A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 20. szám - Észrevételek a polgári perrendtartásról készült törvényjavaslat tervezetére [13. r.]

158 A JOG i) az örökbefogadó és az örökbefogadott házastársa,*) 4. Nem köthetnek házasságot az elmebetegek. 5. Az egyik házastárson elkövetett szándékos emberölés vagy ennek kísérlete miatt elitélt nem léphet házasságra a másik házastárssal. A kihirdetésnek Olaszországban történt elmulasztása csak pénzbüntetést von maga után, de a házasság érvényességére hefo­lyást nem gyakorol; miként láttuk, Franciaországban ugyanezen mulasztás a házasság érvénytelenségét vonja maga után. Oroszországban. Az orosz birodalomban a vallásfelekezetek házassági joga érvényes az állami törvényekben felállított következő korlátozá­sokkal : 1. A férfi életének 18., a nö Ifi. évének betöltése előtt házas­ságot nem köthet. Kiskorúak házasságának érvényességéhez a szülők beleegyezése is megkívántatik. 2. Nem köthet házasságot aki 80. életévét meghaladta; továbbá nem köthet házasságot oly görög keleti vallású személy, ki már három ízben lépett házasságra, végül nem köthetnek házas­ságot azok, kiket birói ítélet a házasságkötéstől eltiltott, az alatt az idő alatt, melyre a tilalom megállapittatott. 3. Keresztény és nem keresztény egymással házasságra nem léphet. Az orosz törvények csakis az egyházi kötés érvényességét ismerik el; ha tehát oly államban, melyben a polgári kötési forma kötelező, orosz állampolgár házasságot köt, saját hazája törvényei­nek csak akkor felel meg, ha a házasságot a vallási formák szerint is megköti. Rumániában. Az 1864-iki rumán polgári törvénykönyv átvette a francia Code civil házassági jogi rendelkezéseit. Romániában tehát az érvényességi akadályok a franciaországiakkal azonosok; de a házas­ságkötés érvényességéhez a polgári kötési formán kivül még az egyházi kötés is elkerülhetetlenül szükséges, tehát a helyzet a kül­földön kötött házasságok tekintetében ugyanaz mint Oroszországban. S v áj c b a n. 1. Férfi a 18., nő a 16. életév betöltése előtt házasságot nem köthet. Kiskorú házasság kötésének érvényességéhez a szülők, a gyám, esetleg a gyámhatóság beleegyezése szükséges. 2. Nem köthetnek egymással házasságot: a) egyenes águ vérrokonok, b) testvérek, c) testvér testvérének leszármazójával, d) a házastárs házastársának egyeneságu vérrokonával, e) az örökbefogadó az örökbefogadottal. 3. Nem köthetnek házasságot: a) az elmebetegek, b) a kik házasságban élnek, c) a nő előbbi házasságának megszűnésétől számítandó 300 nap letelte előtt. Horvátországban, Boszniában, Szerbiában az egyes vallás­felekezetek házassági joga irányadó. Ezekben az egyes, leggyakrabban előforduló esetekben alkalmazandó anyagi jogszabályokat vázlatosan megjelölvén, a kiskorú külföldiek házasságkötési képessége tekintetében külö­nösen kiemelendő nek tartom még házassági'jo­gunk 112. §-á n a k következő rendelkezését: «Magyar­országon rendes lakóhelylyel biró kiskorú külföldi részére, ki házasság kötéséhez a hazájának törvényei szerint szükséges szülői vagy gyámi beleegyezést önhibáján kivül megszerezni nem képes, a lakhely szerint illetékes magyar gyámhatóság gondnokot rendel és ennek meghallgatása után a házasság kötéshez a beleegyezést megadhatja». Miként láttuk, ugy szólván minden itt felemiitett államnak törvényei a kiskorú házasság kötéséhez a szülő, ennek nem lété­ben a gyám, illetőleg a gyámhatóság beleegyezését kívánják meg; ezen beleegyezés nélkül a házasságot a kiskorú érvényesen meg nem kötheti és a külföldi államok még kivételesen sem engedik meg, hogy az ő kiskorú polgáraik házasságkötési képességét más állam hatóságai szabályozzák: ebből arra a következtetésre jutok, hogy a magyar gyámhatóságok a H. T. 112. §-át esetleg alkal­mazhatják ugyan;de félő, hogy az itteni gyámhatóság intézkedését a külföldi államok esetleg respec­tálni nem fogják és igy megtörténhet, hogy az a külföldi kiskorú, aki a hazája törvényei szerint beleegyezésre jogosult személy akarata ellenére köt itt majd h áz as s ág o t, é r v én y e s házasságban élőnek hazája törvényei szerint annak dacára nem fog tekintetni, hogy az i 11 e n i g y á m h a t ó s á g beleegyezése mellett nősült. Az ebből netán származható bonyodalmak megelőzése végett szükséges lenne e szakaszhoz a külállamok sanctióját nemzetközi szerződések által biztosítani. Észrevételek a polgári perrendtartásról készült törvényjavaslat tervezetére.