattyasovszky Miklós iközpolg.) birák. A szünet második felében, vagyis aug. 1. napjától bezárólag aug. 28. napjáig S á r k á n y József alelnök elnöklése alatt tagjai lesznek a szüneti tanácsnak: Hal m ágy i Sándor Ibüntető), Burg Lajos (büntető) Csiky József (büntető), Nyeviczkey Antal (közpolgári), Zubovics Román (büntetőj, Wettstein Gyula (közpolgári és váltó) és Mattyasov szky Miklós (közpolgári) birák. •— Dessewffy Marcell, dr. Nyevickey Antal, dr. Szalacsy Zoltán és Horváth Béla a királyi ítélőtábla fegyelmi bíróságának rendes, illetőleg póttagjai, s igy a szükséghez képest a törvénykezési szünet alatt a fegyelmi üléseket az ő közreműködésükkel tartják meg. A magyar jogász-egylet f. é. május hó 30-án tartotta évi rendes közgyűlését, melyen ott láttuk: a kúria, az egyetem és az ügyvédi kar számos kitünó'ségét. A közgyűlés első tárgya Manóilovich Emil kúriai tanácselnök emlékének volt szentelve. Csemegi Károly, az egyesület elnöke, nemes, tartalmas emlékbeszédben méltatta a «Magyar jogászegylet* volt alaclnökének érdemeit. A választmányi jelentés tudomásul vétele után közgyűlés Csemegi Károly elnöknek és a választmánynak köszönetet szavazott az egyesület ügyeinek buzgó vezetéseért.ü Az egyesület a lefolyt évben 22 füzetet adott ki, melyekkel egy tt az egyesület kiadványai most már 130 füzetre rúgnak, néhány folyó ügy elintézése után a választmány következőképen megalakult: elnök: Csemegi Károly; alelnökök: Va vr i k Béla(uj), Beck Hugó (ujj és Környe y Ede, titkárok: Fayer László, illés Károly, Bleue r Samu és Szladits Károly (uj), ügyész: K enedi Géza, pénztárnok: Szivák Imre, könyvtárnok: Tárna János. Választmányi tagok: Balogh Jenő (uj), Barna Ignác, Baumgarten Izidor. Concha Győző, Chorin Ferenc, Corda Bódog, Dárda1 Sándor, Fodor Ármin, G r u b e r Lajos G y ő r y El ek, H a m m e r s b e rg Jenő (uj), H é r i c s-T ó t h János, H a 1 m á g y i Sándor, H o d o s sy Imre, I m 1 i n g Konrád, Kelemen Mór, M á rkus Dezső (uj), Kováts Gyula, Nagy Ferenc, P ló sz Sándor, R e i c h a rd Zsigmond, R e i n e r J á n os (uj), Sárkány József Schvarc Gusztáv, Sz ékács Ferenc, Székely Ferenc, T el e s z ky István, Tóth G áspár, Tóth Gerő, Tóth Lőrinc Vargha Ferenc, Vécsey Tamás, Wlassici Gyula. Irodalom. A pécsi jogakadémia múltja és jelenje. E cim alatt jelen meg a napokban dr. Kopcsányi Károly pécsi nyilv. rend.jogtanár munkája, mely a magyar állam ezeréves fennállásának emlékünnepe alkalmából ismerteti a pécsi jogakadémia történelét. A tudós szerző munkája bevezető szakaszában röviden megemlékezvén a Nagy Lajos alapította pécsi egy elemről, a mely 1367. évtő kezdve két századon keresztül virágzott városunkban, ismerteti a győri kir. jogakadémiának Pécsre való áthelyezése iránt folyt kü z delmeket, a melyek folytán a kir. akadémia Pécsett 1785. év november hó 1-én csakugyan meg is nyittatott. Ez az intézet azonban nem sokáig időzött városunk falai között, mert a kir. akadémia 1802. évben ismét visszahelyeztetett Győr városába. Báró Szepessy Ignác 1828. évben elfoglalván a pécsi püspöki széket, minden igyekezetét egy főiskolának Pécsett való létesítésére fordította, mire nézve első lépése az volt, hogy már püspöksége első évében a helytartótanács beleegyezésével egy bölcsészeti tanfolyamot szervezett; ez azonban a papnöveldével lévén kapcsolatos, világiak a tanfolyamot nem látogathatták. Már 1832. évben azonban ez a bölcsészeti facultás nyilvánossági joggal lett felruházva s az előadások teljes számú tanárokkal már ezt megelőzőleg 1831. október 15-én kezdetüket vették. Szepessy püspök ambitióját azonban mindez nem elégítette ki, s azért 1833. április 29-én legfelsőbb helyen engedélyt kért a pécsi jogi facultás megnyitására is, nagyszerű alapitványaival biztosítván a felállítandó intézet jövőjét. Az alapítvány kitett készpénzben 100,000 pengő forintot, épületekben: az általa alapított püspöki könyvtár épülete a gazdag könyvtárral, a feloszlatott pálosok kolostora, a mely máig is a joglyceum helyiségét képezi, a hozzácsatolt templommal s a könyvnyomda épületét gazdagon felszerelt könyvnyomó intézettel. Az 1833. évi július 15-én kelt udvari rendelet a jogtanodát engedélyezvén, a jogi előadások ugyanaz évi október hó 5-én kezdetűket vették, Szepessy püspöknek nagylelkű alapítványa pedig az 1836 évi XXIV. t.-cikkben az ország törvényei közé becikkelyeztetett. A jogi előadások azonban csak 1818-ig folyhattak az intézetben, mert az 1848/49. tanév elején az akkori zavarok közepette nem jelentkezett hallgatóság, 1849-ben pedig S c i t o v s z k y püspök a jogi előadásokat végleg megszüntette s az csak a nemzeti ujjáébredés hajnalán, 1865. év október hó 15-én nyílt meg újra. Közli ezután a szerző a jogakadémia tanulmányi rendjét az első két évben, második szervezését 1867-ben s a tanulmányi ren1 (let az 1874-ki reform alapján, továbbá a vizsgálati rendszert, az I 1881, évi püspöki szabályzatot, ismerteti a joghallgatók egyleteit s