A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 21. szám - Kiterjed-e az 1893. évi XVIII. t.-c. 17. §-a az igénykeresetekre - Még egy nehány szó a vevő rosszhiszeműségének kérdéséhez

84 A JOG olvasásával csak arra törekedett, hogy a társaság tagjai előtt a keresztényeknek a közgazdasági versenyben szükséges összetar­tást hangoztassa. Végül vádlott azt is tagadta, hogy felolvasása a «\Vestunga­risches Volksblatt--ban az ő tudtával és beleegyezésével jelent meg. Ozv. M. Pálné, Z. Ferenc, M. Ferenc, és G. Lajos tanuknak esküvel megerősített vallomásaival megállapítást nyert, hogy az «Allianz» zártkörű társaság volt, melynek külön helyiségben tar­tott estélyein csakis tarsasági tagok és ezeken kívül legfelebb még oly vendégek vehettek részt, akiket valamely társasági tag vezeiett be, vagy akikben a társaság tagjai elvtársakat ismertek, a miért is ennek a magánjellegű társaságnak előre meghatározott napokon szórakozás és eszmecsere céljából való rendszeres összejövetelei nem képeztek a nyilvános izgatásra al­kalmat, mindkinek hozzáférhetését megengedő és biztosító gyüle­kezetet. Az 1) napló szám alatti vezércikk egy nemzetgazdasági ér­tekezés, mely a zsidóknak közgazdaságilag veszélyes térhódításai­val foglalkozik és ezt, a szerző felfogása szerint közgazdasági po­litikai szempontból vészt jósló társadalmi bajt, a keresztények összetartásával véli a magyar nemzetről elhárítani, evvel véli a zsidók túlságos anyagi elhatalmasodását kellő mederbe vissza­szorítani. Z. Ferenc, M. Ferenc és G. Lajos tanuknak vallomása sze­rint a vádlott felolvasása nem izgatta gyűlöletre a társaság tagjait a zsidók ellen, sőt az újság ingerével sem hatott rájuk, mert abból merítette tárgyát és érveit, a melyből minden eszmecse­réjük anyagát vették és olyan dolgokról beszélt, a melyeket a társaság tagjai maguk közt már előbb is többször meghánytak — vetettek. Minthogy pedig ezek szerint kétségtelen az, hogy vádlott a kérdéses felolvasást nem gyülekezeten és nem olyan nyilvánossággal tartotta, a minőt a btkv. 171. §-a feltételez; minthogy kétségte­len az is, hogy a társaság néhány tagja, akik a felolvasást végig­hallgatták, sem valamely osztályt, sem nemzetiséget, sem pedig valamely hitfelekezetet önmagukban véve nem képeztek ; minthogy nem nyert bebizonyítást vádlott ellenében, hogy a kérdéses fel­olvasás a lapban az ő közreműködésével jelent meg ; minthogy végül mindezek szerint a vádlott cselekményében a btkv. 172. §-ában körülirt büntetendő tényálladék alkatelmei sem az elkö­vetés módja, sem az elkövetés tárgya, sem pedig az elkövetés ténye tekintetében fel nem ismerhetők: ennélfogva P. József Antal vádlottat a felekezet elleni izgatás vétségének vádja és következményeinek terhe alól felmenteni kellett. A győri kir. ítélőtábla (1897. évi január hó 12-én 3,525. sz. a.). Kétségtelen ugyan, hogy a vádlott terhére bizonyított fel­olvasás tartalma a zsidó hitfelekezettel szemben valótlan, elferdí­tett és éles kifakadozásokat foglal magában, minthogy azonban a vád tárgyává tett cselekmény egyik lényeges ismérvét az képezi, hogy az izgatás gyülekezet előtt történjék, a mely jellegénél fogva egyértelmű a nagyobb néptömeggel ; a mennyiben az izgatás csakis ebben az esetben alkalmas arra, hogy nagyobb számú személyeket vagyis hitfelekezet ellen gyűlöletre keltve, végered­ményében előre be nem látható, a társadalmi rend és az állam belbékéjének a megrenditésére