A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 1. szám - A bizonyítékok szabad mérlegeléséről

A JOG 3 toztatik at, melvet ugyanazon itélet a vádlottra egyébként megállapít. (ML táti Curia 1896 okt. 29. 10,044. sz.j Tekintve, hogy az állandó törvénykezési gyakorlat alapján vádlottnak az indokok ellen is van felebbezési joga; tekintve, hogy a btkv. 273. §-ában kifejezést nyert jogelv szerint az időközben elhalt gyanúsítottnak hitvestársát, mint gyermekeit, kikre nézve nem lehet közömbös, hogy a megszüntető végzés indokai az elhunyt gyanúsított jó hírnevére és így nevükre is árnyat vetnek: a felebbezési jog az indokolás ellen is megilleti. (A m. kir. Curia 1896 nov. 3. 6,262. B.1 Csőd esetében az összes hitelezők érdekeit a tömeggondnok képviselvén, a vádlott bukottnak egyes hitelezői felebbezési jogosultsággal nem birnak. (A m. kir. Curia 1896 nov. 7. 5,563. B.) A pénzügyi közigazgatósági biróság döntvényei. 70. szám. A végrehajtató fél részéről, a javára bekebelezett végrehajtási zálogjog törlése iránt közvetlenül a telekkönyvi hatóságnál vagy a végrehajtást elrendelő bíróságnál benyújtott kérvény után — a mennyiben ahhoz sem a nyugta, sem más a kötelezettséget megszüntető okirat nem mellékeltetik — követelhető-e a törlési engedélyekért járó fokozatos illeték akkor, ha a törlési kérvény nem a telekkönyvi rendtartás 82. §.-a értelmében okiratszerüen) van kiállítva, de az illető hatóság, illetve biróság által a törlés ennek dacára elrendelve lett? Határozat: A végrehajtató fél részéről, a javára bekebelezett végrehajtási zálogjognak törlése iránt a végrehajtást elrendelő bíróságnál benyújtott kérvény után a törlési engedélyért járó fokozatos illeték nem követelhető, ellenben közvetlenül a telekkönyvi hatóságnál benyújtott ily kérvény után, a mennyiben ahhoz a nyugta, vagy más a kötelezettséget megszüntető külön okirat nem mellékeltetik, még abban az esetben is lerovandó ez a fokozatos illeték, ha a törlési kérvény nincs a telekkönyvi rendtartás 82. §.-a értelmében (okiratszerüen) kiállitva, függetlenül attól, vájjon a telekkönyvi hatóság a törlést ennek a kérvénynek alapján elrendeli-e vagy sem. Indokok: Az illetéki díjjegyzék 92. tételének -Törlési kérvények vezérszó alatti bekezdése igy szól: «Törlési kérvények,* akár a kötelezettek, akár a jogosítottak részéről lásd «beadványok illetékkötelesek* IV. 15. pontját; ha azonban a jogosítottak által benyújtott kérvényhez sem a nyugta, sem más kötelezettséget megszüntető külön okirat nem mellékeltetik s igy maga ezen kérvény egyszersmind ezen okiratot képviseli, ugy a beadványi bélyegen kívül még külön az okiratért járó illeték a «törlési engedélyek - cimü tételben meghatározott szabályok szerint fizetendő. Magából, abból a körülményből, hogy az illetéki díjjegyzék 92. tételének szószerint idézett fenti rendelkezése az illetéki díjjegyzék 13. tételének IV. 15. pontjára hivatkozik, nyilvánvaló, hogy a 92. díjtétel e rendelkezésében érintett törlési kérvények alatt egyedül azok a beadványok értendők, melyek a 13. díjtétel IV. 15. pontjában említtetnek. Az illetéki díjjegyzék 13- tételének IV. 15. pontja azokról a beadványokról szól, melyek «az ingatlan felett vezetett telekkönyvekbe eszközlendő bejegyzések végett* nyújtatnak be és pedig <különbség nélkül arra, hogy a bejegyzés dologi jogok feltétlen vagy íeltételes szerzése (betáblázás, előjegyzés) vagy bejegyzett jogok kitörlése céljából történik-. Az ingatlan felett vezetett