A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 14. szám - Illetőség a községi biróságtól a járásbíróság elé vitt perekben - Bűnvádi eljárás és esküdtbíróság. Törvényjavaslat az esküdtbiróságokról

56 A J ból üldözendő, akkor, ha annak alapján a büntető eljárás a vádlott ellen már megindittatott. A bűnvádi eljárási gyakorlat a büntetés eljárás megindítását kizárólag nem köti ahhoz, hogy valamely vádlott (terhelt) ellen vizsgálatot vagy vád alá helyezést rendelő alakszerű határozat hozassék, hanem ilyennek tekinti azt is, ha a nyomozat a tény tárgyi megállapításán tul, a terhelt személyes kérdőre vonására is kiterjesztetett. Ez okból nem tartható fenn a kir. ítélőtáblának az az érvelése, hogy a megszüntetési határozat foganatosíttatott, hanem a bíróság a terhelteknek, mint ilyeneknek s az illető tanuknak körülményes kihallgatása és a vonatkozó egyéb bizonyító adatok (iratoki beszerzése által már rendszeres vizsgálat is eszközöltetett, ezeknélfogva nem lévén kétséges az, hogy a fenforogni látszó hamis vád hivatalból üldözésének föltétele bekövetkezett — a kir. ítélőtábla végzésének megváltoztatásával, az elsőfokú bíróság végzése volt indokainál fogva helyben hagyandó. Kelt Budapesten, 1897 február 9-én. (6,802'896. sz.) A másnak szóló zárt levélnek tudatos és jogosulatlan felbontása a levéltitok megsértésének vétségét megállapítja. Vádlottnak a borítékba zárt pénzre csak a megállapított feltételek teljesítése után keletkezett volna jogigénye, az tehát reá nézve a föltétel teljesítése nélkül idegen dolog volt, és igy annak előzően történt eltulajdonítása a sikkasztás vétségét megállapítja. A trencséni kir. törvényszék (1896. febr. 14., 5,369. sz. a.) B. Ádám bűnös a btkv 355. §-ába ütköző, 356. §. szerint minősülő sikkasztás és a 327. §-ba ütköző levéltitok megsértésének vétségében, és ezért a 358., 327., 91., 96. §§. alapján összbüntetésül 6 napi fogházra, 2 frt pénzbüntetésre és egy évi hivatalvesztésre itéli, stb. Indokok: A baranya-szent-lőrinci főbérnökség feljelentése szerint a lubinai körjegyző S. Károly közbenjárása folytán B. Ádám 189í. ápril elején az uradalom igazgatóságánál megjelent és arra kötelezte magát, hogy az uradalom részére 24 pár munkást szerződtet, minek fejében az igazgatóságtól 10 frt előleget kapott; egyúttal S. Károlynak szóló leragasztott levelet, melyben a szerződésen kívül egy magánlevél és 10 forint is foglaltatott, s mely levelet B. Ádám beismerése szerint is azon határozott utasítással vette át, hogy a levelet tartalmával együtt a jegyzőnek adja át, — a felfogadandó munkásokkal, — személyazonosságuk megállapítása végett, — a szerződést a jegyzőnél írassa alá, minek teljesítése után az átadott 10 frtot fáradsága jutalmául a jegyző neki kiszolgáltatja. Vádlott azonban haza jövet a levelet nem a jegyzőnek adta át, hanem felbontotta, a lO frtot megtartotta és elvállalt kötelezettségének eleget nem tett. A vádlott védelmére azt hozza fel, hogy a levelet azért bontotta fel, mivel a reá várakozó munkások a szerződést látni és őt a jegyzőhöz követni nem akarták, mely okból ő a levelet felbontotta, 10 frtot, mint amúgy is őt illetőt, megtartotta, és a munkásokat jegyző közbenjötte nélkül ő beszegődtette, de ezeket az igazgatóság utóbb felfogadni nem akarta. Ezen tényállás mellett a vádlott védekezését figyelembe venni nem lehetett, mert a munkások állítólagos kívánsága nem jogosíthatta