A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 23. szám - A bérből való kimozditás kérdéséhez

184 A JOu végül hozza az akadémia hallgatóinak névsorát 1833-tól 1818-JjS valamint 1865-től 1896-ig. A 172 oldalra terjedő munka a pécsi irodalmi és könyvnyomdái részvénytársaság kiadásában jelent meg. Ára 3 fit. Vegyesek. Zsitvay Leó, a budapesti kir. büntető törvényszék elnöke a budapesti ügyvédi kamarának 1896-iki évi működéséről szóló jelentésében foglaltakra reflektál a kamarához intézett átiratában, melynek több pontja igazságszolgáltatási tekintetben általános érdekkel bir. Jogosultnak ismeri el a kamara azon megjegyzését, hogy tulterheltetés van a törvényszéknél, amit annak tulajdonit főleg, hogy három biró és egy jegyző betegségük folytán hosszú időn át nem teljesíthettek szolgálatot. Ezen a bajon azonban segítve lesz, mert két beteg biró ügye már a végellátás stádiumában van, mig az igazságügyi kormány egy birói állást ideiglenesen, két albirói és két jegyzői állást pedig véglegesen rendszeresített, miáltal a munkaerő a törvényszéknél jelentékenyen fog gyarapodni. A rabos ügyek kezelése körül napfényre került rendetlenségeket illetőleg megjegyzi, hogy ez nem az esetek szaporodására vezethető vissza, hanem az a hatályosabb ellenőrzés eredménye, utal egyszersmind arra a tényre, hogy mig 1891-ben havonként 80—100 fogoly szállíttatott be a büntelő törvényszékhez, addig ezek száma havonként ma már a 300-at meghaladja. A kamara évi jelentésében a vizsgáló bírákra és vizsgálatokra vonatkozó észrevételeit illetőleg, bár a vizsgáló birák működése valóban elismerésre méltó, a vizsgálatok minőségét, illetőleg a kamara panaszát jogosnak ismeri el, a mit annak tulajdonit, hogy a vizsgáló birák mellett alkalmazott munkaerők egy része részben gyakorlatlan, részben gyenge; a munkahalmaz pedig óriási, mert csak 1896. évi okt. 1-től 1897. évi ápr. l-ig terjedő félévben 3,169 uj vizsgálati ügy osztatott ki nekik s mindennek dacára a vizsgálati hátrálékok több mint 400-al apadtak. Nagy haladást vár e téren az uj büntető perrendtartás életbeléptetésétől, a mellyel a mai vizsgálati ügyeknek körülbelül 30°/o-a elesik. Az ügyvédi kamara panaszt tett a miatt is, hogy a végtárgyalások nem tűzetnek ki elegendő előrelátással, minek folytán tanuk, felek és különösen az ügyvédek temérdek időt kénytelenek semmittevéssel eltölteni a törvényszék folyosóin. Ezen baj létezését is beismeri az elnök, de ennek okául a nagy munkahalmazt tünteti fel. Tavaly 2,397 rendes és nyilvános megtartott bűnvádi tárgyalás volt. Felhívja a kamarát az elnök, hogy a konkrét e etekben hozzák tudomására a panaszt és ő az ellen orvoslást nyújt. Panaszt tett az ügyvédi kamara a tekintetben is, hogy a tárgyaló termek melletti ügyvédi szobák rendeltetésüktől elvonattak, télen sokszor fűtetlenek, vagy be vannak zárva, ugy, hogy az ügyvédek a várakozási időt a folyosón, a tanuk és vádlottak közt kénytelenek eltölteni. Az elnök erre megjegyzi, hogy hasonló esetek a szolga-személyzet rendetlenségeire vezethetők vissza, a melyen az ügyvédek egyszerűen az irodaigazgatónál teendő jelentéssel könnyű szerrel segíthetnek. Az ügyvédi kamara választmánya örömmel vette tudomásul a büntető törvényszék elnökének ezen átiratát, mint kétségtelen jelét annak, hogy az ügyvédi kar jogos kívánságai és észrevételei illetékes helyen kellő méltánylásra találnak, aminek az elnökhöz intézett átiratában kifejezést is adott és pedig annyival inkább, mert az elnök idézett átiratában maga is ugy nyilatkozott, miszerint «a kamara jelentésében foglalt megnyugtató bírálatból eiőt és reményt merített ama fontos érdekek további serény fejlesztésére, melyeket a két testület az ő egymásra való kölcsönhatásával a büntető jogszolgáltatás terén szolgálni hivatva van», a melyet ápolni az ügyvédi kamara, mint a kar összességének képviselője, minden időben kötelességének tartott. Quotális kiegyezés jogi hatása. