A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 1. szám - A bizonyítékok szabad mérlegeléséről

71. szám. Ha az i8go. évi XIII. förv.-cikk alapján állami kedvezményben részesített gyár céljára szerzett telken a szorosabb értelemben vett gyári épületeken kivül tiszti- és munkáslakásokra szolgáló épületek is vagy már léteznek, vagy újonnan létesítendők: az e célra szolgáló telekrész vagy épületek szerzése illetékmentes-e, vagy sem ? Határozat: Ha az 1890. évi XIII. t.-c. alapján állami kedvezményben részesített gyár céljára szerzett telken a szorosabb értelemben vett gyári épületeken kivül tiszti és munkás lakásokra szolgáló épületek is vagy már léteznek, vagy újonnan létesitendök: az e célra szolgáló telekrész vagy épületek szerzése illetékmentességben nem részesíthető. Indokok: A hazai iparnak állami kedvezményben való részesítéséről szóló 1890. évi XIII. t.-c. 2. §-a b) pontja értelmében az ezen törvény által állami kedvezményben részesített gyárak a gyári telkek és épületek megszerzéseért és átíratásáért járó illetékek alól felmentetnek. A törvénynek most idézett rendelkezésében a gyári- tisztiés munkáslakásokról külön említés nem tétetvén, a feltett kérdés eldöntésének alapját csak az képezheti, vájjon a gyári- tisztiés munkáslakások a gyári épületek közé sorozhatók-e, vagy ezek kiegészítő részeiül tekinthetők-e és ehhez képest a telek azon része, a melyen ezek felépitvék vagy felépitendők, tekinthető-e gyári teleknek vagy sem ? Hogy a gyári tiszti- és munkáslakások nemcsak a szorosabb értelemben vett gyári épületek közé nem sorozhatok, de a gyári épületeknek szükségszerű kiegészítő részeiül sem tekinthetők, azt igazolja az a körülmény, hogy a gyár fenállhat s a gyári üzem folytatható akkor is, ha a gyári telken tiszti és munkás lakások nem léteznek, hanem a gyári tisztek és munkások a gyáron kivül laknak. Miután pedig az 1890. évi XIII. t.-c. kedvezményt ad az általános teherviselési kötelezettség alól való bizonyos mentesség által: ez a kedvezmény, kivételes természeténél fogva — szoros magyarázatu. Az 1881. évi XLIV. t.-c. az itt szóban forgó kedvezményt csak a gyári telkek megszerzéseért és átírásáért járó illetékre adta meg. Az 1890. évi XIII. t.-c. ezt a kedvezményt kifejezetten a gyári épületek szerzése és átírása után járó illetékre is kiterjesztette, de azt, hogy a gyári telek és gyári épület alatt munkás és tiszti lakásul szolgáló épületek s illetőleg az ilyenekkel beépített telkek is értendők: ezt csak abban az esetben lehetne megállapítani, ha ezek az épületek oly szükségszerű alkatrészei volnának a gyárnak, a mely nélkül a gyári üzem folytatható nem lenne, ez azonban fentebbiek szerint nem állitható. Támogatja a fentebbiekben kifejtett álláspontot az is, hogy míg egyrészt oly általánosan kötelező hazai törvény nem létezik, mely a gyárak tulajdonosait gyári tiszti- és munkáslakásoknak építésére kötelezné, másrészt hol ilyenekről szó van, szoros megkülönböztetés tétetik ezek és a gyári épületek között. így nevezetesen az 1884. XIII. t.-c.-ben foglalt ipartörvény 118. szakasza a munkáslakások építését teljesen az illető gyártulajdonos tetszésére bizza. Az 1870. LI. t.