A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 9. szám - A perujítás jellege és helyzete perjogorvoslati rendszerünkben [1. r.]

66 A JOG lapunkban hivatalba lépése alkalmával üdvözöltük. Nagy szakismerete, megnyerő modora, kiváló buzgalma és azon élénk törekvése, hogy a felmerült és tudomására jutott panaszoknak azonnal elejét vegye, a legjobb prognosist állapítják meg további működésére nézve. Egy eredményt máris constatálha tunk : az elnöklete alatti ítélkezés máris sokkal alaposabbá, jogásziabbá vált. Erre pedig nagy szükség van, főleg a felebbviteli tanácsoknál, a hol egy újfajta, kevésbé az élő joggal, mint inkább a birák megkedvelt és megszokott, — jognak per abusum csúfolt - nézeteivel megegyező Ítélkezés kezd lábrakapni. Az ily ítélethozatal annál veszedelmesebb, mert ezen tanács igen sok esetben utolsó fórum gyanánt is szerepel, a hol aztán minden jogorvoslat megszűnik. Szükségesnek tartjuk, és erre felhívjuk az elnök figyélmét, hogy a felebbviteli tanácsok judicaturája időnkint a szaklapok utján közzé tétessék és bepillantás engedtessék a jogszolgáltatás eme fontos fórumának ítélkezésébe. Teljesen ki nem elégitők a telekkönyvi osztályban észlelhető állapotok. Kevés itt a telekkönyvi bevezetők száma és azért hetekig söt hónapokig késnek a bevezetések és szükségszerüleg a kézbesítések. A telekkönyv-kivonatok kiadmányozása is lényegesen megakad a szükséges segédszemélyzet csekély létszáma folytán. Dicséretet érdemel a kiadóhivatal, melynek főnöke R é h, minden jogosult igénynek iparkodik eleget tenni. Az ingatlan árverések kitűzése körül is sok hibát és mulasztást tapasztalunk. így pl. — hogy csak egy esetet emiitsünk, egy a mult év elején megtartott árverési ügyben utóajánlat adatott be, és ezen utóajánlatra még ma sincs az ujabb árverés kitűzve. Hegy mennyire károsulnak ezáltal a jelzálogos hitelezők, azt bővebben kimagyarázni szükségtelen. Egy másik abusus abban rejlik, hogy perenkivüli ügyben, mint pl. vételárfelosztás, észrevételek a zárgondnoki számadás felett és az ezek felett tartott tárgyalásnál és sok más hason esetben nem lesz az ügyvédek részére semmiféle költség megállapítva, ugy hogy bélyegkiadásuk, beadványuk és időmulasztásuk teljesen kárba vész. Ezen furcsa eljárás a fennálló szokással és az ügynek perenkivüli voltával indokoltatik. habár a felek a tárgyalásra rendszerint «törvényes következmények terhe mellett» idéztetnek. Az ily szokás fönállása absolute nem indokolt, és azért azt mielőbb plenáris tanácshatározattal kell hatályon kivül helyezni. Csodálatos, hogy az ügyvédek munkadíjának megnyirbálásánál mily egyetértő gyakorlat tud kifejlődni ugy alsó- mint felsőbíróságainknál! Es ha a kir. Tábla már érzi e részbeni bűnös voltát, akkor az első fórumnak is abba kellene hagynia ezen kedvenc sportját. Míg a polgári osztálynál nemcsak a jogkereső közönség, hanem a birák is teljesen megvannak elégedve az uj elnökkel, és teljes bizalommal néznek a törvényszék niveauja emelkedésének elébe, addig a büntető törvényszéknél ugy az ügyvédek, mint maguk a birák is némileg visszatartó és legkevésbé sem szívélyes viszonyban állanak az elnökkel szemben. Zsitvay ur kitűnően érti a módot, a vele érintkezőket magától jó távol tartani és a közte és birótársai közt az üdvös együttműködés előfeltételét képező collegialis viszonyt a fagypontra leszállítani. Bizony más idők voltak Székács alatt, — pedig nem állitható, hogy akkor a büntető törvényszék alantabb szellemi fokon állott volna. A budapesti kereskedelmi és váltótörvén yszék-ről mint mindig, ugy ezúttal is csak dicséretest mondhatunk, ítéletei kiállják a magasabb kritikát, a mint ezt a felsőbíróságok is a helybenhagyó ítéletek nagy számával tanúsítják, — de kifogásolnunk kell az ítéletek körüli késedelmességet ; 6—7. sőt több hónapig tart, mig egy letárgyalt kereskedelmi és váltóper kerül elbírálás alá, pedig a gyakorlati élet az alaposság mellett még gyors elintézést is követel. Nagy Ödön elnök, a ki már annyi érdemet szerzett ezen törvényszék intensiv fejlesztése körül, bizonyára most sem fog késni ezen jóakaró figyelmeztetésünknek mielőbb érvényt szerezni. A csődök kiosztása a régi, — azaz teljesen az elnök discretionális hatalmától függő. Nem állithatjuk, hogy érdemleges kifogásunk volna a kinevezettek ellen, de nagy azon régi ügyvédek száma, kik csődhöz még egyáltalában nem jutottak, holott fiatalabb collegáik e részben sokkal szerencsésebbek. Lehet hogy ez véletlen, sőt tudjuk azt is, hogy az elnöknél csődöket «kijárni» nem lehet, de azért nem kevésbé fájós az ily mellőzés a régibb gárda tagjaira nézve. — a dolog anyagi oldalától el is tekintve. A pestvidéki törvényszék hosszú ideig egy fölösleges bútordarab