fel őt arra, hogy másnak szóló magánlevelet ő felbontsa és a levél tartalmát megtudja. O maga beismeri azt, miszerint tudomása volt arról, hogy a leragasztott borítékban a szerződésen kivül még egy levél és 10 frt készpénz is benfoglaltatott s hogy a levél S. Károlynak szólott; akkor tehát, midőn ő idegen levelet tudva szándékosan felbontott, a btkv 327. §-ba ütköző levéltitok megsértésének vétségében vált vétkessé. A vádlottnak azon további tette, hogy a levélbe zárt és birtokában volt 10 forintot eltulajdonította, sikkasztás vétségét követte el. Ugyanis tény az, miként ezt maga vádlott is beismeri, hogy a levélben zárt 10 frtot azon határozott rendeltetéssel vette át, hogy azt S. Károlynak adja át, kitől azt a szerződésnek a munkások által előtte lett aláírása után ki fogja kapni. Ezen határozott utasítással szemben vádlottnak nem állott jogában a 10 forintot eltulajdonítania annál kevésbé, mivel ő az elibe szabott ama feltételnek, hogy a szerződést a felekkel S. Károly előtt írassa alá, — beismerése szerint meg nem felelt; s minthogy ekkép neki a 10 frthoz joga nem volt, s mivel ő azt, még mielőtt a szerződési kötelezettségének eleget tehetett volna, a levél felbontásakor azt már rendeltetésétől elvonva, nem S. Károlynak adta át, hanem jogtalanul megtartotta és eltulajdonította, mely ténye sikkasztás vétségének alkotó ismérveit foglalja magában, és ezért őt sikkasztásban is bűnösnek kimondani és a két önálló bűncselekmény miatt ellene az anyagi bűnhalmazatot megállapítani kellett, stb. A pozsonyi kir. ítélőtábla (1896. évi márc. 31. 698. sz. a.) a kir. törvényszék ítéletét megváltoztatja és a vádlottat a vád alól felmenti. Indokok: A kir. törvényszék által megállapított tényállásból folyóan nem volt ugyan joga a vádlottnak arra, hogy a K. Lajos számtartó által neki átadott és S. Károly körjegyzőre címzett zárt levelet felbontsa és annak pénztartalmát kivegye és megtartsa, tekintve azonban, hogy a levél tartalma csak arra a megF ÁLLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG OG állapodásra vonatkozott, mely a munkások szerződtetésére és a vádlott díjazására nézve az utóbbi és a számtartó között létrejött és hogy ennélfogva sem maga az ügylet, melyet a levél tárgyazott, sem annak feltételei a vádlottra nézve titkot nem képeztek s így a vádlott a levél felbontásával nem is célozhatta azt, hogy valamely titoknak jogtalanul tudomására jusson, e nélkül pedig, mint lényeges tényalladéki kellék nélkül a levéltitok megsértésének vétsége nem létesülhet és tekintve továbbá még különösen azt is, hogy a vádlottnak az a védekezése, mely szerint ő a zárt borítékot csak azért nyitotta fel, hogy a szegődtetésre kiszemelt munkásokkal a szerződés tervezetét és annak feltételeit ezek kívánságához képest megismertesse, megcáfolva nem lett, ez a védekezés pedig a levéltitok megsértésére irányzott szándékot szintén kizárja, a vádlott a terhére rótt ezt a büntetendő cselekményt az ügy adatai szerint el nem követhette. Kppen ugy nem eshetik a 10 frtnak kivétele és megtartása a btk. 355. §-ban meghatározott sikkasztás fogalma alá, mert ennek a pénznek rendeltetése magának a sértettnek előadása szerint is az volt, hogy az a munkaszerződések aláíratása után a vádlottnak közbenjárási dij fejében átadassák. A vádlott tehát azzal, hogy a neki szánt ezt a pénzt a vett utasítás ellenére a körjegyzőnek át nem adta, hanem közbenjárási dija és költségei kielégítésére mindjárt megtartotta, sikkasztási szándék hiányában csak a vett utasítást szegte meg egyoldalúan és önkéntesen és igy cselekménye csakis a polgári uton orvosolható jogsérelmet képez. A ni. kir. Curia (1897. március 4. 6,378. sz. a.) a kir. ítélőtábla ítélete megváltoztatik és a kir. törvényszék Ítélete hagyatik helyben; indokainál fogva és a levéltitok megsértésére nézve különösen azért, mert a másnak szóló zárt levélnek tudatos és jogosulatlan felbontása ama vétséget megállapítja; a sikkasztásra nézve pedig különösen azért, mert vádlott a borítékba zárt 10 frtot a jegyzőnek átadás véget vette át és arra csak a megállapított feltételek teljesítése után keletkezett volna jogigénye, az tehát reá nézve a feltétel teljesítése nélkül idegen dolog volt és igy annak előzően történt eltulajdonítása a sikkasztás vétségét megállapítja. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Az erős villamos árammal dolgozó berendezések és vezetékek, valamint az elektromos mérő eszközök létesítésével és felszerelésével, továbbá a gyenge áramú vezetékeknek az erős áramú vezetékhez való kapcsolással foglalkozó iparág gyakorlása képesítéshez van kötve. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1896. évi 58,863. sz. általános rendelete.) Az osztrák cs. kir. szab. földhitclintézet?ick 1889. év előtti időben kibocsátott 3%-os nyereménykötvényei, a menynyiben a budapesti tőzsdén jegyeztetnek és magyar felülbélyegzéssel el vannak látva, részletfizetésre is elárusíthatok. Ugyanez áll a kötvények nyereményélvezeti jegyeire nézve is. (A m. kir kereskedelemügyi minister 1897. évi 543. számú határozata.) Régi csatornán fennálló hidak átalakítási kötelezettsége a csatornázással kapcsolatos vízhasználati jog gyakorlatának rendezéséig a csatorna tulajdonosára nem róható s ha ezen kötelezettség a gyakorlat rendezéséből folyolag sem terhelheti a tulajdonost, az átalakítás s fentartás érdekeltsége az i890. I. t.-c. 65. %-ához képest állapítandó meg. (Földmivelésügyi m. kir. miniszter 14,612/96.) Csak azok a hitoktatók mentesek a hadmentcsségi dij fizetésének kötelezettsége alul, a kik a magyar korona országaiban vannak tényleges alkalmazásban. (Am. kir. pénzügyminisztériumnak 1894. évi 60,089. sz. a. kelt határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Pfeiffer Zsigmond e. Barcs, kaposvári tvszk, bei. ápr. 20-án, félsz. máj. 10-én, csb. Havas Jenő, tmg. dr. Pészár Antal. — Fischer Henrik e. Eszék, eszéki tvszk, bej. máj. 12., csődvagyon idkzi képviselő s gondnok Wagner Ignác. — Cirkvenica tengeri fürdő e. Budapest (Kerepesi-ut 19. sz.), bpesti ker. és váltótvszk. bej. máj. 4 félsz jun. 3., csb. dr. Reichard Zsigmond, tmgg. dr. Jeftics Boldizsár. — Kovács Albert utóda e. Szombathely, szombathelyi tvszk, bei. ápr. 17 félsz, ápr. 28., csb. Mennyey László', tmgg. Feldmann Bódog. '— K.iein Bernát e. Debrecen, debreceni tvszk, bej. máj. 10.. félsz. máj. 1!!., csb. dr Vass Antal. tmgg. dr. Löfkovics Márton. — Keller József e. Székesfehérvár, székesfehérvári tszék. bej. jun. 1., félsz, június 26 , csb. Sohár Béla tmg. dr. Krausz Zsigmond. — Klein Sámuel e. Mellenc, n.-becskereki tszék. bej. jun. 15.. félsz. jul. 5.. csb. dr. Selymessy Sándor, tmgg. dr. Tószögi Dezső. Pályázatok: A tapolczai jbiróságnál jegyzői áll. ápr. 15. — A nagybecskereki tvszknél aljegyzői áll. ápr ló. NYOMDÁJA BUDAPE6TE^