A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 16. szám - A bűnügyekben való körözés kérdéséhez

128 A JOG székhez birákká; Kovács Lajos orosházai járásbirósági albiró a szeghalmi és Böhm Jenő nagyváradi ügyészségi alügyész az élesdi járásbírósághoz járásbirákká; végül dr. Szathmáry Ödön a szegedi ítélőtáblához berendelt bírósági jegyző a csongrádi, Laczkó Károly nagytapolcsányi járásbirósági aljegyző a zsolnai járásbírósághoz és Dröxler Róbert a pozsonyi ítélőtáblához berendelt bírósági aljegyző a nyitrai törvényszékhez albirákká. Az indítvány visszavonása perújítás esetében. A szentendrei kir. járásbíróság: A perújításnak, illetve ujraíelvételnek hely adatik s az 1,078/95. btő számú első s ezt helybenhagyó 5,766/895. b. számú másodbirósági ítélet hatályon kivül helyeztetik s a további eljárás beszüntettetik. Indokok: Miután vádlott K. Józset újrafelvételi kérvényében ujabb tanukra, tehát oly bizonyítékokra hivatkozott, mellyel az alapperben nem élt, az ujraíelvételnek az Elj. szab. 200. §-a értelmében helyt kellett adni. Minthogy pedig magánvádlók vádlott ellen emelt panaszukat visszavonták s a további eljárás beszüntetését kérték, a további eljárás beszüntetendő s az 1,078/895. b. számú elsőbirósági és 5,776/895. b. számú másodbirósági Ítélet hatályon kivül helyezendők voltak. A budapesti kir. ítélőtábla: A kir. Ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét, helyesebben végzését megsemmisíti s a kir. járásbíróságot további szabályszerű eljárásra és határozathozatalra utasítja. Indokok: A magánvádló vádjának visszavonása folytán az elj. rend. 23. §-a szerint végzéssel kell az eljárást megszüntetni. Az elsőbiróság határozata tehát végzésnek lett volna cimzendő. Érdemben a neheztelt határozatot megsemmisíteni kellett, mert a btkv 116. §-a értelmében az indítványt csak az ítélet kihirdetéséig lehet visszavonni, az állandó bírósági gyakorlat szerint pedig ez alatt az elsőbirósági Ítéletet kell értem. Ha tehát az indiivány még az alapperben sem vonható vissza, az elsőbirósági ítélet kihirdetése után még kevésbbé lehet ennek helye az alapitéletek jogerőre emelkedése után az újított perben. Az eljárást törvényes kellékek hiján megszüntető határozat tehát semmis. (5,187/96.) Kimutatás a budapesti királyi Ítélőtábla 1897. évi ügyforgalmáról március hó végéig. Polgári átvételi illetve kezdetbeli hátralék 1,025, érkezett e hóban 1,315, e hó végéig összesen 3,513, elintézésre várt 4,538, elintéztetett ülésben e hóban 819, e hó végéig összesen 2,161, ülésen kivül e hóban 446, e hó végéig összesen 1,384, elintézetlen maradt e hó végéig 993. Büntető átvételi illetve kezdetbeli hátralék 67", érkezett e hóban 1,400, e hó végéig 3,645, elintézésre várt 4,322, elintéztetett ülésben e hóban 708, e hó végéig 2,023, ülésen kivül e hóban 739, e hó végéig összesen 1,738, elintézetlen maradt e hó végéig 561. Kártyázás közben adott kölcsön perlése. A budapesti kir. törvényszék mint felébb, bíróság: Az elsőbiróság Ítéletének felebs;\ • '•- \ '/ ? • fnA-fí ai.: Az o'snhirósájn iratokból, ideértve az ítéletet is, megállapítható és az 1893. évi 18. i.