telekkönyvekbe eszközlendő ilynemű bejegyzések elrendelése és foganatosítása pedig a telekkönyvi hatóság hatásköréhez tartozván, kétségtelen, hogy a 13 díjtétel IV. 15. pontjában megjelölt beadványok közé, csupán azok a beadványok tartoznak, melyek a telekkönyvi hatóságnál nyújtatnak be és a melyeknek illetékes elintézésére a telekkönyvi hatóság van hivatva; miből ismét okszerűen következik, hogy az illetéki díjjegyzék 92. tételének <Törlési kérvények* vezérszó alatti rendelkezése — miután ott egyenesen a 13. díjtétel IV. 15. pontjára történik hivatkozás — egyedül és kizárólag azokra a törlési kérvényekre szorítkozik, a melyek közvetlenül a telekkönyvi hatóságnál nyújtatnak be. Ennek az álláspontnak helyességét egyébiránt az a körülmény is bizonyítja, hogy a végrehajtató fél által a végrehajtás beszüntetése és ezzel kapcsolatosan a végrehajtási zálogjog törlése iránt a végrehajtást elrendelő perbírósághoz intézett kérvény nem egyéb, mint a végrehajtás során benyújtott egyszerű beadvány, mely után a törlési engedélyekért járó fokozatos illeték jogszerűen annál kevésbbé követelhető, mert az ingatlanra vezetett végrehajtás foganatosítása, a végrehajtási zálogjog bekebelezése, illetve a végrehajtási jog feljegyzése által történik, a végrehajtási zálogjog bekebelezése e szerint az ingóságok lefoglalása és bírói zár alá vételével egy tekintet alá eső végrehajtási cselekményt képezvén, az által, hogy a végrehajtás bíróilag megszüntettetik, a végrehajtási zálogjog is hatályát veszti; miből folyólag a végrehajtás megszüntetés esetében a végrehajtási zálogjog törlése, mint a végrehajtás megszüntetésének szükségszerű következménye hivatalból is eszközlendő lévén, a végrehajtást elrendelő bírósághoz a végrehajtás megszüntetése iránt benyújtott kérvényben különben is csak másodsorban előterjesztett az a kérelem, a melyben a végrehajtás megszüntetésével kapcsolatosan a végrehajtási zálogjog törlése is kéretik, mint puszta következménye a főkérelemnek, önálló kérelmet nem is képez. De továbbá ily esetekben a végrehajtási zálogjog törlésének bekebelezése tulajdonképen nem is a jogosított fél kérelmére, hanem a telekkönyvi rendtartás 60. §.-ához képest a végrehajtást elrendelő bíróságnak a végrehajtást megszüntető végzése illetve ezen bíróságnak hivatalos megkeresése alapján eszközöltetik. Ezek szerint a végrehajtató fél részéről, a javára bekebelezett végrehajtási zálogjog törlése iránt a végrehajtást elrendelő bíróságnál benyújtott kérvények után a törlési engedélyekért járó fokozatos illeték egyátalában nem lévén követelhető, annak további bizonyítása, hogy abban az esetben, ha az ilyen törlési kérvény nem a telekkönyvi rendtartás 82. §.-ának megfelelően van kiállitva, de az illető biróság által a törlés ennek dacára elrendeltetik, követelhető-e a törlési engedélyekért járó illeték, önmagától elesik. Midőn azonban a végrehajtó fél, a javára bekebelezett végrehajtási zálogjognak törlését közvetlenül a telekkönyvi hatóságnál kérelmezi, az ily törlési kérvények, mint 13. díjtétel IV. 15. pontjában érintett telekkönyvi beadványok, feltétlenül az illetéki díjjegyzék 92. tételének «Törlési kérvények* vezérszó alatti rendelkezése alá esnek és mennyiben az utóbb idézett 92. díjtételnek az illeték fizetése iránti kötelezettséget megállapító feltételei egyébként fenforognak, ezek után a törlési kérvények után kétségtelenül követelhető a törlési engedélyekért járó fokozatos illeték. A 92. díjtételnek