A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 16. szám - A bűnügyekben való körözés kérdéséhez

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 105. számához. Budapest, 1897. április hó 18. Köztörvényi ügyekben A marosvásárhelyi kir. Ítélőtáblának a határozattárba felvétetni rendelt io-ik számú polgári határozata. A marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla I-sö polgári tanácsa F. Bogdán és fia cégnek özvegy K. Istvánné ellen a székelyudvarhelyi kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság előtt folytatott 458/897. számú végrehajtási ügyében felmerült ama jogkérdés felett, «hogy a késedelmes árverési vevő ellen megtaitott ujabb árverés ellenében utóajánlatnak van-e helye ?» kimondotta és határozattárba felvétetni rendelte a következő Határozatot: A késedelmes árverési vevő ellen az 1881: LX. t.-c. 185. §-a alapján elrendelt és megtartott ujabb árverés ellenében utóajánlatnak nincs helye. Indokok : Az utóajánlat intézménye és az utóajánlat alapján foganatosítandó árverés módozatai az 1881: LX. t.-c. 187-dik 8-ában, az alapárverés teltételeinek teljesítésében késedelmes vevő ellen elrendelendő árverés szabályai ugyanannak a törvénynek 185. §-ában vannak meghatározva. A hivatkozott 187. §-nak kifejezett rendelkezése értelmében utóajánlat alapján ujabb árverés csak a megtartottnak hatályon kivül helyezésével rendelhető el, miből következően az utóajánlat alapján elrendelt árverés teljesen uj árverés; a 185-dik §-ban szabályozott és a késedelmes árverési vevő irányában vezetendő árverés ellenben egy más jogerős alapárverés létezését feltételezi, ez tehát ennek megfelelően ujabb árverésnek van minősítve. Ez ellentétből nyilvánvaló — de a törvény ily célzata annak vonatkozó indokaiból is kitűnik — hogy midőn a 187.§. értelmében utóajánlat csak a vonatkozó előbbi árverés hatályon kivül helyezésével fogadható el: utóajánlatnak csak akkor lehet helye, mikor még jogérvényesen hatályban maradt árverés nem létezik, de ki van zárva minden oly esetben, mikor egy előbb foganatosított árverési cselekmény már jogerőre emelkedett és hatályban maradt, ki van zárva tehát a 185-dik §. értelmében elrendelt és foganatosított ujabb árverés ellenében is. E megállapítás helyességét hatályosan támogatja a végrehajtási törvény 185-ik §-ának első bekezdése és a 186-dik §-nak az az intézkedése is, hogy a késedelmes árverési vevő bánatpénzét feltétlenül elveszti, sőt esetleg az árkülönbözetet is megtéríteni köteles, mert ezek a rendelkezések a 187-dik §-nak intézkedéseivel, különösen azzal, mely szerint az ott szabályozott árverés uj árverésképpen jelentkezik, különben nem volnának összeegyeztethetők. De nem szolgálhat az ellenkező feltevés támogatására az sem, hogy az ujabb árverésre vonatkozóan utóajánlatnak meg nem engedése a törvényben kifejezést nem nyert, mert az emiitett törvényszakaszok kiemelt rendelkezéseire figyelemmel ez szükséges nem volt, sőt ellenkezően, a mennyiben az céloztatott volna — éppen a megengedés kifejezett kijelentése lett volna a törvénybe felveendő. Ezeknél fogva az elbírálás tárgyául szolgált kérdésnek a rendelkező részben kifejezett értelemben eldöntése, az előadott alapon történt mérlegelés okszerű következménye. Kelt Marosvásárhelyen, a kir. ítélő tábla I-ső polgári tanácsának 1897. évi március hó 11-ik napján tartott üléséből. Hitelesíttetett Marosvásárhelyen, 1897. évi április hó 1-én. Madaras Gábor s. k. Csathó Ferefic s. k. tanácsjegyző. elnök. Az 1884. évi XVI. t.-c. 67. §-ból kétségtelenül kiderül, hogy a szerzői jogvédelmében a térképek is részesülnek, de miután a szerzői jogról szóló törvény elvi kiindulási pontja az, hogy a szellemi munkálkodás folytán létrejött művet, vagy is a szellemi tulajdont veszi oltalmába, kétségtelen az is, hogy ennek az oltalomnak tárgya csak a szerző szellemi tevékenységének eredményét képező mü lehet. A budapesti kir. törvényszék (1895. évi ápril. 9.1,320. sz. a.) dr. Török Béla ügyvéd által képviselt H. és társa, illetve K. és társa cég felperesnek dr. Sebes József ügyvéd által védett dr. G. Lajos mint a Pallas r.