*) Irta: POLGÁR JÓZSEF, pestvidéki tszéki biró. 453. §. Ha a megjelent fél az ügy tárgyalását nem kívánja, a per szünetelése nemcsak kimondandó, de kérelemre a mulasztó fél az okozott költségekben is végrehajtás terhe alatt elmarasztalandó. A mulasztás ezen következményének kimondása a 440. §. rendelkezésén alapszik. 45«. §. Megtörténik, hogy a pertársak különböző helyen laknak, vagy külön ügyvéd által vannak képviselve és az egy és ugyan­azon cselekmény teljesítésére záros határidőt megszabó végzés, ennek folytán különböző időkben lesz kézbesítve. A gyakorlati szempont ily esetekben azon szabályt irja elő, hogy a kérdéses cselekmény mindaddig és bármely pertárs által legyen teljesíthető, míg a záros határidő csak egy per­társ irányában is nyitva áll. Ezen jogszabály a tervezetbe felveendő. 459. §. Ugyancsak bonyodalmakra fog okot szolgáltatni azon ujitása a tervezetnek, hogy a határidő meghosszabbítása esetében az uj határidőt egyéb intézkedés hiányában az előbbinek lejártá­tól kell számítani. Ha a bíróság köteles lenne megadni és oly határidőre a hosszabbítást, mint a minőre kéretett, akkor tökéletesen helyén volna ezen intézkedés. De miután gyakorta megesik, hogy a bíró­ság oly időre adja meg a hosszabbítást, a mely határidő, mire a végzés kézbesítve lesz, az előbbi lejárattól számítva már rég lejárt, ezen perjogi szabály alkalmazásba vételét nem helyeseljük. XVIII. Fejezet. Igazolás és ellenmondás. 460. §. Az igazolás megadása körül a bíróságok a jelen prts. alap­ján is oly méltányos eljárást követnek, hogy a tervezet csupán ennek a helyes jogáramlatnak követi a nyomdokát, midőn az enyhe igazolási eljárást fogadja el. És mégis, egyben eltér ettől a helyes iránytól, a nélkül, hogy ennek elfogadható indokát közölné. A szakaszban ugyanis az hozatik javaslatba, hogy a képvi­selő hibájából történt mulasztás vétlen mulasztásnak nem tekinthető. Indokul pedig felhozatik, hogy az 1881. évi LIX. t.-c. 61. §-a ily esetben az igazolást szintén kizárja. Okvetlenül tévedés van a dologban, mert a hivatkozott 61. §. utolsó bekezdése szórói-szóra azt tartalmazza. «Azon mulasz­tás, melyet a fél megbízót tj a (tehátképvisel 8 je is) szándékosan, vagy vétkes gondatlanságból okozott, vétlen mulasztásnak nem tekinteti k.» Sem többet, sem kevesebbet a 61. §. nem tartalmaz mint azt, hogy a fél megbízottjának vétlen mulasztása alapján szintén van helye igazolásnak, de hozzá teszi, és igen helyesen, hogy a megbízottnak dolosus vagy culposus eljárása, mulasztása vétlen mulasztásnak nem tekinthető és ennek következményeit az általa képviselt fél viselni tartozik. De a contemplált perjogi elvnek az elfogadása homlokegye­nest ellenkezik is a jelenlegi perrend hatálya alatt e tekintetben kifejlődött judicaturával; ellenkeznék a jog és méltányossággal, mert az ügyvéd vétlen mulasztása esetén nem levén igazolásnak helye, az általa képviselt fél azokkal szemben, a kik személyesen védekeznek, nem egyenlő elbánásban részesülne, és mert felette igazságtalan eredményeket idézne elő ott, és azon ügyekben, a hol az ügyvédi képviselet kötelező. Ezek alapján a szakasz utolsó bekezdése helyett az 1881 : LIX. t.-c. 61. §. erre vonatkozó rendelkezéseinek átvételét mellőz­hetetlennek tartjuk. 461. §. A mennyiben a járásbíróságoknál jegyzői irodák fel nem állíttatnak, a szakaszba beszúrandó, hogy «az igazolási kére­lem azon bíróság jegyzőjénél, illetve azon kir. járásbíróságnál nyújtandó be.» 464. §. A törvénynek az eshetőségeket mindig számba kell vennie és imperative nem szabad meghagynia semmi olyast, a melytől eltérésnek helye lehet. így vagyunk az igazolás helytadásakor a tárgyalással is, mely különös tekintettel a járásbíróságokra, nem • feltétlenül nyomban» hanem csak ^rendszerint nyo m b a n» lesz tárgyalandó. A jelenlegi perrend szerint az igazolás kérdése előzetes tárgyalás alapján döntetik el, mig a tervezet azon újítással lép fel, hogy például, ha a fél a felfolyamodási határidőt elmulasztja, a mely tárgyalás nélkül intéztetik el, akkor az igazolás kérdésében istárgyalásnélkül határoz a bíróság. *) A C) és d) pont esetén felmentésnek lehet helye. + Előző cikkek 1897. évi 1., 3., 4., 5.,6.,8., 9., 11,12. 15.18. 19.sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom