A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 8. szám - Váltójogi curiosum - Észrevételek a polgári perrendtartásról készült törvényjavaslat tervezetére [6. r.]

32 A JOG ki a nyirbe, most ott csoda van!» a lakodalmas népet a lányok­kal együtt kicsőditette és megmutatta, hogy panaszló miként al­szik a boglya tetején kivetett faszszal, sőt még a zenélő cigá­nyokat is ki akarta vinni. L. György ezen cselekménye a btk. 249. §-ban irt vétséget megállapítván, őt K. János és K. István terhelő vallomása alapján az irt vétségben vétkesnek kellett nyilvánítani stb. A marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla (1886 október 27. 1,831. sz. a.) L. György vádlottat és a neki tulajdonított, a btk. 249. í;-ban körülirt szemérem elleni vétségnek vádja és következményei alól felmenti stb. Indokok: A tárgyalás folyamán bizonyított tényállás sze­rint M. István vette észre azt, hogy K. András a szénaboglyán kilógó nemzőrészszel alszik, mit L. György vádlottal bizalmasan közölt, ez a lakodalmi népnek csak annyit mondott: «jertek ki a nyirbe, mert ott csuda van!» Erre a lakodalmi népség, köztük leányok is, kiment és K. Andrást ily állapotban csakugyan látta. Minthogy a fennebbi tényállás szerint nem bizonyult be az, hogy K. András helyzetével visszaélve, ennek nemzőrészét kivette s igy valamely cselekményt tényleg elkövetett volna, az az eljárása pedig, hogy a lakodalmi nép figyelmét a «csodá»-ra felhívta, az elkövetési cselekmény fogalmát még meg nem állapítja: ennél­fogva ezen vádlott tényálladék hiányában felmentendő volt. A m. kir. Curia (1897. január 26. 357. sz. a.) Az 1885: VI. t.-c. 7. §-nak esetei nem forogván fenn, a felebbezés visszauta­sittatik. Minthogy a közcsend elleni kihágás lényeges ismérvét képezi az, hogy a tettlegeskedés kölcsönös legyen, oly esetben, a mikor csak egyoldalú — habár nyilvánosan történt — - bántal­mazás állapitható meg, a vádlott a Btk. 261. §-a alá eső tettle­ges becsületsértésben mondandó ki bűnösnek. A pécsi kir. járásbíróság 1896. évi április hó 14-én 1,379/B. szám alatt rágalmazás és becsületsértés vétségével vádolt P. K.-né szül. P. T. elleni büntető ügyben következően itélt: A kir. járás­bíróság G. K.-né sz. P. T. vádlottat a Btk. 258. §-ban meghatá­rozott rágalmazás vétségében és a Btk. 75. §-ba ütköző közcsend elleni kihágásban bűnösnek nyilvánítja, s a Btk. 97. §-a értelmé­ben összbüntetésül az ítélet foganatba vételétől számítandó három (3) napi fogházra és az 1892: XXVII. t.-c. előírta célokra 15 nap alatt végrehajtás terhével fizetendő tiz (10) frt, behajthatlanság esetén egy napi fogházra és egy napi elzárásra átváltoztatandó pénzbüntetésre itéli, melyből 5 frt a vétség és 5 frt. a kihágás mellék­büntetését képezi. Indokok: G. K.-né vádlott beismerése, ugy M. J.-né F. T. és F. M. tanuknak egybehangzó vallomásai által bizonyítva van, hogy vádlott 1896. február 2-án d. u. a pécsi «Vasfürdő» c. vendéglőnek tánctermében T. J.-né szül. V. M. magánvádlót megtámadta, s számosok hallatára ezt kiáltotta reá Kellett az uramé, jó volt az uramnak a f. .. .,> majd megro­hanta őt, fejbe ütötte, s megverte. Midőn azután magánvádló a vendéglő melletti rétre menekült, ott vádlott őt újból megtámadta, fejkendőjét lehúzta és megverte. Minthogy pedig vádlott azon állítása, hogy magánvádló az ő (vádlottI férjével közösült, magán­vádlót valódiság esetén a közmegvetésnek és a büntető eljárásnak tenné ki, — vádlott a rágalmazás vétségében; mivel továbbá azon ténye, hogy magánvádlóval nyilt helyen (táncteremben és réten) verekedést kezdett, a közcsend elleni kihágást megállapítja, őt ebben bűnösnek nyilvánítani kellett, mig a becsületsértés vét­sége az a kihágás, mint súlyosabban büntetendő cselekmény felett hozott határozattal már elbírálva van. A pécsi kir. Ítélőtábla. (1896. évi június hó 11-én 1,673/B. szám alatt) következően itélt: Tekintettel arra. hogy a btkv. 75. §-ába ütköző kihágás lényeges ismérvét képezi az, hogy a tettle­geskedés kölcsönös legyen, mig az egyoldalú, habár nyilvános bántalmazás a Btk. 261. §-a alá eső tettleges becsületsértés vétsé­gét állapítja meg; tekintettel arra, hogy a vádbeli alkalommal T. J-né szül: V. M.-t a vádlott G. K.