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék következő Ítéletet hozott: A kir. törvényszék felperes felülvizsgálati kérelmének helyet ad: Indokok: Az elsőbiróság ítéletében megállapított tényállás szerint felperesnek eredetileg 61 frt 43 krra rugó követelésére nézve a felek közt 1896. október hóban egyezség jött létre, mely szerint felperes késznek nyilatkozott egész követelésének kiegyenlítése fejében 60°/0-kal megelégedni. Nem volt vitás, hogy a 6U°/0-nak megfelelő 36 frt 87 krt alperes felperesnek a nyugtázásul kiállított •/• alatti levél keltéből következtetve, 1896. november 14-én meg is küldötte. Az elsőbiróság Ítéletében foglalt ügyállás, valamint a tárgyalási jegyzőkönyvek adatai szerint pedig alperes nem is állította, hogy felperes tennállott követelésének 400/0-áról feltétlenül és végleg lemondott, és hogy így felperesnek ahhoz való igénye a 60°/0-nak alperes részéről bármikor teljesithető lefizetése mellett jogérvényesen megszűnt. Vitás volt azonban, hogy a 60°/o-ra ki volt-e kötve, ho^y ha az, az egyezségnek 1896. október hóban történt megkötésekor azonnal le nem fizettetik, az egyezség hatálytalanná válik, s hogy alperes a 36 frt 87 krnak csak több hét múlva történt megküldése által az egyezség feltételeinek eleget tett-e ? Ugyanis felperes a hátralékos40°'u-ot,vagyis a kereset tárgyává tett 24 frt 56 krt azon alapon követeli, mert előadása szerint az egyezség hatálya ahhoz a feltételhez volt kötve, hogy alperes a 60°0-ot azonnal lefizethesse, s mert alperes a feltételt nem teljesítvén, maga az egyezség is hatályát veszítette, s ennélfogva felperesnek elengedett 40°/0 követeléséhez való joga feléledt. Az elsőbiróság felperest keresetével azért utasította el, mert B. Náthán alperesi cégtulajdonos vallomása által megcáfoltnak vette azt a felperesi előadást, mintha az egyezség hatálya a 60%-nak azonnal való lefizetéséhez lett volna kötve. Azonban az elsőbiróság ez által megsértette a kereskedelmi törvény 327-ik § ában foglalt jogszabályt; mert ha az egyességben nem is állapíttatott meg, hogy a 60°/o azonnal legyen fizetendő, akkor is kétségtelen, hogy miután maga az egész követelés már az egyezség előtt lejárt: az alperes a felhívott törvényszakasz értelmében a 60°,o-ot azonnal lefizetni tartozott. Ezeknél fogva felperes felülvizsgálati kérelmének az 1893 : XVIII. t.-c. 185. §-ának a) pontja alapján helyt adni, egyszersmind az elsőbíróság ítéletének megváltoztatásával alperest a kereset értelmében marasztalni kellett. Ugyanis alperes a 60<y0-ot azonnal le nem fizetvén, az egyezségnek a maga részéről nem tett eleget, minélfogva a feltételes leengedés hatályát veszítette, s igy felperesnek a követelés ki nem fizetett 40°/o-ára vonatkozó igénye jogszerű. (1897. évi április 3-án E. 78. sz. a.) Igazságügyi kinevezések. A m. kir. igazságügyminiszter előterjesztése folytán 0 Felsége által kineveztettek: B art ha Ignác csíkszeredai ügyészségi ügyész a veszprémi törvényszékhez biróvá és dr. L an g e r Jenő szombathelyi ügyészségi alügyész a nagykikindai ügyészséghez ügyészszé; továbbá adományoztatott: M á 1 