-c. 2. §-a pedig szorosan megkülönbözteti a gyárimunkás lakokat a tulajdonképeni gyári épületektől, s ott hol magában a gyári épületben annak egyrésze lakásra fordittatik, a gyári épületnek nyújtott kedvezményt ezekre a lakásokra nemcsak hogy ki nem terjeszti, de a lakásra fordított résztől egyenesen megvonja: már pedig ha a gyári tiszti lakások és a munkáslakások a gyári épületekhez lennének sorozhatok, sem a megkülönböztetésnek, sem az adókedvezmény megvonásának helye nem lenne. De támogatja ez álláspontot az is, hogy az setben, ha a gyári tiszti- és munkáslakások a gyári épületek közé soroztatnának, ezek következetes eljárás mellett ugyanazon alapon még akkor is gyári épületeknek lennének tekintendők, ha a tulajdonképeni gyártelepen kivül e célra szerzett bárhol fekvő telken épittetnének, és a kérdéses illetékmentesség részükre megadandó lenne; a mi által ama határok, melyek között a törvényhozás a kérdéses állami kedvezmény megadásál célozta, messze tul lennének lépve. A gyári munkás és tiszti lakásokra vonatkozólag előadottakból következik, hogy mindaz, a mi ezekre áll, áll azon telekrészekre is, a melyen ezek épitvék vagy építendők. Tekintve tehát, hogy ezek szerint a kedvezményt az idézett törvény a gyári telkek és épületek megszerzéseért és átírásáért járó illetékre adja meg, a gyárral netán kapcsolatban lévő tiszti és munkáslakásokat és az általuk elfoglalt telket pedig a fentebbiek szerint ilyeneknek tekinteni nem lehet: az ilyen épületek és az azok által elfoglalt telkek, mint a gyári üzemhez szorosan nem tartozók a kérdéses kedvezményben nem részesíthetők. Mindezeknél fogva ki kellett mondani, hogy ha az 1890: XIII. t.-c. alapján állami kedvezményben részesített gyár céljára szerzett telken a szorosabb értelelemben vett gyári épületeken kivül tiszti- és munkáslakásokra szolgáló épületek is vagy már léteznek, vagy újonnan létesítendők, az e célra szolgáló telekrész vagy épületek szerzése illetékmentességben nem részesíthető. Kelt Budapesten a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak 1896. évi december hó 7-ik napján tartott teljes tanácsüléSCb0 Hitelesíttetett a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak 1896. évi december hó 21. napján tartott teljes tanácsülésében. Képviselöválasztási curiai döntvények. Az, aki a betétszerkesztők mellett mint a gyorssajtó kezelője ideiglenesen napi díjasként van alkalmazva, közszolgának nem vehető. (1894. évi 48. sz. a.) Az okirat a jogosultak nevére vonatkozó részében nyilván kiigazítva lévén s a kiigazítás a kiállító főszolgabíró által megemlítve nem lévén, az aggályosnak tekintendő s mint ilyen az azzal bizonyítani kívánt ténykörülmény kimutatására nem alkalmas. (1894. évi 76. sz. a.) Az ügyvédek jövedelmükre való tekintet nélkül választói jogosultsággal bírnak, de ha adóval már meg vannak róva, ellenükben is alkalmazást nyer a vál. törv. 12. §-ának 5. pontja, mely szerint az adóhátralék létezése kizárja a választási névjegyzékbeli felvételét. (1895. évi 88. sz. a.) Az állandóan nem alkalmazott és nem rendszeresített községi segédjegyző a választási névjegyzékbe fel nem veendő. (1894. évi 103. sz. a.) A községi elöljáróság nincs arra kötelezve, hogy a választási névjegyzéknek közszemlére való kitételéről az érdekelteket még külön is értesítse. (1894. évi 106. sz. a.) A községi jegyzőnek bizonyítványa arra nézve, hogy bizonyos községi lakos az adó kirovása ellen felebbezéssel élt s ezen felebbezés elintézést még nem nyert, alkalmas bizonyítékot nem képez. (1884. évi 32. sz. a,) Végrehajtói kimutatás az ingatlan birtokának és az adó lefizetésének bizonyítására nem elégséges (1893. dec. 4. 