-tár. igazgatója I. r. és dr. Kern Tivadar ügyvéd által védett P. Alfréd mint P. Károly Lajos és fia cég birtokosa, II. r. alperes ellen szerzői jog bitorlása és járulékai .iránti perében következőleg itélt : Felperes keresetével elutasittatik stb. Indokok : A keresethez A. alatt csatolt szerződés tanuságaként az 1. r. alperes kiadásában megjelent «A Pallas nagy Lexicona» cimü műhöz szükségeltető Észak-és Dél-Amerika, valamint Ázsia néprajzi térképének kidolgozását, elkészítését, szállítását felperesnél megrendelte. A műalkotást képező térképet egy későbbi megállapodás értelmében 16,000. példányban felperes sokszorosította és elkészültét I. r. alperesnek bejelentette, és egy-egy példányát bemutatta, de az azt ízlésével megegyezőnek nem találván, az átvételt és a fizetést megtagadta, de ennek dacára ugyanazokat II. r. alperesnél utánnyomatta és a G. illetve H. alattiban közzétette. Felperes kereshetősége tekintetében alperesek által emelt kifogást alaposnak tekinteni nem lehetett ; mert a kérdéses térképeket kidolgozó H. Vince a K. alatti nyilatkozat tanúságaként azokat felperes részére készítette és jogait arra ruházta át és így kiadónak felperes lévén tekinthető, az az 1884-. évi XVI. t.-c. 28. §. értelmében kereset indítására is jogosított ; ugy nem lehetett alaposnak tekinteni I. r. alperes által alperességét illetőleg emelt kifogást sem, mert a kereset első sorban «A Pallas irodalmi és nyomdai részvénytársaság* ellen van intézve, dr. G. Lajos mint az ügyletet létesítő igazgatója által idéztetett meg s az védelmét is ilyen minőségében terjesztette elő ; hogy pedig emiitett részvénytársaság kellő képviseletben nem részesülne, maga sem állítja. Időelőttiség indokából felperest elutasítani nem lehetett, mert a budapesti kir. ker.- és váltótörvényszék előtt munkadíj megállapítása és jár. iránt folyamatba tett rendes per, jelen per kimenetelére befolyással nincsen. Felperes keresetének azonban hely adható nem volt és azt azzal elutasítani kellett, mert az emberfajok, illetve különböző i államok fenhatósága szerint színezett C. és D. alatti térkép a szerI zői jogi bizottság többségének határozata szerint önálló műnek nem tekinthető. Az emberi munka és szellemi alkotások a szerzői jogról intézkedő 1884. évi XVI. t.-c. értelmében a jognak tárgyai, de annak hogy az az ezen törvénycikkben megállapított védelemben részesüljön, feltételét képezi, hogy az alkotás eredeti legyen, már pedig felperes maga sem állítja, hogy a C. és D. alatti térkép önálló kutatásnak vagy felvételnek lenne eredménye s igy, mint a már eddig is nyilvánosság elé került s tisztán színezés, tetszetős alkalmazására szorítkozó térkép a szerzői jogról intézkedő törvényben megállapított védelemre igényt nem tarthat. A szerzői jogi bizottság kisebbségének véleménye a vitás kérdé<= elbírálása alapjául szolgálónak már kisebbségénél fogva, de azért sem volt tekinthető, mert az előadó inkább tudományos szempontból előterjesztett véleményével szemben áll a térképszerkesztés terén hosszas gyakorlati tevékenységre hivatkozó szakértőknek a térkép feldolgozása és kivitele, ugy az e téren önálló mü fogalmának megfelelő alkotás tekintetében előadott véleménye. De elutasítandó volt felperes keresetével fenti indoktól eltekintve azért is, mert C. D. alattinak megfelelő alkotás az 1884. évi XVI. t.-c. I.—III. fejezeteiben körülirt müvek egyikének fogalma alá sem sorozható, a térképnek színezése és a rajznak szépészeti szempontból ilyen uton való előállítása csupán a képzőművészeti müveken való szerzői jog tárgyát képezhetné és a képzőművészeti alkotások közzé volna sorozható, melyre hivatkozott törvény 67. értelmében a 60—66. §§. intékedései megfelelően alkalmazandók, a 64. §-ból vont következtetésnél fogva pedig a megrendelés esetében az utánzás joga megrendelőt illeti, igy felperesnek jogai a munkadíj követelésére, nem pedig egyszersmind a szerzőjogon elkövetett bitorlás megtorlására terjednek ki stb. A budapesti kir. ítélőtábla (1896. május 13. 4,769. sz. a. az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja stb. Indokok: Jóllehet nem bír elfogadható alappal az elsőbiróság ítéletének az az indoka, hogy a szerződés teljesítése iránt felperes által folyamatba tett per a fenforgó peres kérdés megbirálására befolyással nem lehetne, mert ha és a mennyiben I. r. alperes a megrendelt mü árának megfizetésére jogérvényesen köteleztetnék, az utánnyomott mü tulajdonosának volna tekintendő, a mü tulajdonosa pedig az utánnyomásért nem volna felelősségre vonható még akkor se, ha az utánnyomás egyébként jogbitorlást képezne, mind a mellett a szerződés teljesítése iránt folvamatba tett per kimenetele a szerzői jog bitorlása iránt folyamatba tett per kimenetelére a fenforgó esetben azért nem bírhat befolyással, mert a meghallgatott szakértők megállapították, hogy azl. r.alperes megrendelésére felperes által készített térkép önálló műnek nem tekinthető és mint ilyen az 1884. évi XVI. t.-c. értelmében nem is részesíthető az egyedül az önálló műnek részére biztosított bírói oltalomban.