irányuló veszélyes következmé­nyekre vezessen, minthogy vádlott a szóban forgó felolvasást a gyülekezet fogalma alá nem vonható, merőben magánjellegű tár­saskörben, kizáróan a társaskör tagjai jelenlétében tartotta, ami egyszersmind a nyilvánosság fogalmát is kizárja ; minthogy vádlott, felolvasásának tartalma szerint, az általa hangsúlyozott sérelmek orvoslását törvényes uton és módon jelezte elérhetőnek, a felolva­sásnak célja tehát nem irányult arra, hogy a zsidó és a keresz­tény hitfelekezetek között létező béke a társadalmi rend megzava­rásával törvénytelen eszközök által felforgattassék, ami az < izgatás* fogalmának természetszerű következménye, minthogy ezek szerint vádlott ténykedésében a vád tárgyává tett büntetendő cselekmény ismérvei fel nem ismerhetők : a kir. ítélőtábla az elsőbirőság íté­letét ezekből az okokból és az elsőbirőság ítéletének a tényállásra vonatkozó indokai alapján helyben hagyja. A magyar kir. Curia (1897. évi március hó 23-án 2,151. sz. a.). Mindkél alsóbirósági ítélet megváltoztatásával P. József Antal vádlott a btkv. 172. tj-ának 2. pontjába ütköző s ugyanazon tör­vényszakasz szerint büntetendő izgatás vétségében bűnösnek mon­datik ki, és ezért a jelen Ítélet foganatba vételétől számítandó nyolc napi államfogházra, valamint az 1892. évi XXVII. t.-cikk céljaira fordítandó s be nem hajthatás esetében további öt napi államfogházra átváltoztatandó ötven forint pénzbüntetésre ítéltetik. Indokok: Az 1896. évi február fi-án Sopronban kiadott: <AYestungarisches Volksblatt> 14. számában foglalt: «die christlich­sociale Frage > feliratú közleménynek — egyéb kifejezéseitől el­tekintve — az 1) számmal jelzett pontja félreérthetetlen bizonyí­tékot nyújt arra, hogy az abban ismertetett beszéd az iziaelita vallást követő lakosok ellen irányul. Bizonyítva van továbbá ama beszéd nyilt szavaival, hogy abban a zsidók egész összességükben csalás és megvesztegetés üzésével gyanusittatnak s vámpíroknak és hiénának neveztetnek. Vádlott beismerésével bizonyítva van az is, hogy eme hír­lap közleményben híven van visszaadva az a beszéd, melyet ő 189J. évi január hó 31-én Sopronban a M. Pálné korcsmájának emeleti korcsmahelyiségében, mintegy 18—20 hallgató előtt tartott illetve felolvasott. Minthogy pedig egymáshoz nem tartozó több egyénnek, ugyanazon időben, bármi célból való összejövetele gyülekezetet képez és az a körülmény, hogy az abban való résztvehetés felté­telhez van kötve, annak jellegén mitsem változtat ; Minthogy továbbá a koronkinti összejövetelek célja, a vád­lott és a tanuk állítása szerint közérdekű, tehát nyilvános ügyek tárgyalását képezte, s a jogos uton való hozzáférhetésnek lehető­sége senki előtt elzárva nem lévén, ily összejövetel tisztán magán­jellegű bizalmas érintkezésnek nem tekinthető ; Minthogy vádlott ily gyülekezeten nyilvánosan mondotta el azt a beszédet, mely az érintett hitfelekezet iránt érzett megve­tésnek határozott kifejezését tartalmazza, ennélfogva ezzel a szen­vedélyek felgerjesztése mellett ellenségeskedésre és gyűlöletre szitást követett el ; Minthogy pedig a hallgatóságnak már előzetes hangulata, ugy nem különben az ennek fokozására irányult cselekmény foly­tán a hallgatóságban kifejlett érzület a cselekmény minősítésének megállapítására befolyással nem bír és minthogy vádlottnak a köz­békét veszélyeztető, súrlódásokra és összeütközsekre vezető tudatos cselekményével