A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 19. szám - Közjogi tanulmányok. (A magyar közjog szelleme és lénye)

Tizenhatodik évfolyam. 19. szám. Budapest, 1«97. május 9 Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGTAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ERDEÍEIM KÍPT1SBLBTÉRB1 MAGTÁR ÜSTYÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI fS KÖZJEGYZŐI ÍAR ÍÜZLÖNTB Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr, STIL.LER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. ST1LLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre _ 1 frt 60 kr Fél « _ 8 « — « Egész « _ 6 « — « Az előfizetési pénzek legcélsa-ní'/ben bénnentesen posuí 11 talványnyal küldendők. TARTALOM: Közjogi tanulmányok. Irta : dr. Horváth János kir. alüügyész Budapest. — A magyar házassági jog nemzetközi vonatkozású rendelkezései. Irta: Tóth Gáspár bpesti ügyvéd. — Csődtömeggondnokságok, biróíági éshatóságí kirendelések. Irta : dr. Ü d ö n fy Miksa, bpesti ügyvéd. — A haszonbérbeadó törvényes zálogjoga. Irta : I. dr. B o r s i t z k y Imre kir. aljbiró Pécs. — Irta : II. dr. A c z é i Béla ügyvéd Budapest. — Irta : III. S t é p á n László kir. albiró Munkács. — Észrevételek a polgári perrendtartásról készült törvényjavaslat tervezetére. Irta: P o 1 g á r József, pestvidéki kir. tszéki biró — Kyflt kérdések és feleletek. (Kinek van igaza? (felelet). Irta: I. dr. Koppányi Dávid, ügyvéd Gyöngyös. — Irta: II. Göldner Károly, kir. tszéki biró Brassó.) — Sérelem. (Az ügyvédi költségmegállapitás kérdéséhez. Irta: Dr—Y.i — Irodalom. (Bűnvádi perrendtartás. Szerk. dr. F e 1 b e r Arthur, zalaegerszegi ügyvéd. Irta : dr. Révai Bódog.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. Mlil.LEKLET: Jogesetek tára. — Felsöbirósa'gi határozatok és döntvények — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-böl (Csődök. — Pályázatok). Közjogi tanulmányok (A magyar közjog szelleme és lénye, l Irta: dr. HORVÁTH JÁNOS alügyész Budapest. A Pester Lloyd napilap mult évi december hó 23-iki számában dr. S. egy vezércikket közöl, melynek alaphangja az, hogy a külföldiek általán véve közjogunkat nem ismerik, fölhozza Horváth Boldizsár erre vonatkozó megrovását. Szabad legyen azonban minderre nézve megjegyeznem, hogy dr. S.-nek, mint a nagyérdemű államférfinak panasza csak részben jogosult; a ki külföldön ismerni akarja közjogunkat, van annak elég forrása, mibó'l azt megismerheti. Másutt rejlik annak a nagyfokú bornirtságnak alapoka, melylyel a külföld ami viszonyainkat pertractálja. Két forrása van ennek, az egyik az ignorantia, a másik a rosszakarat. Az angol, francia és német, ugy az olasz jogásznemzedék ignorantiába szenved, — osztrák szomszédaink jogi irodalnat, ha rólunk van szó.a rosszakarat jellemzi, s e rosszakaratú irodalomból ismer meg bennünket a külföld. Itt a bajok gyökéroka, ezen kellene segítenünk. Alig kell arra utalnom, hogy a régibb magyar közjogi müvek latinul írattak, latinul szerkesztettek az országgyűlési naplók és törvények — az országgyűlés tanácskozási nyelve latin volt. Nem kell arra sem mutatnom, hogy a tudományos világ nyelve akkor a latin volt, s ma is a latin nyelv tudísa a mélyebb jogi tudománynak sine qua nonja. Mi természetesebb tehát, hogy az a külföldi jogász ki érdeklődnék a magyar közjog institutióí iránt, annak alapelveit könnyen föltalálhatja, p. o. a Ciráky Antal-féle hires műből a magyar közjog alapelveit annak 1848-ig terjedő folyamatát megismerheti. (Ciráky müvére ezt mondja Zichy Antal a képv.-ház 1886. III./23-iki ülésében: -Közjogi irodalmunk egyik tekintélye, kinek munkája nem hiszem, hogy elavult volna.») Még Bartal commentárjait, Kovachich Vestigia comitiorumját is sikerrel lehet egy külföldinek ajánlani. Vi r oz si 1 minden tekintetben alapos és kimerítő munkája megvan latinul és németül. Deák hírneves föliratai 1861. és 1866-ból le vannak német nyelvre fordítva. Deáknak L u s t k a n d 1 ellen irt válasza ugyanakkor németül is jegyzetekkel kisérve megjelent. Somsic h Pál hires müve a magyar király jogairól németül Íratott. Közjogi törvényeink gyűjteményét a bécsi M a n z cég tette nemrég közzé. 1867-től kelt törvényeink successive kiadatnak németül is, parlamenti vitáink, az ott tartott szónoklatok, mind megjelennek németül. A M a r q u a r d s e n-féle alkotmány-gyűjteményben Magyarország közjoga is fölvan véve, ha nem is complett, de még s használható útmutató, s a viszonyok teljes méltatásával van irva. Tény tehát, hogy a magyar közjog nem terra incognita a külföld által is értettebb nyelvek irodalmában, — nem is kell nagyon kutatnia annak, ki azzal alaposan és elfogultság nélkül akar foglalkozni. Van azonban annak sokkal inkább súlyosabb oka, hogy közjogunkat nem ismerik, ez pedig az, hogy annak szellemét a német jurista, még a ki jó indulattal volna is irántunk, nem képes fölfogni, a német iróra nézve a királyi hatalom átruházott volta, a nemzet souverainitása, — a szerződés a nemzet és a király közt stb. mind érthetlen fogalmak, kivihetetlen utópiák. Mivel pedig a német publicistika nem tudja a magyar közjog tételeit megérteni, nálunk támadt egy iskola, mely a német theoreticüsok variábilis eszmemenetére áll, s ezek által megállapított idomokba akarja a mi közjogunk százados gyakorlat szentesitette tételeit annak ki forgatásával beöltöztetni. Ekkor azután hiszem, hogy a német doctrina is meg fog bennünket érteni, — de a mi közjogunk akkor már nem lesz magyar közjog, akkor a Lloydnak majd nem kell a magyar közjog eredeti tisztaságáért síkra szállani. A magyar közjognak szilárd, kifejezett s határozott alaptételei vannak, melyek a nemzet politikai fejlődés folyamatával a legszorosabban összefüggnek, ezeknek más jelleget adni. mint annak azt a századok közelemei adtak, valóságos sacrilegium, ichaque génération décrit ce qu'elle voit, mais elle emploie des termes qui lui sont transmis par le passé. Bagehot.) A mi közjogunk tételeit nem theoreticusok fundáltak ki, annak kimagasló igazságait nem a cathedrai magyarázat domboritá ki, hanem a százados alkotmányérti küzdelmek. Nálunk az alkotmány B u r k ével szólva: «oly letét, melyet a mult nemzedékek a jelenre bíztak, hogy a jövő nemzedékeknek adja át, és ha egy nemzedék ugy rendelkezhetik felőle, mint sajátjáról, tiszteletben is kell tartania, mint mások jószágát.» Találón mondja Szilágyi Dezső (képv.-ház: 1889. I./zS. «minden lényeges tételnek, a mely alkotmányunkban. . . . foglaltatik, meg van a maga története, azok gyakran súlyos tapasztalásoknak, aggodalmas előrelátásoknak, megfigyelésnek eredményei.* Ezt a §§. commentáló német alkotmány- s közjogirók, valamint magyar utánzóik nem értik, nem foghatják föl. Tévednek azok is, kik a magyar közjog institutióit, — alkotmányi életünk folyamatát az angol jog- és alkotmányfejlődéssel akarják egybehasonlitani, nem volt a mi jog- és alkotmányos életünk utánzat, annak eseményeit, eredményeit a kor kérdései és küzdelmei alakították idomba. Áll azonban, hogy ugy az angol, mint a magyar nemzet ezredéven át a korlátolt monarchia megvalósítása és kifejtéseért küzdött. Áll továbbá az is, hogy ugy a magyar, mint angol jogrendszert azon tudat hatja át, mit Bürke így fejez ki: «ha valamely ország alkotmánya hallgatag vagy kifejezett szerződés által egyszer meg van állapítva, nincs az a létező hatalom, mely megváltoztathatná a nélkül, hogy megsértse a szerződést, hacsak nem minden fél beleegyezésével történik.» Ez az, a mit Lustkandl s consortesei, ugy az ujabb magyar jogásznemzedék némelye nem akarnak elismerni. Padig ezt legnagyobb közjogi tekintélyünk Deák Ferenc is mint dönthetlen axiómát tárta elénk, midőn Lustkandlnak értésére adá: «változhattak tehát s változtak is törvényeink és azon jogok, melyek e törvényeken alapulnak, csak azon elv nem változott, mely minden alkotmányos monarchiának alapelve, hogy bármely változás vagy módosítás jogosan csak az összes törvényhozás által, vagyis a fejedelem és nemzet közös egyetértésével történhetik. Van azonban még egy, mi a magyar és angol alkotmányi fejlődést rokonként jellemzi «Bagehot mondja:» la Constitution britannique a pu conserver exterieurement une apparence uniformé malgré le travail latent de transformation intimé qui s'est opéré en elle pendant plusieurs siécles». Nálunk is a magyar alkotmány jellege mindig egy maradt, mig annak belsőjében nagy változások és átalakulások mentek végbe, de a korlátolt monarchia, a nemzet befolyásának alapeszméje ma is ugyanaz, mi volt a XlII-ik században, a külformák is átalakulhattak, de a lényeg egy és ugyanaz maradott. A nemesség előjogai, minden állampolgárra kiterjesztettek, nem az eszme változott, csak a hatáskör tágult, az uj egyházpolitikai törvények, az uj bűnvádi eljárás a modern szabadelvüségen alapulnak s egyikök sem álterálja a magyar közjog eredeti lényegét, másrészt pedig könnyű kimutatni, hogy szabad intézményeink gyökere mélyen visszamegy a múltba. A magyar alkotmányi élet főjellemvonása tehát a progressiv conservativismus a szó legnemesebb értelmében. Az 1848. évi törvényekre jellemzőleg elmondhatni: reform volt ez és nem forradalom, mellette volt az elidősülés és törvényszerűség. Az 1848. és az 1867. év után alkotott törvényeinkre, azoknak a múlttal való kapcsolatára alkalmazhatók D e á k Ferenc következő sorai «alkotmányunk történelmi alkotmány, nem egyszerre készült, hanem a nemzet életéből fejlett ki, s a nemzet szükségeihez és a kor igényeihez képest, mind a nemzet jogait, mind a királyi Lapunk mai száma 12 oldalra terjed.