A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 19. szám - A magyar házassági jog nemzetközi vonatkozásu rendelkezései 2. [r.]

146 A JOG jogokat illetőleg, lényegben és formákban időnként változásokon ment keresztül. Némely törvényeink elveit s tartalmát hiába keresnők a régiebb korban, mert azok az általános miveltség nagyobb fejlettségének s a közjogi eszmék Európaszerte bekövetkezett átalakulásának szüleményei. Ilyen p. o. a parlamentáris kormány eszméje. Vannak ujabb törvényeink közt olyanok, melyek nem elvben s lényegben, hanem inkább formában ujak s csak tisztább határozottabb és rendszeresebb alkalmazását irják körül a régiebb törvényekben is előforduló elveknek. Ilyen p. o. a ministeri felelősség*. De nincs p. o. a magyar alkotmánytörténetben oly mozzanat, a hol a magyar nemzet a maga alkotmányát egy vagy más elvont elméletbe akarta volna illeszteni. Vannak nagy közjogi momentumaink, melyek mindegyike egy-egy kort jelez intézményeink történetében, mint p. o. az aranybulla, az örökös monarchia megállapítása, a sanctio pragmatica, az 1791., 1848. és 1867. évi törvények, de ezek egyike sem doctrinair felfogáson alapul, hanem a tények fölismerésén. Százados közjogi küzdelmeink közepett a magyar nemzet soha sem emelte föl szavát azért, hogy ephemer elméleteken alapuló, uj törvények hozatalát követelje, hanem a nemzet mindenkor érvényben levő törvényeinek pontosabb megtartását sürgette, vagy azon sérelmek megszüntetését óhajlá, melyeket a helytelenül alkalmazott törvényekkel, vagy ép azok elfeledésével okoztak. «Jogcimeink nem lebegnek a levegőben, a bölcsészek képzeletében, hanem a magna chartában foglaltatnak*, ezt Bürke mondja, de mi is mondhatjuk ezt, a magna charta helyett az arany bullát értve. A Pester Lloyd emiitett cikke Lustkandl ur ujabbi botlásaira hivja föl a figyelmet. Ismerem azokat, de Lustkandllal szembeszállani, őt tényezőnek ismerni nem lehet. Lustkandl ur 1868 óta halott ember, az ő közjogi tételeit az 1867. évi törvények cáfolták meg legjobban, bár mit ir is ma Lustkandl, nem numerái velünk szemben, tendentiáinak éle a rég múltba vág vissza. Veszélyes csak annyiban, hogy a külföld nem gondolkodva, valóknak veszi a müveiben előforduló toronymagas botlások és donquichoteriádok halmazát. E tekintetben igen helyén való, ha oly tekintélyes orgánum, mint a Pester Lloyd emeli föl hathatós szavát. De a Lloyd napilap, a «legkiválóbb vezércikkek is feledésbe merülnek, ez csak momentán védekezés. Lustkandl badarságaitól megóvandó a magyar közjog reputatióját, mulhatlanul szükséges lenne egy oly műnek kiadása, mint p. o. Hüppe «Lengyel alkotmány»-a. Ez kétszeresen érdekes volna, mert a külföld összehasonlítást tehetne a magyar és lengyel jog sorsa közt; nyilvánvalóvá lenne, mely hibák voltak azok, melyek a lengyel alkotmányt a tönk szélére vitték, hogy elenyészszen ismét, mik voltak azon momentumok, melyek a magyar alkotmányt súlyos körülmények közt töntarták, s a virágzás magas fokára segiték. Nagy előnye az ily Hüppe-féle műnek, hogy tartalmazza az intézmények evolutioját, röviden s kimerítőn élénkbe tárja egy nemzet jogéletét, nem nehézkes, nem tul doctrinalis. A magyar közjog alkotmánytörténelmi hátterével igy megírva, nagy szolgálatot tenne bent is, külföldön is; csodálom, hogy eddig erre nem akadt vállalkozó.*) E kérdéssel magam is foglalkoztam, ide vonatkozó tanulmányaim töredékét, a Lloyd emiitett cikkére reflectálva, egymásutáni sorrendben fogom közzé tenni. A magyar házassági jog nemzetközi vonatkozású rendelkezései.