-c. 175 §-a értelmében a felebbezési eljárás során irányadó tényállás szerint a felperes a keresetbe vett összeget kártyajáték közben adta kölcsön alperesnek, felperes a játékban csak annyiban vett részt, hogy néha egyik-másik játékos kártyájára pénzt tett, ily tényállás mellett kérdés az, hogy a felperes és alperes közt létrejött kölcsönügylet szerencse-szerződésen alapul-e vagy nem ? a felebbezési bíróság ugy találja, hogy nem, mert felperes a keresetbe vett összeggel alperesnek nem a vele (felperessel) folytatott szerencsejáték következtében maradt adósa, a miért is az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyni kellett. (1897. évi dec. 16-án II. D. 338.) A sajtóbiróság hatáskörének kérdését illető fontos határozatot hozott a napokban a Curia. A határozatot itt közöljük: Izgatás vétségével vádolt N. Mihály és ifj. Sz. K. János elleni bűnügyben végzés: A vádlottak ellen foganatosított bűnvádi eljárás egész terjedelmében megsemmisíttetik s az ellenük hozoM: alsófoku bírósági Ítéletek hatályon kivül helyeztetnek. Indokok: Az eljárás adatai szerint az a tényállás, hogy vádlottak a terhükre rótt izgatás vétségét a «Magyarország jogtalan népéhez* cimü, Budapesten kiadott s onnan kapott nyomtatvány példányainak a piacon eszközölt elárusitásával véghezvitt terjesztése által — tehát nyomtatvány utján követték el és pedig még mielőtt azon nyomtatvány illetékes bíróság által itéletileg büntetendő tartalmúnak nyilváníttatott és példányai elkobzása a Btk. 62. §. alapján elrendeltetett volna. Minthogy pedig a büntetőtörvénykönyvek életbeléptetéséről szóló 1880. XXXVII. tc. 39. §-a szerint, a nyomtatvány utján elkövetett büntettek és vétségek elbírálása a sajtóbiróságok és esküdtszékek hatáskörébe tartozik; minthogy továbbá tekintettel az imént idézett tc. 7. §. 2. bekezdésére, sajtóvétség miatt csak az 1848: XVIII. tc. 13. és 33 § aiban körülirt személyek büntetendők, vádlott pedig ezen személyek egyikét sem képezi; minthogy végül az imént idézett sajtótörvény 27. §-ában meghatározott eset sem forog fenn: ezeknél fogva, és még felemlítve azt is, hogy a kir. ügyésznek a szegedi kir. főügyész 1895 május 17-én 1,554. sz. a. hozzá intézett irata alapján a végtárgyaláson tett nyilatkozata szerint, a terjesztett nyomtatvány izgató tartalma miatt annak szerzője a budapesti sajtóbiróság által időközben már elitéltetett: az alsófoku bíróságok ítéletei a megelőzött bűnvádi eljárással együtt nyilván a fennebb idézett törvényszakaszokba ütközvén, e miatt azokat az egész eljárás megsemmisítésével hatályon kivül helyezni s ezt a rendelkezést N. M. vádlotton felül részint az ügy szoros összefüggésénél fogva, részint a Btk. 1. §-a alapján is a nem felebbezett ifj. Sz. K. J.-ra is kiterjeszteni kellett. Í1896 dec. 3. 1,532. sr. a.) A húsvéti ünnepek alkalmából a budapesti büntető törvényszék elnöke Zsitvay Leó ur a segédhivatalok személyzetének 3 napi szabadságidőt adott, — ellenben Horváth ur, a bpesti kir. törvényszék elnöke ugyanezt, az ügyviteli szabályokra való hivatkozással, megtagadta. Kérdés már most, ki cselekedett helyesebben ? Annyi bizonyos, hogy az agyonhajszolt tisztviselőkre nézve ezen kis receratió valóságos áldás lett volna; de ép oly bizonyos, hogy az ügyviteli szabályok a fentiek szerint, az elnöknek bizonyos letitudet adnak. Ha nyiltan meg is szoktuk mondani Zsitvay ur elleni kifogásainkat, nem késünk az elismeréssel oly esetben, midőn azt kiérdemelte. Mikor szabad álnevet használni ? A budapesti kir. ítélőtábla: A királyi Ítélőtábla R. Bélát a kbtkv 43. §-a alapján ellene emelt vád és következményeinek terhe alól felmenti s ennek folytán eme kihágás után kiszabott pénzbüntetést mellőzi. Indokok: Midőn valamely bűncselekmény elkövetése miatt a hatóság által már letartóztatott egyén tagadja meg valódi nevét és valótlant állit, az esetben a kbtkv. .43. §-ban foglalt kihágás meg nem állapitható, mert az ily egyénnek jelzett cselekménye nem a közfelügyelet, hanem a védekezés keretébe esik, melyet mindenki használhat. (1897. január 12. 