A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 22. szám - A magyar házassági jog nemzetközi vonatkozású rendelkezései 5. [r.]

A JOG 171 bérfizetési késedelem macában véve még nem elegendő a bérlőnek a bérletből való kimozdittatására; de vannak ellenkező döntések is, a melyekben s különösen akkor, ha a bérfizetési késedelmezés esetére a bérviszony megszüntetése szerződésileg van kikötve (mi a fen forgó ügyben szereplő bérszerződésben is történt), kimondatik. hogy «néhány napi» bérfizetési késedelem igenis elegendő a bérlőnek a bérletből való kimozdittatására. E két felfogás közt az elsőben a jus aequum, a méltányosság, — az utóbbiban a jus strictum a merev jogosság jut érvényre. Mindegyiküknek van létjogosultsága, plausibilitása s azok bármelyikére alapítja Ítéletét a bíró, nem lehet rá azt mondani, hogy felfogása «primitiv». «a judicaturában egyedül áll» és «feltünést fog kelteni » Legkevésbbé illethető ezen kemény kifejezésekkel a kassai kir. ítélőtáblának kérdéses ítélete, melyben épen azon felfogás nyer praegnans kifejezést, mely nemcsak a támadó cikkben constatált «általános jogelv»-en alapul, hanem egy másik jogelven is, t. i. azon, hogy «contractus contrahentibus legem ponit.» A kassai kii. ítélőtáblának 1892. évi (5,424-. p. számú, egy másik ügyben hozott ítéletéből szintén nem meríthető érv a jelen ítélet ellen, mert hiszen ott a perdöntő körülmények és viszonyok egészen mások és mert az azon ítéletben elfoglalt álláspont nem lévén az 1890: XXV. t.-c. 13. §-ához képest teljesülésileg megállapítva, különben sem köthetné a felülvizsgálati tanácsot. Az pedig még nem lehet crimen laesae, ha olyan jogi kérdésben, melyre nézve külömbözők a felfogások, valamely bíróságnak egyik tanácsa más álláspontot foglal el, mint másika. Ilyesmi megtörténhetik a legjobb családokban, sőt a kir. Curián is. A magyar házassági jog nemzetközi vonatkozású rendelkezései.*) Irta : TÓTH GÁSPÁR budapesti ügyvéd. \ (Befejező közlemény.) >V. A házassági jogon alapuló nemzetközi viszonyok alakulásának kérdésénél foglalkoznunk kell még végül a magyar bíróságok hatáskörével, nevezetesen a törvény ama rendelkezéseivel, melyek bizonyos körülmények fenforgása mellett a magyar bíróságokat feljogosítják arra, hogy k ül földiek ház a s' sági ügyeiben is ítélhetnek. A törvény egyik alapvető rendelkezése, hogy magyar állampolgár házassági perében csak a magyar biróság ítélete hatályos (114. §.); — miből következik, hogy viszont külföldinek házassági perében is csak hazája bíróságának ítélete tekinthető hatályosnak s hogy a magyar bíróságok külföldiek házassági pereiben rendszerint el nem járhatnak: mindazáltal figyelembe veszi törvényünk azoknak az államoknak a törvényeit is, melyek a lakóhely bíróságát tekintik a házasfelek illetékes bíróságának és ennek figyelembe vételével rendeli, hogy •külföldiek házassági perében a magyar biróság csak az esetben járhat el, ha ítélete hatályos abban az államban, melynek a házasfelek polgárai (116. §.). E § alkalmazásánál tehát figyelembe kell venni: 1. hogy a külföldiek a magyar állam területén lakjanak, 2. hogy hazájuk törvényei a lakóhely bíróságának illetékességét állapítsák meg s végül 3. megjegyzendő, hogy az állampolgárságra nézve nem a házasságkötésnek, hanem a birói eljárásnak időpontja döntő. Törvényünk e tekintetben reciprocitást nem ismer; mert a már hivatkozott 114. §. értelmében magyar állampolgár házassági ügyében külföldi biróság ítéletét hatályosnaksoha élnem ismeri. Ennek dacára azonban a magyar bíróságok hatáskörét a külföldiek házassági ügyeire,'a már emiitett 116. §. alá vonható feltételes eseteken kivül, feltétlenül is kiterjeszti a következő esetekben: 1. Külföldi házasfeleknek Magyarországon tartózkodása esetében a magyar bíróságok a 98. 101—103. §-oknak megfelelő iutézkedéseket akkor is megtehetik, ha a házassági per hatóságuk alá nem tartozik. A 98., 101 —103. §-ok pedig, melyeknek esetében a magyar bíróságok külföldiek házassági ügyeiben is feltétlenül eljárhatnak, következőképen rendelkeznek: 98. §. <A biró a per tartama alatt az ágytól és asztaltól való különélést a házasfelek bármelyikének kérelmére elrendelni köteles.> 101. §. <Az ágytól és asztaltól való különélés ideje alatt a házastársak együttélésre nincsenek kötelezve. > 102. §. «Az ágytól és asztaltól való különélés elrendelése esetében a biró ideiglenesen intézkedik a közös kiskorú gyerme*) Előző cikkek 1897. évi 18. 19. 20. és 21 sz. kek elhelyezése és ezeknek, valamint a nőnek tartása és a szükséges tárgyaknak ez utóbbi részére kiadása iránt. A nő tartását a biró a házasfelek vagyoni és kereseti viszonyaihoz mérten állapítja meg sőt a férjet a tartás alól fel is mentheti.* 103. §. «A szülő a gondviselésére nem bizott gyermekevei is rendszerint érintkezhetik és nevelését ellenőrizheti. Az érintkezés módját szükség esetén a gyámhatóság állapítja meg, mely az érintkezést a gyermek nyilvános érdekében ki is zárhatja.