y István temesvári törvényszéki elnöknek a curiai birói, Ballók Károly csákigorbói és Kugler István aradi járásbiráknak, Szürnyeghy Mihály trencséni törvényszéki bírónak, Rihmer Kázmér kalocsai járásbirónak, Varga Nagy István pécsi, Pották Lajos miskolci és Jakobovics József balassa-gyarmati törvényszéki bíráknak, (í ő t z Ferenc keszthelyi járásbirónak, Sándor Kálmán tordai törvényszéki bírónak, és C aj lik Kálmán félegyházi járásbirónak az ítélőtáblai birói cini és jelleg, továbbá Lázár Kálmán nyíregyházi ügyészségi ügyésznek a főügyészi helyettesi cimet és jelleget. Biztosító intézet mint konok perlekedő. A cs. kir. szab. adriai biztosító társulat magyarországi osztálya, Sz. Pál szepesi püspök ellen 1,316 frt és jár. iránt indított pert. Mind a három bíróság felperest keresetével elutasította, a Curia azonban, a mit ritkán szokott megtenni, felperest, mint konok perlekedőt, 100 frt pénzbirsággal büntette. Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket eló'/tzetó'iukuelc díjtalanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóitivatalmtkhos. Bártfa B. J. lliloveszki és Nazurák-féle ügyek a C.-hoz még nem érk. — Brassó H. L. Nagy J. — Veres A. 4881/96. sz. a C. m. hó 28. mgv. — Debrecen S. J. Debreceni ipar és keresk. bank — Falk T. A. és fia 555/96. sz. ügyet a C. in. hó 26. hh. — Eger dr. B. B. Mlinkó Kéla 190/97. sz. a C. m. hó 28. hh. — Erzsébetváros dr. I. Gy. Zikcli E., S. és M. — Zikeli M.-féle ügy a C.-hoz nem érk. — Gyöngyös B. J. Bajza — Szálai-féle ügyet a C. f. é. ápr. hó 9. hh.— 4092/90. sz. a. a C. m. hó 26. hh. — Kassa dr. S. B gr. Zichy R-né — dr Lőwinger M 5575'99. sz. a C. f. hó 1-éu hh. — Nagyszombat B. E. Krehnak Oszlradicky M. Kittu P. érk. 1592/97. sz. a. n. e. eld. Garich, — Remenár Á, — Szloboda J. érk. 1989/97. sz. a n. e. eld. Zsembery. — Ó-Becse dr. V J Horváth. J. — Gortva P. 597/95. sz. a C. m. kl 1. hh. — S.-A.-Ujhely dr. R. S. Hoch Gy. — Weinberger D. 3950/96. sz a C. f. hó l én hh. — YVeinberberger D. — Zaturecky Gy. 5724/9. sz. a C. f. hó 1-én hh. — Szabadka dr. V. S. Vermes zsödtöm. - lilau R. 819/96. sz. a C. f. hó 2. hh. — Szeghalom S. J. Lovász J. — Takács R, 5138/96. sz. a. ügy mé elintézetlen — Tisza Abád-Szálok dr. B. Gy. Spiegel Gyula s ts. bűnügy érk. 5895/96. sz. a. n. e. eld. Tisza Füred D. K. A közalap ügyig. — Pap. 3955/96. sz. a C. f. hó 1-én hh. — Bartha F. — Tóth L. érk. 2262'97. sz. a. n. e eld. Gyárfás. — Briger J. Braun E. érk. 1186/67 v. sz. a. n. e. eld. Jantcsek. — özv. Lipcsei J.-né s ts — Resinger L. érk. 8£:(/97. sz. a. n. e. eld. Major. — Újvidék dr. C. M özv. Akin szül. Tesitk — Akin Gy. 183/97. sz. a G. f. hó 2. hh. Zsolna dr. S. K. Löw K. Zsolna város 4232/96. sz. a C. m. hó 28-án rhk. rmv. A b.-hunyadi kir. közjegyző gyakorlott s a román 1-elvet értő jelöltet azonnal alkalmaz. Ajánlatok hozzá intézendők. i—3 Gyakorlott ügyvédjelölt, ki a német és tót nyelvekben is jártas, alkalmazást talál dr. N a tzle r Miksa ügyvédnél Szenicen (Nyitra-m). Ajánlatok hozzá intézendők. 1—1 Dr. Glatz Lajos somorjai kir. közjegyző irodájában gyakorlott helyettes vagy jelölt azonnal alkalmazást nyerhet. 1—3 A csíkszeredai kir. közjegyző gyakorlott jelöltet azonna1 felvesz. Alkalmaztatást óhajtók, fizetési igényeik megírása mellett forduljanak egyenesen hozzá! 1—3 PALLM RÉSZVÉNY TÁRSASAI NYOMDÁJA 0UDAPE8TFN Nagy János szegszardi kir. közjegyző irodájában gyakorlott helyettes, — esetleg a hagyatéki ügyek önálló tárgyalására képes jelölt azonnal alkalmazást nyerhet.