7. sz. a.) Táviratilag bejelentett, de írásban nem indokolt felebbezés visszautasítandó. (1893. dec. 4. 21. sz. a.) A felszólamlásnak hely adandó, midőn hivatalos határozatokkal kimutattatik, hogy az illető neve megmagyarosittatott s így régi neve alatt helytelenül vétetett fel a választók névjegyzékébe. (1893. évi 96. sz. a.) A központi választmánynak joga van az összeíró küldöttség által készített ideiglenes névjegyzékbe felvett egyének kihagyása iránt hivatalból intézkedni. (1893. dec. 4. 119. sz. a.) A föld és ház tulajdonjoga telekkönyvi kivonattal igazolandó és a telekkönyvi kivonatot az adóhivatali bizonyítvány nem pótolja. (1893. dec. 4. 120. sz. a.) A választási törvény 38. §-ának értelmében bárki csak egy választókerület névjegyzékébe vehető fel. (1893. dec. 4. 79. sz. a.i Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Burger Adolf e. S. A. Ujhelv, s. a. újhelyi tszék, bej. 1897. jan. 21. félsz. febr. 22. csb. Emódy Béla, tmg. dr. Haas Bernát. Jakubcsár András e. Putnok, rimaszombati tszék. bej. 1897. febr. 3. félsz, febr. 11. csb. Medveczky Sándor, tmg. dr. Farkas Gyula. — Rosenfeld József e. Bpest, bpesti tszék, bej. 1897. jan. 28. félsz. febr. 10. csb. Lauffer Gyula, tmg. dr. Török Emil. — Schiffler C. e. Pozsony, pozsonyi tszék, bej. 1897. febr. 8. félsz. febr. 22. csb. Würtzler Ödön, tmg. dr. Wellisch Samu. — Gerstmayer Miklós e Kisjécsa, nagy-kikindai tszék, bej. 1897. febr. 3. félsz. febr. 13. csb. Kovách Gusztáv, tmg. dr. Dózsa Simon. — Szappanos Sándor e. P.-Tamási, nagyváradi tszék, bej. 1897. febr. 3. félsz, márc 2. csb. Geleta Géza, tmg. dr. Várnai Ferenc. — Ringenbach Károly e. Kalocsa, kalocsai tszék, bej. 1897. febr. 10. flesz. márc. 2. csb. dr. Szabó Aladár, tmg. Szabóky Károly. — Fülöp József e. Bél, nagyváradi tszék, bej. 1897. febr. 3. félsz. márc. 2. csb. Geleta Géza, tmg. dr. Kiss Döme. — Drescher József e. besztercei tszék, bej. 1897. márc. 10. félsz. ápr. 7. csb. Murát Sándor, tmg. dr. Láng Károly. — Berger Samu e. Verebély, Ar.-maróthi tszék, bej. 1897. febr. 15. félsz. márc. 10. csb. Hazai Gyula, tmg. Znamenák Sándor. Paul Dávid e. Vágsellye. nyitrai tszék, bej. 1897 febr. 5. félsz. márc. 5. csb. Névery Ignác, tmg. dr. Sándor Ferenc. — Waldner Henrik e. Bpest, szegzárdi tszék, bej. 1897. márc. 1. félsz. márc. 15. csb. föZavody Albin, tmg. dr. Spányi Leó. Pályázatok: Hátszegi jbságnál aljegyzői áll. jan. 6. — tíaani jbságnál aljegyzői áll. jan. 6. — Egri tszéknél aljegyzői all. jan. 6. — Trsztenai jbságnál j b i r ó i áll. jan 6. — Csákigorból jbságnál aljegyzői áll. jan. 7. — Gyulafehérvári tszéknél jegyzői all jan. 7. — Fogarasi jbságnál aljegyzői áll. jan. 8. — Beregszászi tszéknél a 1 b i r ó i áll. jan. 10. - Kecskeméti tszéknél b i r ó i áll. jan. 10. — bzt.-Endrei jbságnál aljegyzői áll. jan. 10. — Topolyai jbságnál aljegyzői áll. jan. 15. — Balázsfalvi jbságnál aljegyzői áll. OALLAfl RF K7 vl- *. • T»CWA»; 1 NYOMDÁJA BUDAPFRTcs