A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 9. szám - Az 1897 évi igazságügyi budget. Királyi főűgyészség [3. r.]

Tizenhatodik évfolyam. 9. szám. Budapest, 1897. február 28. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. az. Kiadóhivatal: V., Kudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendó'k A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) HETILAP U Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: / Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre _ 1 frt 60 kr. Fél « _ 8 « — « Egész « 6 « — « Az előfizetési pénzek legcélsajrü'/ben bérmentesen postai i talványnyal küldendők. TARTALOM: Az 1897. évi igazságügyi budget. Irta: dr. Révai Lajos budapesti ügyvéd. — A perújítás jellege és helyzete perjogorvoslati íendszerünkben. Irta: dr. Plopu György, gyulai kir. tvszéki biró. — A sommás visszahelyezési perekről. Irta: U jfalussy Béla, kir. aljbiró Pancsován. — Az egyesületi jog kérdésihez. Irta: I. dr. Koppányi Dávid gyöngyösi ügyvéd. — II. dr. Horváth János ügyvéd Besztercebányán. — Észrevételek a polgári perrendtartásról készült törvényjavaslat tervezetére. Irta: Polgár József, pestvidéki kir. tszéki biró. — Ausztria és Külföld(Uj belga törvény a házasságról.) — Nyilt kérdések és feleletek. (Adalék az elbirtoklás kérdéséhez, iKérdés.) Irta: Sz. E."ügyvéd.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbíróság) határozatok és döntvények —Kivonat a «Budapesti Közlöny»-böl. (Csődök. — Pályázatok) Az 1897 évi igazságügyi budget. A Hl. Királyi főügyészségek. A kir. Táblák decentralisatiója az addig egységes főügyészséget is szétdarabolta, — és ebből folyólag itt az addig fönállott. Kozma Sándor fenkölt szellemétől áthatott egységes irány is megszűnt. Kozma budapesti utóda és egyúttal nemes irányának és a főügyészség traditióinak lelkes követője lett H a m m e 1 sb e r g Jenő főügyész. Jóllehet kinevezése előtt a Curia legjelesebb civilista birái közé tartozott, mégis már teljesen sikerült magát beleélnie uj. eddigi működésétől oly távol álló hatáskörébe. Nagyban támogatják őt az oldala mellett működő S z e r é n y i Kálmán és Katona Béla főügyészi helyettesek, ki utóbbinak ritka szakavatottságát már budapesti ügyész korában volt ismételve alkalmunk méltányolhatni. A főügyészségek szervezete az uj büntető eljárás életbeléptetésével ujabb átalakulásoknak néz elébe. Mert akkor az eddig mellőzhetőnek tartott koronaügyészi állás is lesz szervezendő, annyi helyettessel, hogy a Curia minden büntető tanácsának egy-egy helyettes jusson. Ez természetszerűleg a főügyészi hatáskörnek is lényeges megváltoztatását és megnyirbálását fogja maga után vonni, a mi viszont a személystatusra sem maradhat visszahatás nélkül. Valószínűleg a koronaügyész feladata lesz azon sajtóvétségek és büntettek dolgában is indítványt tenni, melyek ugy a kormány egyes tagjai, mint az állam integritása ellen elkövettetnek. E téren nagy anomália tapasztalható, melynek szóba hozatalát nem véljük fölöslegesnek. Tisza Kálmán valódi főúri elnézéssel viseltetett mindm, a sajtó utján személye ellen elkövetett még oly éles és kíméletlen támadással szemben is. És azóta szokássá vált, hogy a sajtónak a kormány bármely tagja ellen intézett politikai természetű támadásai megtorlás nélkül maradnak. Ez a sajtószabadság palládiumának megóvása szempontjából helyes és üdvös noblesse, — csak kár, hogy az ellenoldalról nem eléggé méltányoltatik és viszonoztatik. De már tul lő a főügyészség a célon akkor, ha hason elnézéssel viseltetik az állam érdekeit közvetlenül érintő lázitó és izgató, vagy a jogrend felbomlását célzó, esetleg a törvényhozás bármely tényezője ellen irányuló sajtótermelvények irányában is. Kegyeket és kegyelmet osztogatni csak az alkotmány legfőbb őrénak áll jogában, és azért ugy véljük, hogy kötelessége a főügyészségnek minden ily közleménynyel szemben a kormánytól utasítást kérni a vádnak haladéktalan benyújtására. A kormány pedig saját tagjait illetőleg szabadon intézkedhetik, ellenben az állam érdekét érintő ügyekben a törvény intézkedéseihez ép ugy van kötve, mint bármely más állampolgár. A budapesti főügyészség áll jelenleg: 1 főügyész, 2 he- j Lapunk mai száma lyettes, 1 alügyész, 1 fogalmazó. 1 irodaigazgató, 2 irodatiszt, I unok és 2 dijnokból. Csodálkozásunkat kell kifejeznünk, hogy az igazságügyi kormányzatnak eddig még eszébe sem jutott ugy a főügyészségek- mint az ügyészségekhez joggyakornokokat vagy aljegyzői rangban álló fogalmazókat kinevezni. Pedig az ügyészi pálya, épugy mint a birói pálya egyenesen megköveteli az előzetes joggyakorlatot, ennek hiánya pedig keservesen megboszulja magát az alügyészekké kinevezettek kezdetleges szárnypróbálgatásaiban. A budapesti főügyészség ügydarabjainak száma a decentralisatió utáni első években egyre fogyott, az utolsó 3 évben ! azonban folytonos emelkedést mutat, mint ez a következő ! összeállításból kitűnik : 1891-ben 9.538; 1892-ben 6,230; 1893-ban 5.881; I 1894-ben 6,?68 ; 1895-ben 7,018 ; 1896-ban 7,426. — A vidéki : főügyészségek ügymeneteléről semmiféle adatok nem állanak I rendelkezésünkre. Nevezetes és sikeres ujitást kezdeményezett a budapesti i főügyészség, midőn a budapesti kir. ügyészség hátralékait a területéhez tartozó, kevésbbé elfoglalt vidéki ügyészségek által ; feldolgoztatta. Ezek száma pedig nem csekély, mert nem ! kevesebb, mint 650 befejezett vizsgálati ügy lett a győri, ! kalocsai, kecskeméti és szegzárdi ügyészségek által ekkép per procura feldolgozva. A főügyészség kétségkívül helyesen járt el, midőn ezen restantia halmazt minden tőle kitelhető módon apasztani törekedett, de az ily intézkedéseknek csak kivételeseknek szabad maradniok. Midőn a budapesti ügyészségnél 1896-ban a beadványok száma -i 8,765 és a följelentések száma 11,998-ra rúgott, — ennek elintézésére pedig 1 főügyész-helyettes, 2 ügyész és 14 alügyész (ebből 1 beosztva a főügyészséghez) állott rendelkezésére; midőn ezen ügyészek és alügyészek azonfelül majdnem minden nap egész délelőtt végtárgyalások által vannak igénybe véve, — akkor világos, hogy itt csak egy megoldás várható: az ügyészek számának megfelelő szaporítása. A főügyészségeknél ugy a személyi, mint a dologi kiadások a multévi budgetben megállapított összegekkel vannak változatlanul előirányozva. A személyi járandóságok a következők: fizetések és lakpénzek 71,920 frt; ruhailletmények 500 frt; jutalmak és segélyek 570 frt. A dologi kiadások : hivatali és irodai költségek 7,880 frt; utazási költségek 3,000 frt. Bevétel: fegyelmi pénzbüntetés és rendbírság 3,000 frt. A személyi járandóságok részletezése a következő : 5 kir. főügyész: 3: 5,000, 2: 4,000 frt fiz., 1 : 1,000 frt, 4: 700 frt lp. és 1 : 1,000 frt fiz. pótlékkal = 27,800 frt ; 7 főügyészhelyettes : 4 : 3,000 frt, 3 : 2,500 frt fiz., 2: 800 frt, 5: 560 frt lakpénz = 23,900 frt; 1 fogalmazó 1,100 frt fiz, és 400 frt lakpénz = 1,500 frt; 1 segédhivatali igazgató 1,200 frt fiz., 400 frt lp. = 1,600 frt; 6 irodatiszt: 2: 100 frt, 2: 900 frt, 2: 800 frt fiz., 2: 350 frt, 4: 245 frt lp. = 7,080 frt; 7 irnok 600 frttal, 2: 300 frt, 2: 210 frt lp. és 1 : 100 frt lp. pótlék = 5,950 frt; 10 szolga: 1 : 400 frt, 4: 350 frt, 5 : 300 frt fiz., 2 : 120 frt, 7 : 70 frt, 1 : 60 frt lp. és 50 frt ruhailletmény = 4,590 forint. IV. Kir. törvényszékek és járásbíróságok. Sajnálatunkra ezen tételnél is csak a budapesti bíróságok tekintetében mondhatjuk el észleleteinket. Kezdjünk a budapesti törvényszéknél. Alig mult egy hónapja, hogy az elhunyt Bogisich helye Horváth Ferenc táblai bíróval lett betöltve, de elegendő ezen rövid idő tapasztalata is arra, hogy a minister választását rendkívül szerencsésnek kijelentsük, hogy Horváth elnököt azon rokonszenves fogadtatásra teljesen méltónak nyilvánítsuk, melylyel őt 12 oldalra terjed.