volt. melyet csakis a megyei oligarchák kedvéért hagytak meg régi kopott és az időtől megrongált alakjában és helyén, Ma az uj bűnvádi eljárás behozatalának küszöbén és az uj sommás eljárással szemben ezen törvényszék már nélkülözhetlenné vált, de szüksége beállott egyúttal annak is. hogy ezen bíróság hozzá méltóbb helyiségekbe költözzék. A ki csak egyszer is megfordult ezen törvényszéknél, az igazat fog nekünk adni, midőn azt állítjuk, hogy a mostani állapotok tarthatatlanok. A birák szobái és tárgyaló termei rabcellákhoz hasonlítanak inkább mint tisztességes szobákhoz. A törvényszék a megye házában el nem fér, és kénytelen bíráinak és hivatalhelyiségeinek egy részét egy szomszédos bérházban elhelyezni, a mi természetesen a felügyeletet és a hivatalos érintkezést rendkívül megnehezíti. Egészségügyi szempontból is a megyeháza hivatal- és mellékhelyiségei, — de különösen a város kellő közepében fekvő pestvidéki fogház minden kritikán aluliak. Csak azon csodálkozunk, hogy Budapest főváros közigazgatási bizottsága, mely ezen börtönt évrőlévre meglátogatja és melynek a tiszti főorvos is tagja — pillanatnyira is tudja tűrni ezen örökös veszedelemmel fenyegető járványfészket a város kellő közepében. Jaj. háromszoros jaj, ha egy epidémia be találna következni, oly bő aratást mint itten, sehol sem találhatna. Szerencsére a vármegye is észre kezd térni és már ismételten sürgette ugy a börtön mint a törvényszék eltávolítását. Alapos tehát a reményünk, hogy az itteni szégyenletes állapotok is mihamarább megszünendnek és fővárosunk egy uj, modern módon berendezett törvényszékkel lesz gazdagabb. Egyebekben a törvényszék működéséről Majovszky elnöksége óta csak a legjobbat mondhatjuk. Nem csekély munkát ád neki a 38 járásbíróságból álló kerületének felügyelete és megvizsgálása, melyek jogegységét csakis a Polgár József tvszéki biró és lapunk jeles munkatársa vezetése alatt álló felebbviteli tanács képviseli. Gyakrabban van alkalmunk ezen tanács elvi jelentőségű határozatait közölhetni és azokat teljes elismeréssel a judicatura magaslatán állók gyanánt regisztrálhatni. Dr Révai Lajos. perújítás jellege és helyzete perjogorvoslati rendszerünkben. Irta: dr. PLOPU GYÖRGY, gyulai kir. törvényszéki biró, I. A perjog elveinek megfelelöleg a perbíróság meghagyja, a perrend pedig bizonyos feltételezések mellett megengedi a perfélnek, hogy bizonyos meghatározott időben bizonyos perjogi cselekményeket tegyen és illetve jogosítványokat igénybevehessen. Ezen meghagyás és engedélyezés azonban oly perjogi sanctiohoz vannak kötve, hogy a teljesítés, illetve abbanhagyás elmulasztása fontos perjogi következményekkel jár. Ezen perjogi következmények és az ekként előálló perjogi visszásságok elhárítása végett a perrend gondoskodik különös eszközökről, melyek collectiv néven perjogorvoslatok elnevezés alatt ismeretesek; ilyenek perjogunkban: a felebbvitel, az igazolás, a perújítás, és ide sorolandó végül még a semmiségi per. Mi ezen szükkörü fejtegetésünkben a perújítás jogorvoslatával óhajtunk foglalkozni, törekedvén annak sajátszerűségét és helyzetét jellemezni a többi jogorvoslatokkal közös perjogrendszerben. A perújítás (litis novatio), miként elnevezése is mutatja, nem önálló perjogi institutio, hanem perjogi remedium; mert nem kezd és nem állapit meg uj és önálló jogviszonyt, hanem egy létező és befejezett pertényállapot (res iudicata) megorvoslására irányul. A perjog elvei szerint, tehát perrendszerüleg, lefolytatott per, a hozott ítélettel végbetejezést nyer; a felek közt fenforgott vitás jogviszony közhitelüleg el van döntve; a vita tárgya itélt dologgá válik, a mi által egy oly tényállapot lesz megteremtve, a melyre nézve kétely többé fenn nem foroghat (res iudicata). A perjogi cselekvények kihatásai ; a peres felek ténykedései ugy cselekvőleg, mint szenvedőleg; de főleg a bizonyítási eszközök tökélytelensége és gyakran hiányossága oly befolyással lehetnek a peres ügy eldöntésére, a melynél fogva ezen eldöntésnek nem ugyan perrendszerüségéhez és hitelességéhez, de annak alaposságához és valóságához kétely fér, jogkövetkezményeihez pedig a magánfél érdekének súlyos sérelme fűződhetik. A materiális igazság szemben a ki nem merített tényálláson alapult bírói cognitió szülte ítélettel, fennen követeli a korlátozott jog felszabadítását, a perjogi kötelékek kitágítását, és ekként a célszerűséget és a méltányosságot hivja segélyül a való tényállás helyreállítása végett. Vagyis: a perrend elvei szerint itéletileg eldöntött vitás kérdést kétségtelenné tett pertényállapottal szemben maga ugyanazon perrend jogsegélyt nyújt, oly esetben, midőn a hiányos birói cognitión alapuló perdöntő határozat a fél sérelmére lehet