vonatkozó rendelkezése szerint a törlési kérvények után abban az esetben fizetendő a törlési engedélyekért járó fokozatos illeték, ha a jogosítottak által benyújtott kérvényhez sem a nyugta, sem más, a kötelezettséget megszüntető külön okirat, nem mellékeltetik és igy maga a kérvény egyszersmind ezen okiratot képviseli. A törlési engedély után járó fokozatos illeték követelése ezek szerint ahhoz a feltételhez van kötve, hogy a kérvényhez sem a nyugta, sem más, a kötelezettséget megszüntető külön okirat mellékelve ne legyen, hanem a kérvény, illetőleg az abban előterjesztett kérelem képviselje az okiratot is, mert ezáltal ez a kérvény kettős minőségben jelentkezvén, t. i. úgyis mint beadvány, úgyis mint törlési engedélyt tartalmazó okirat: az illeték is lerovassék. Hogy az ily beadvány bir-e az okiratokra nézve a telekkönyvi rendtartás vagy más törvény által megkívánt külső alakszerűségekkel vagy kellékekkel ? az az illetékkötelezettség szempontjából különbséget nem tesz, miután a 92. illetéki díjtétel azt, vájjon a törlési kérvény képviseli s egyszersmind a törlési engedélyt is ? egyedül attól teszi függővé, hogy a nyugta vagy a kötelezettséget megszüntető más külön okirat lett-e hozzá mellékelve vagy sem? s illetőleg a törlési kérelem ilyen külön okiraton alapul-e vagy önállóan van előterjesztve:' De az, hogy e kellékek megvannak-e, a bélyeg és illeték iránti törvények és szabályok hivatalos összeállításának i. §-a szerint sem befolyásolja az illetékkötelezettséget, mert a beadvány okirati illeték szempontjábólteljesen az alá a tekintet aláesik, mint az az okirat, a melyet képvisel, az idézett 1. §. A. 3. pontja értelmében pedig az okirat egyformán illetékköteles, akár el van az látva a bizonyító erőre megkívántató kellékekkel, akár nem; miután pedig nyilvánvaló, hogy a törlési kérvénynek okiratszerü kiállítása alatt csak az érthető, hogy az a törvény, ez esetben a telekkönyvi rendtartás által megkívánt alakszerűséggel bírjon s ez a fentiek szerint illetékkötelezettség szempontjából nem mérvadó: ez okból az ily törlési kérvények alakszerűsége az illetékkötelezettsége tekintetében jelentőséggel nem bír. Végre, miután ez a fokozatos illeték magától a törlési engedélytől, mint okirattól s nem az annak alapján esetleg foganatosítandó telekkönyvi törléstől jár: természetes, hogy ennek az okiratnak illetékkötelezettsége nem függ attól, vájjon a telekkönyvi hatóság annak alapján a zálogjog törlését elrendeli-e vagy sem? Ezek alapján ki kellett mondani, hogy a végrehajtató fél részéről, a javára bekebelezett végrehajtási zálogjognak törlése iránt a végrehajtást elrendelő bíróságnál benyújtott kérvény után a törlési engedélyért járó fokozatos illeték nem követelhető; ellenben közvetlenül a telekkönyvi hatóságnál benyújtott ily kérvény után — a mennyiben ahhoz a nyugta, vagy más a kötelezettséget megszüntető külön okirat nem mellékeltetik — még abban az 1 esetben is lerovandó ez a fokozatos illeték, ha a törlési kérvény ! nincs a telekönyvi rendtartás 82. §-a értelmében (okiratszerüen) kiállitva, függetlenül attól, vájjon a telekkönyvi hatóság a törlést ennek a kérvénynek alapján elrendeli-e vagy sem. Kelt Budapesten a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak 1896. évi december hó 7-ik napján tartott teljes tanácsüléséből. Hitelesíttetett a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak 1896. évi december hó 21-dik napján tartott teljes tanácsülésében. /