A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 20. szám - Magyar - horvát jogviszony. (Az 1868: 30. t.-c. és az 1868 : 54. t.-c illetve az 1868: 18. t.-c. közötti viszony) - A közigazgatási bíróságról

A javaslat 580. §-a szerint a perköltség viselésének és menynyiségének kérdésében az ítélet ellen is csak felfolyamodásnak van helye. De lehet felfolyamodást használni oly végzés ellen is, melyhez igen fontos jogi és anyagi érdekek fűződnek. Miként lehessen már most az igazságnak megfeleló'leg elintézni az igazolás i kérelmet tárgyalás nélkül, ha a kérelem megállapítására szolgáló ténykörülmények, valamint azoknak valószínűvé tétele csakbizonyitásieljáráskeresztülvitele mellett igazolható? Mert nem áll az, hogy a tervezet ellenmondásba esnék önmagával, hogy ha ily esetben az igazolás kérdésének a tárgyalás által nagyobb fontosságot tulajdonitana, mint az érdemleges kérdésnek és nem lehet indok az, hogy ez többe kerülne, mirit az érdemleges tárgyalás. Itt elvi álláspontról, és arról van szó, hogy az igazolási kérelmek elintézése az igazságnak megfelelöleg mily eljárás mellett történjék, és ha a felebbviteli eljárás szabályainak alkotásánál némileg befolyást gyakorolhat a költségek kérdése, nem vehető' figyelembe itt, a hol még elsőfokú elbírálásról van szó. Fontosnak pedig elég fontos a perköltség viselésének kérdése is, mely sok esetben a per substratumánál többet tehet ki. Az ellen nem emelhetni érdemleges kifogást, ha megadatik a bíróságnak a jog az igazolási kérelmet arra alkalmas esetben szóbeli tárgyalás nélkül elintézni; avagy hogy a bíróság jogosítva van az igazolással élő felet hivatalból és a tárgyalás kitűzése előtt felhívni arra, hogy az ellenfél költségeinek fedezésére bizonyos összeget helyezzen elnöki letétbe, illetve terjesszen be, mert ellenkező esetben az igazolási kérelem elintézetlenül vissza fog adatni. De a tervezet ujitása már komoly birálat tárgyát kell hogy képezze, mert itt tisztán csak ügymeneti, célszerűségi okokból a felek érdeke sérelmet szenvedhet a nélkül, hogy sok esetben más jogorvoslat (pl. perújítás) még rendelkezésre állana. Magyar-horvát jogviszony. .(Az 1868: 30. t.-c. és az 1868 : 54. t.-c, illetve az 1868: 18. t.-c. közötti viszony.) Irta : dr. BERGER MÓR, bpesti ügyvéd. Az 1868 : 30. t.-c. mindazon ügyekre és tárgyakra nézve, melyek a közös, azaz a magyar országgyűlésnek és a magyar központi kormánynak fentartva nincsenek, Horvát-Slavónországot mind a törvényhozás, mind a végrehajtás körében teljes önkormányzati joggal (autonómia) ruházta fel. — Horvát-Szlavónia önkormányzati joga tehát ugy a bel-, mint a vallás- és közoktatási és bennünket leginkább érdeklő igazságügyre is kiterjed. Az utóbbi években a szorosan vett Magyarország és HorvátSzlavónia között kifejlődött üzleti és sürübb közgazdasági érintkezés folytán igen gyakori eset, hogy horvát-szlavón testvéreink az egymás között kötött jogügyletekre nézve per esetén a «horvát» szó kihagyásával a mindenkori felperes által szabadon választandó kir. bíróság illetékességét kötik ki. Kérdés támadhat tehát, hogy ha horvát-szlavónországi lakos ugyancsak horvát-szlavón lakossal jogügyletet köt és okmányilag közöttük a mindenkori felperes álta! szabadon választandó sommás vagy rendes bíróság illetékessége köttetik ki, váljon a horvátszlavón felperes ugyancsak a horvát-szlavón alperest a magyar sommás vagy rendes bíróság elé citáltathatja-e, vagyis jobban mondva, megáll-e ilyen esetben a szorosan vett magy. kir. sommás v. rendes bíróság illetékessége? Ha a fenthivatkozott 1868: 30. t.