szemben ama mentsége, hogy a beszédben érin­tett állítólagos sérelmeknek orvoslására őt békés uton való törek­vés vezérelte, figyelembe nem jöhet: P. József Antal vádlott az alsóbirósági Ítéletek megváltozta­tásával a btkv. 172. igának 2. pontjában körülirt izgatás vétsé­gében mint tettes bűnösnek volt kimondandó. A büntetés kimérésénél eddigi büntetlen élete, valamint a vádbeli cselekmény elkövetésekor a közéletben általánosan nyil­vánult nagyobb fokú szenvedélyesség vétetett enyhitő körülmény­ként figyelembe, mihez képest a btkv. 91. §-nak rendelkezéséhez megfelelően a büntetés lehetőleg kisebb mértéke találtatott alkal­mazandónak stb. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Ha valamely vizvezetö árkon fennálló hid ügyében folyamatba tett eljárás során az árok tekintetében is intézkedés szüksége forog fenn, ezen Í7itézkedés nem az 1890 :I., hanem az 1895 : XXIII. t.-c. alapján teendő meg. A mesterséges bor után járé> adó nem a bor italadó-bérlöt, hanem a kir. kincstárt illeti. (A m. kir. pénzügyminiszternek 1896. évi 32,294. számú határozata.) Ha valaki hosszas építőmesteri foglalkozása alapján « építész* cimet használ, cselekményének elbírálására nem a rendőrhatóság, hanem az iparhatóság illetékes. (A. m. kir. belügyminiszter 1897. évi 290. sz. határozata.) Közösen használt erdőterületről jogtalanul levágottés elvitt fanemnek iránt inditott ügy elbírálása nem a kir. bíróság, hanem a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. minisztertanács 1896. évi szeptember 10-én hozott hatá­rozata.) Magyar honosnak személyi állapotát tárgyaló külföldi bíróság által hozott határozat a belf öldön végre nem hajtható. Elmebeteg magyar honosnak az állampolgári kötelékből elbocsátásaért az illetékes magyar bíróság által kirendelt gondnoknak kell folyamodnia. (A m. kir. belügyminiszter 1897. évi 11,915. számú határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Glanc Lipót e. Miskolc, miskolci tszék. bej. jul. 31., félsz, aug 24., csb. dr, Végh Imre, tmgg. dr. Grosz Viktor. — Fischer Hennán e. Tiszafüred, egri tszék, bej, jun 30. félsz. jul. 12.. csb. dr. Födi Károly, tmgg. dr. Soltész Henrik. — Markovics János e. Ziilvom. besztercebányai tszék, bej. máj. 20. félsz. máj. 24.. csb. Traeger Zsig­mond, tmgg. Veszel János. — Söveggyártó Móric e. nagy-kanizsai tszék. bej. jun. 28., félsz. jul. 5. csb. Miklós Géza, tmgg. Hertelendy Béla. Pályázatok: Az esztergomi jbiróságnál a 1 j b i r ó i áll. máj. 31. — A muzslai jbiróságnál a 1 bír ói áll. máj. 31. — A karánsebesi tszéknél t széki birói áll. máj. 31. — A bonyhádi jbiróságnál a 1 b i­rói áll. máj. 31. — A szentendrei jbiróságnál albirói áll. máj. 31. — A zentai jbiróságnál albirói áll. máj. 31. — A szombathelvi tszék­nél bírói áll. máj. 31. — A gyergyó-szt.-miklósi jbiróságnál albirói áll. jun. 1. — A nagykárolyi jbiróságnál. a 1 b i r ó i áll jun 2 — A nagy kanizsai ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. jun. 3, - Á deési tszék­nél aljegyzői áll. jun. 3, — A nagy-kanizsaitszéknél birói áll jun. 3. — Az érsekújvári jbiróságnál albirói áll. jun. 3. — A fehértemp­lomi tszéknél albirói áll. jun. :í. - A balassa-gyarmati kir ügyész­ségnél al ügyészi áll. jun. 3. - Zombori tszéknél ieayzői áll jun 3 - A nyírbátori jbiróságnál j birói áll. jun. 3. —- A budapesti tszék­nél jegyző í all. jun. 3. CALLA6 RE6ZV »R*A6AO NYOMDÁJA BUDAPEST

Next

/
Oldalképek
Tartalom