**) Irta: TÓTH GÁSPÁR budapesti ügyvéd. Y II. A magyar házassági jog VII. fejezete nemzetközi visszonyok szabályozását tűzvén ki céljául, egyoldalú rendelkezéseket tartalmaz; holott a nemzetközi viszonyok szabályozásának rend szerinti módja a nemzetközi szerződés utján való rendezés. Ki is fejezi ezt a szabályt a 120. §., mely szerint ^államszerződéseknek a házassági jogviszonyokra vonatkozó intézkedései akkor is irányadók, ha a jelen törvény határozataitól eltérnek. A szabályozás e módját tehát a törvény a külföldi államoknak elvben fentartja; a szabály tehát érintetlenül fennáll itt is, hogy t. i. a nemzetközi viszonyok nemzetközi szerződések által szabályozandók; ha azonban ily szerződés nincs, alkalmazást nyernek a VII. fejezetben foglalt egyoldalú magyar törvény rendelkezései. A magyar törvény elismeri a külföldi államoknak ama jogát, hogy saját polgáraikkal szemben saját jogukat érvényesítsék, ha azt a magyar törvény rendelkezései által veszélyeztetve vélnék. *) Közjogi tárgyú müveimet fogadott nem várt egyhangú kedvező vélemények akkortájt arra buzdítottak, hogy megkísértsek egy német nyelven irt magyar közjogot főleg históriai háttérrel létrehozni, a munkálat jó részben kész, anyagi áldozatot is ily fontos nemzeti ügynek igen szívesen, ha kell meghoztam volna, de személyemet közelről bántott bizonyos nem tetsző dolgok munkakedvem lelohaszták, s igy eme német munka kiadása vagy jobb időkre marad, vagy egyáltalán nem jő létre. A Lloyd ismertetett cikke azonban újra reábirt arra, hogy ama nagy hiányra a magyar jogászközönség figyelmét fölhívjam és a véleményem szerint célra vezető ösvényre reámutassak. **) Előző cikk 1897. évi 18. sz. Minthogy azonban a magyar házassági jog a házasságkötési képesség tekintetében, tehát az anyagi kellékek szempontjából es igy a házassági akadályok egész területén a házasságot kötő személyek hazai jogát teljesen érvényesülni engedi; minthogy továbbá a kötési forma tekintetében a locus regit actum elvet követi, tehát ugy anyagi, mint alaki jogi rendelkezéseivel a nemzetközi követelményeknek teljesen megfelelő álláspontot foglal el: ennélfogva nemzetközi szerződés kötésének szüksége csak oly államokkal szemben merül fel, melyeknek házassági joga ezekkel az elvekkel összhangba nem hozható. Kétségtelen, hogy eme viszonyoknak azegész civilizált világra kiható egyöntetű szabályozása lenneazaz eszmény, melynek elérésére kellene törekedni és az összes felmerülhető bonyodalmaknak egy egységes nemzetközi házassági joggal kellene elejét venni; ámde ez az eszmény ma még csak pium desiderium és igy nem maradmáshátra, mint az összhangot, ahol ez nincs meg, nemzetközi szerződések által létesíteni. Minthogy házassági jogunk csak 1895. évi október 1-től van érvényben, tehát a nemzetközi személyi állapotokra való kihatása még alig észlelhető, természetesnek kell tartanunk, hogy ily szerződést velünk eddigelé egyetlen külállam sem kötött. Az előző időben kötött szerződések, melyek a házassági jog rendelkezéseivel összefüggésbe hozhatók, kizárólag az anyakönyvi kivonatok kölcsönös kicserélésére vonatkoznak. Minthogy az 1894 : XXXIII. t.-c. 77. §-a azt rendeli, hogy magyar állampolgár születése, házassága és elhalálozása, ha külföldön történik, a hazai anyakönyvbe is bejegyzendő és a bejegyzés ugyanezen törvény 78. §. értelmében vagy az érdekelt felek által felmutatott külföldi anyakönyvi kivonat alapján, vagy a fenálló nemzetközi szerződések értelmében hivatalból közölt külföldi anyakönyvi kivonat alapján történik: ennélfogva az anyakönyvi kivonatok kölcsönös kicserélése tárgyában kötött nemzetközi szerződések a házassági jog szempontjából is fontossággal birnak; mert ha valamely állam Magyarországgal ily szerződést kötött, ennek következménye az, hogy az azon államban házasságra lépő magyar honpolgároknak nem kell gondoskodniok arról, hogy házasságuk a hazai anyakönyvbe is bejegyeztessék, mert a bejegyzés a külállam által hivatalból beküldött anyakönyvi kivonat alapján eszközöltetik; ha azonban erre vonatkozó szerződés nincs, ez esetben a külföldön házasságra lépő magyar honosoknak maguknak kell a külföldi anyakönyvi hivatal bizonyítványát (anyakönyvi kivonatát) beszerezniük és házasságukat ennek alapján itthon bejegyeztetniük. Ily nemzetközi szerződéseknek tekintendők: 1. Az osztrák-magyar monarchia és Schweiz között kötött szerződés (1876 : XVII. t.-c. VII. fej.) 2. Az osztrák-magyar monarchia és Szerbország között kötött szerződés (1882 : XXXIII. t.-c. X. és XI. fejezet). 3. Az osztrák-magyar monarchia és Olaszország között létesült conventio. (Közölve a Rendeletek Tárában 1884: 41. lap.) 4. Az osztrák-magyar monarchia és Franciaország között létesített conventio. (Közölve a Rendeletek Tárában 1893: 5i8. lap.) E szerződések az anyakönyi kivonatok kölcsönös kicserélésének módozatait állapítják meg. Csak az Olaszországgal kötött conventio 4. pontjában van még az is különösen kiemelve, hogy a kivonatok kiállítása és kicserélése az azokban megnevezett személyeknek sem illetőségi viszonyaira, sem a megkötött házasság érvényességére semmiféle befolyást sem gyakorol. Ha tehát magyar állampolgár külföldön vagy pedig külföldi állampolgár Magyarországon házasságra lépett és ama külföldi államnak Magyarországgal az anyakönyvi kivonatok kicserélésére vonatkozó szerződése van, az anyakönyvi kivonat csakis a házasságkötés tényét bizonyítja, de nem egyszersmind a házasság érvényességét, mert az eddig kötött szerződések érvényesség kérdését vagy egyáltalán nem érintik, vagy pedig (mint az Olaszországgal és a Franciaországgal fenálló conventio) határozottan kimondják, hogy a kiállítás és a kicserélés ténye a házasság érvényességének bizonyítékául nem szolgálhat. Megemlíthetjük itt még, hogy az osztrák-magyar monarchia és Belgium még 1871-ben kötött szerződést, mely azonban csak a halálesetek kölcsönös közlésére vonatkozik, tehát a házassági törvény szempontjából fontossága nincs. Fontosak azonban ama tárgyalások, melyeket az osztrák magyar monarchia és Németország az 1876-ban kötött szerződés revíziója tárgyában jelenleg folytat és kívánatos lenne, ha a szerződés megkötése alkalmával a házasság érvényességére befolyást gyakorló körülmények is figyelembe vétetnek, hogy adandó alkalommal az érdekelt személyek tisztán láthassák a házasság érvényét érintő összes momentumokat és ne kelljen minden egyes esetben majdnem legyőzhetetlen akadályokkal megküzdeniük, hogy az érvényességi kellékeket igazoló bizonyítékokat beszerezhessék. Még kívánatosabb azonban ugy ránk, mint pedig Ausztriára nézve, hogy e kérdés köztünk tisztáztassék és szerződésileg megállapittassék; mert a házasságok magyar és osztrák állampolgárokkozt igen gyakoriak, s mer t a k öt el e z ő polgári házasság itt, a kö te 1 e z ő e g y h ázi é s a s züksé g b e 1 i polgári házasság ott, — továbbá a h á z a ss ág köt ési képesség és aházassági akadályok különbözősége