-c. l.§-átazl879 : 50. t.-c. 1. §-ával szorgosan egybevetjük, akkor ezen felvetett kérdésre nézetem szerint csakis igennel felelhetünk; mert, ha igaz is, hogy az 1868 : 54. t.-c. csak a szorosan vett Magyarország területén levő bíróságok előtti perlekedési rendet az 1893 : 18. t.-c.-kel egyetemben szabályozza, ha igaz is, hogy Horvát-Szlavónia a közösen intézendőknek meg nem állapított ügyekre nézve külön önálló törvényhozással bír, mégis miután az 1868 : 30. t.-c. l.§-a szerint Magyarország Horvát-Szlavóniával egy és ugyanazon államközösséget képeznek, — miután továbbá az 1879 : 50. t.-c. l.§-a világosan kimondja, hogy a magyar állampolgárság az egész magyar korona területén egy és ugyanaz, horvát-szlavón felperes horvátszlavón alperest fentkörülirt és kikötött okmánynál fogva joggal és helyesen idéztetheti a szorosan vett magyar akár sommás, akár rendes bíróság fóruma elé és az illetékesség feltétlenül meg kell hogy álljon. így intézkedett legalább az 1893 : 18. t.-c. életbelépte előtt az illetékesség kérdésében végső fokban illetékes volt kir. ítélő tábla és igy határoznak conformis esetekben a kir. törvényszékek felebbezési tanácsai is. Belföld. A közigazgatási bíróságról. VVonatkozással azon panaszra, melyet lapunk 23-dik számában e felírás alatt közöltünk, a következő értesítést vettük, melyért az ügy érdekében mindenesetre csak hálával tartozunk. Tisztelt szerkesztőség! A «J o g* folyó évi május hó 23-iki számában «íjgyvédi körökből» panaszos hangú felszólalást hozott az okból, mert a közigazgatási bíróságnál az ügyük tárgyalásától elkésett felek ülés közben ügyük mikénti elintézéséről értesítést nem kapnak. A felszólalás minden jogosultságot nélkülöz. A közigazgatási biróság ülései nyilvánosak, a feleknek módjukban van tehát ügyeik mikénti elintézéséről legközvetlenebb tudomást szerezni, sőt a biróság még azt is megteszi, hogy ha valamely fél az ülésre megjelenik, az illető ügyet az azon tanácsülésre kitűzött sorrenden kivül is tárgyalja. Ha azonban a fél ügye tárgyalásától elkésik, az ülés természetesen azért félbe nem szakitható, hogy az elkésett fél imént elintézett ügyéről értesítést kapjon. Ezt jóhiszemüleg kívánni lehetetlen. Ülés után a felek a hivatalos órák alatt a tanácsjegyzőtől érdemi, az erre kitűzött és kifüggesztés által közhírré tett órák alatt pedig az iktatóhivataltól alaki értesítést nyernek. Másnap és azután a segédhivatalok az értesítésekre kitűzött órákban a bírósági ügyrendben megengedett alaki felvilágosításokat, a tanácsjegyzők és az elnöki iroda a hivatalos órák alatt érdemi felvilágosításokat adnak. Többet kívánni méltányosan nem lehet. Egyébként a közigazgatási bíróságnál a bírósági ügyrend alapján általánosságban szokásos értesítés adás-vevésekre vonatkozólag ide mellékelem a./- alatti felvilágosítást. Tisztelettel Farkas Zoltán, elnöki titkár. V nA közigazgatási bírósági itélőbírák, a bírósági hivatalnokok és szolgák a