* E §-ok értelmében tehető intézkedések tehát nem érintik magát a házassági köteléket, az erre vonatkozó hatáskör megmarad a magyar államban lakó külföldinek illetékes házassági perére illetékes külföldi bírónál és csakis a házasság felbontásával kapcsolatos ideiglenes különélés, gyermektartás, nőtartás és ideiglenes vagyonelkülünités kérdései utalvák a magyar bíróságok elé, mint melyek részben praeventiv jellegűek, részben pedig a rendelkezési képességgel még nem biró kiskorúak érdekeinek védelmére szolgálnak. 2. Korlátlan és feltétlen továbbá a magyar bíróságok hatásköre, midőn a magyar állam területén lakó külföldinek állampolgárságát megállapítani nem lehet. Ily külföldi házassági perében a magyar biróság jogérvényesen ítélhet, mert nincs állam, mely a magyar biróság illetékességét kétségbe vonhatná vagy a magyar biróság Ítéletét hatálytalannak tekinthetné ; szóval ily külföldire a magyar biróság Ítélete következtében semmiféle jogi hátrány sem származhat. Ily szempontból mérlegelendő a H. T. 119. §-ának következő rendelkezése: «Azon külföldinek házasságára, kinek állampolgársága meg nem állapitható, mindazon esetekben, melyekben a jelen törvény szerint a külföldi hazájának törvényei volnának irányadók, lakhelyének törvényeit kell alkalmazni.» 3. A H. T. ama s rkalatos rendelkezését, mely a felhoztam kivételek ellenére is szabályul tekintendő, hogy t. i. magyar állampolgár házassági perében csak a magyar biróság ítélete hatályos, — vizsgálni kell már most a honosított külföldiek és a honosságukat elvesztett, külföldiekké lett házasfelek viszonyai szempontjából. Ezekkel szemben a magyar bíróságok hatáskörét a H. T. 115. és 117. §-ai következőleg állapítják meg: 115. §. «A magyar állampolgárság elnyerése előtt létrejött oly tények alapját, melyek a házastársak korábbi joga szerint bontó, vagy ágytól és asztaltól elválasztó okot képeznek, a magyar állampolgárságot nyert házastársnak házasságát a magyar biróság felbonthatja, ha azon tények a jelen törvény szerint is bontó okul szolgálnak. Ha az ágytól és asztaltól való elválasztást a külföldi biróság a magyar állampolgárság elnyerése előtt kimondotta, a magyar biróság felbonthatja a házasságot, ha az elválasztás oly tény miatt történt, melynek alapján a házasság jelen törvény szerint is felbontható.» 117. §. «A nő, ki Magyarország területén külföldivel kötött házasságát közvetlenül megelőző időben magyar állampolgár volt, férje- ellen a magyar biróság előtt indíthat érvénytelenségi pert, ha férjét a házasság megkötése után külföldre nem követte. Ha a férj magyar állampolgár és a bontó okul szolgáló tény elkövetése után más állam polgára lett, de neje őt külföldre nem követte, ellene a házasság felbontása végett neje a magyar biróság előtt is pert indíthat.» A honosított személy megnyervén a magyar állompolgárságot, házassági perében csak a magyar biróság Ítélete lehet hatályos. Hogy azonban a külföldi állapotának ideje alatt létesült tények is a magyar biróság eldöntése alá vonhatók legyenek, ennek előfeltételeit házassági törvényünk és az idéztem 115. §. akként határozzák meg: a) hogy a honosított a honosítás előtt létrejött tények alapján csak akkor kérheti a házasság felbontását, ha e tények alapján előbbi joga alapján is felbontást, vagy legalább ágytól és asztaltól való elválasztást kérni joga volt; bj hogy ama tények a magyar házassági törvény értelmében is bontó okot állapítsanak meg; c) hogy a kereset a honosítás, illetőleg a honpolgári eskü letétele napjától számítandó hat hónap alatt megindittassék, mert a házassági törvény 83. §-a a bontási kereset megindítására a házastárs vétkes tényének megtudásától számítandó hat havi határidőt szab meg. A honositottra a magyar jog hatálya a honpolgári eskü letétele napján kezdődik; tehát e naptól számítandó az ő ügyeiben a magyar törvényekben bizonyos jogok érvényesítésére meghatározott záros határidő is, a mi a H. T. 145. §-ának analógiájából következik; e § ugyanis ekként szól: «Ha a jelen törvény a jogok érvényesítésére határidőt szab, és ily korlátozást a korábbi jogszabályok nem ismernek, vagy ha a félnek jogai érvényesítésére a korábbi jogszabályok alapján a jelen törvényben megszabottnál hoszabb idő áll még rendelkezésére, a jelen törvényben megállapított határidőt kell alkalmazni és azt ezen törvény hatályba lépte napjától kell számítani.* d) Ha azonban a honosított a házasság felbontását a házassági törvény 77. §-a, t. i. elhagyás alapján kéri, ez esetben a kereset a félévi határidő letelte után is benyújtható, mert az elli a g y á s folytatólagos vétség és így ez alapon, az elhagyás tartama alatt, feltéve, hogy ez legalább félévig tartott, a kereseti jog bármikor érvényesíthető.