12,841.) Curiai és táblai értesítések. Mindazon t. előfizetőnket, kik Curia és táblai értesítések céljából megkeresik kiadóhivatalunkat, felkét jiik, hogy az esetleges hibák kikerülése szempontjából ugy a teljes rim közlését, a felsőbb bíróságokhoz való feltér jesztés idejét, mint as irás olvashatóságát szem előtt tartani szíveskedjenek. Az e rovat alatt közlött értesítéseket elöslzetfiinknek díjtalanul szolgáltat]ak. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz. Brassó B. L. D. Knopp és Billásch — Neuschlosz F.-féle ügy a C. érk. 5742/96. sz. a. n. e. eld. Gyárfás. — HL. Ifj. Hiemesch H. érk. 9040/96. sz. a. n. e. eld. Mezei. — Debrecen S. J. Debreceni ipar és keresk. bank — Falk T. A. és fia cég elintézetlen. Előadó Jókuty. — Erzsébetvaros dr. J. Gy. Kandecs N. s ts. — Hirish J.-féle n. ügyet a C. 2703/96. sz. a. 1897 márc. 24. rmv. — Fehértemplom N. Gy. Kir. kincstár — Bibel J , Vuksanovits — Turkonya. Kubin község — Markovits, — Kölczer F. és Blagoe V.-féle ügyek elintézetlenek. — Gyöngyös V,. J. dr. Bajza K. — özv. Szalay P.-né 1549/96. sz. a C. f. hó 9. hh. — Kassa dr. B. K. Kurucz F.-né 7101/96. sz. a C. f. hó 14. hh. — lí. K. Heimann K. — Gedeon M. s Wohlgemuth 75/97. sz. a C. f. hó 12. rhh., rmv. — Magyar-Óvár K. J. Bertalan — Kató 2185/96. sz. a C. m. hó 26. hh. - Mezőtúr Sz. V. 3633/96. sz. ügyet a C. f. hó 8. hl.. — N.-Kikinda dr. V. J Giuits M. 8,099 96 sz. a C. m. hó 29. mv. — N.-Kőrös A. S. Dévaványai ref. egyh. — néh. Gondi J. hagy. 4021/96 sz. a C. f. hó 12 vu. — Sz. Gy. Gál R. — Gondi S 3963/96. sz. a C. f. hó 12. rms. rhh. — Sopron dr. K. J. martosi Feszty A. — Petőházer Rubenzucker Fabrik Th. Offermann et Cie cég el eni ügy. érk 270/97. v. sz. a. n. e eld. Beck. — Wukovits Jordanits Zs és Kuzmits T. — Drimmel V. s ts. féle ügy érk. 1630/97. sz. a. n. e. eld. Adám. — Domnovits M.-né — Behofschits F -féle ügy a C.-hoz nem érk. — Czenky S.-né — Czenky S.-féle ügy érk. 4863. sz. a. n. e. eld. Götth. — Meisler J. — Keresztesy J.-féfe ügy érk. 5439/96. sz. a. n e. eld. Adám. — Bintinger T.-né szül. Leopold V. érk. 11,198/96. sz. a. n. e eld. Vita. — Bornemisza F. — Bornemisza A. 2829/97. sz. ügyet a C.-ra terj. fel. — Széesény P. S. Schwartz S. — Ungár M. 26/97. v. sz. a C. f. hó 13. hh. — Tasnád M. K. Mihály K. — Jalsoviczky J. ügy érk. 1769/97. sz. a. n. e. eld. Nyeviczky. — Újvidék dr. V. J. Dungyerszki S. — Dungyerszki G. A érk. 1011/97. sz. a. n. e. eld. Asztalos. — Zombor dr. G. J. Welker. szül. Kuhn T. — Welker J.-féle Ügy érk. 833/97. sz. a. n. e. eld. Pecháta. «A közjegyzői teendők minden ágában teljesen jártas, évek óta önállóan működő nőtlen közjegyzői segéd alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban.* 2—2 Dénes Lajos kézdivásárhelyi kir. közjegyző irodájába helyettest keres. Ajánlatok közvetlenül hozzá intézendők. 1—3 Egy ceglédi ügyvéd irodájában egy ügyvédjelölt azonnal alkalmazást nyer. Levelek a kiadóhivatalba. 1—1 A munkács-szentmiklósi uradalom ügyészi irodájában bejegyzett ügyvédjelölt esetleg végzett jogász augusztus hó i-étől kezdve alkalmazást nyerhet. Ajánlatok dr: Méray Ádám urad. ügyészhez Munkácson intézendők. 1—5 A csíkszeredai kir. közjegyző gyakorlót jelöltet azonnal felvesz. Alkalmaztatást óhajtók, fizetési igényeik megírása mellett, forduljanak egyenesen hozzá! Kornay Károly aradi kir. közjegyző irodájában egy helyettes kedvező feltételelek mellett alkalmazást nyerhet: A német nyelv szó és írásban való birtoka és a gyakorlatnak közjegyzői irodában lett megszerzése szükséges. Reflektálok bizonyítványaik egyszerű másolatával a nevezetthez torduljanak. 2—3 PALLA8 RÉ8ZVÉN/TÁRSASAI NYOMDÁJA BUDAPESTr.,