bírósági Ügyrend 24. §-a értelmében kérdezősködés esetén a feleket a szükséges — hivatalos titkot nem képező fevilágositással, értesítéssel, vagy ha ez nem áll hatáskörükben, útbaigazítással készséggel ellátják. Nevezetesen az iktató az Ügyrend 70. §-a alapján, a beadványok érkezéséről iktatói és előszámairól az elnök által meghatározott és az iktató hivatalban kifüggesztés által közzétett órákban értesítést, és a mennyiben a félnek további joglépések alapjául szükséges, Írásbeli bizonyítványt ad. Az itélőbirák a bíróságnál folyamatban levő ügyekre nézve a felektől vagy ezek képviselőitől értesítést (informatiot) elfogadni az Ügyrend 23. §-ához képest általában nem kötelesek; oly ügyek tekintetében pedig, a melyek szóbeli tárgyalás alá kerülnek, ily értesítést elfogadniok nem szabad. A kiadó az ügyek elintézéséről és a határozatok kiadásáról a feleknek alaki felvilágosítást ad, mely az elintézés tartalmának közlésére nem terjedhet ki. (Ü. r. 147. §.) Az irattárnok saját neve és a hivatalos pecsét alatt a felek szóbeli kérelmére bizonyítványt ad arról, hogy valamely ügyirat az irattárban őriztetik, vagy nem érkezett az irattárba vagy onnét kivétetett. Ily bizonyítványba az irattárnok az ügyiratot csak a felek megnevezésével, az irat elnevezésével, és az iktatói számmal jelöli meg, ellenben az ügyirat tartalmát nem közölheti (Ü. r. 158. §.) Magánfeleknek és igazolt képviselőiknek az irattárban őrzött iratok megtekintésére és lemásolására, ha az bíróilag elrendelve nincs, csak a biróság elnöke adhat engedélyt. Az iratok megtekintése és lemásolása az erre elnökileg kitűzött hivatalos órákban az irattárnok felügyelete mellett történik (Ü. r. 159. §.) A tárgyalás alá kerülő ügyek jegyzékei a biróság hirdetési tábláira legalább 3 nappal a tárgyalás előtt kifüggesztetnek. A közigazgatási biróság ülései nyilvánosak, a feleknek módjukban van ügyeik mikénti elintézéséről legközvetlenebb tudomást szerezni. Ülés után a tanácsjegyző érdemi értesítést ad. A tanácsjegyző minden ülés végével az elintézett ügyek iktatói számánák jegyzékét, az elintézés módjának rövid feltüntetésével az iktatókönyv illető rovatának kitöltése végett az iktató hivatalba küldi, ahol alaki felvilágosítást minden fél az erre kitűzött órák alatt szerezhet. A mint az elintézett ügyiratokat a tanácselnök kiadja, azok a kiadóhivatalba, illetőleg azután az irattárba érkeznek és az illető segédhivatal az Ügyrendben megengedett, fentebb jelzett alaki felvilágosításokat a feleknek az értesítésekre megszabott s kifüggesztés által közzétett órákban megadja; a mennyiben pedig valamely fél érdemi felvilágosítást kiván, azt a hivatalos órák alatt a tanácsjegyzőtől vagy az elnöki irodában megkapja. Sérelem. I. Nyilatkozat dr. Popovics Miklós, verseci ügyvéd ur, «Sérelem a verseci kir. jbiróság gyakorlatából című cikkére.* Ha valaki megbízója érdekeinek védelmében a végletekig elmegy, bizonyos szempontból szép és dicséretre méltó dolog lehet, azonban soha sem szabad megfeledkezni arról, hogy az ügyvédi tisztességnek is vannak követelményei. Dr. Popovics ügyvéd ur ezen követelmények minimumáról is megfeledkezett akkor, midőn egy biróság előtti tárgyalás tényeinek elferdítésével a tárgyaló bírót a részrehajlás vádjával illeti.