-né szül: P. T. előbb a tánc­helyiségben, majd azután a vasfürdő alatti réten tettleges és meg­gyalázó bántalmazással illette, mig ellenben azt, mintha a sértett a tettlegeskedést viszonozta volna, vádlott maga sem állítja; tekin­tettel arra, hogy e szerint nem a kih. btk. 75. §-ába ütköző köz­csend elleni kihágás hanem a btkv. 261. §-ában tiltott tettleges becsületsértés vétségének a tényálladéka állapitható meg vádlott ellenében: a kir. itélő tábla vádlottat a kih. btkv. 75 §-ába ütköző közcsend elleni kihágás helyett a btkv. 261 §. alá eső és e sza­kasz szerint büntetendő becsületsértés vétségében mondja ki bűnösnek, egyebekben azonban a büntetés megszabása tekinteté­ben a btkv. 261. §-ának is felhívásával és a fentiek szerint nem alkalmazható 87. §. mellőzésével és azzal a változtatással, hogy e 10 frt pénzbüntetésből 5 frt. a rágalmazás vétségének mellékbün­tetését, a másik 5 frt. ellenben a becsületsértés főbüntetését ké­pezi és be nem hajthatás esetében egy-egy napi fogházzal lesz helyettesítendő, helyben hagyja. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. A talált hulla anyakönyvezése után kiderített adatok a halotti anyakönyvbe csak birói kiigazítási eljárás utján jegyez­hetők be. (A m. kir. igazságügyminiszter 1896. évi dec. 28-án 67,790. I. A. szám a. kelt határozata). A hagyatéki zárgondnok hatósági közegnek nem tekint­hető és az* ellene hasznait sértő kifejezés az 1879. évi XL. t.-c. 46. §-a szerint nem minősül. (A m. kir. belügyminiszter 1896. évi 3,845. sz. határozata). A brassói gór.-kel. egyház által fentartott középkeresle­delmi iskola a fögymnasiitmokkal és föreáliskolákkal egyenlő rangú. (A m. királyi belügyminister 1896. évi 72.758. számú határozata). A mezőörök szolgálatuk közben ebet magukkal nem vihetnek. (A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1896. évi 57,214 sz. határozata). Ha a bóditoszer nem halászati célból dobatott vagy önte­tett vizbe. akkor az 1888. évi XIX t.-c. 23. § alapján marasz­taló délet nem hozható. (A m. kir. földmüvelésügyi miniszter 1896. évi 64,064. sz. határozata). Kerékpár —- velocipéd *- után vámdij csak akkor köve­telhető, ha annak vámkötelezettsége a kormányhatóságilag jóváhagyott vámdij-szabályzatban kifejezetten megvan álla­pítva. (A. kir. kereskedelemügyi miniszter 1866. évi 78,993 sz. határozata). A társulatok és egyletek alapszabályai bélyegmentesek. (A m. kir. pénzügyministernek 1895. évi 72.066. sz. alatt kelt határozata). Az útadó kivetési kulcsnak 10°^ onfelüli emelése csupán közúti célokra vehető igénybe. Az ebből befolyó jövedelem helyi érdekű vasutak segélyezésére nem forditltató. (A m. kir. keres­kedelemügyi miniszter 1896. évi 71.865. sz. határozata). Az utóadómentességgel bíró egyének cselédjeik I. oszt. kereseti adója után útadóival feltétlenül megrovandók, s ez alól nem mentesíthetők. Az 1890. évi I. t.-c. 26. §-ában foglalt kedvezményben csakis oly utadóköteles egyének részesíthetők, kiket súlyosabb elemi csapás ért, avagy önhibájukon kivid oly nyomasztó vagyoni viszonyok között vannak, hogy a kivetett útadó behaj­tása a méltányossággal össze nem férne. (A m. kir. keres­kedelemügyi minister 1896. évi 69,796. sz. határozata). A vármegye első tisztviselőjének azon bíráskodási jog­körben, melyet 1X84. évi XII. t.-c. alapján gyakorol, előterjesz­tési joga nincsen. Az 1884. évi XVII t.-c. 22. §-a alapján alkotott szabály rendeletekben az iparűzési jog törvényszerű feltételein kívül egyéb feltételeiket is előírni, nevezetesen a községi illetőség meg­szerzésének feltételét megállapítani nem lehet. (A m. kir. keres­kedelemügyi miniszter 1896. évi 53.234. sz. határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Kutasi D. e. N.-Várad nagyváradi tszék, bej. márc. 12. , félsz ápr. 9., csb. Geleta Géza, tmgg. Zigre Miklós. — Katona Imre e. Debrecen, debreceni tszék. bej. ápr. 1., félsz. ápr. 8., csb. Hege­dűs István, tmg. Szilágyi Bálint. — Schwarc Márkusz e. Jankovác, szabadkai tszék, bej. márc. 10., félsz. márc. 24., csb.Oláh Ferenc, tmgg. Erdélyi Döme. — Grünwald Albert e. Csik-Szereda, a cs.-szeredai tszék, bej. márc. 12.. félsz. márc. 19., csb. Weér György, tmgg. ifj. Molnár József. — Blum Ignác e. Szeged, szegedi tszék. bej. márc. 27.. félsz. ápr. 24., csb. Kecskeméty Dániel, tmgg. dr. Kelemen Dezső. — Deutsch Ignácné e. Homonna, s.-a.-ujhelyi tszék. bej. márc. 30.. félsz. ápr. 20., csb. Kail Béla, tmgg. dr. Thuránszky Elek. — Bottá Zsiván e. Pancsova, pancso­vai tszék, bej. ápr. 10., félsz. máj. 11., csb. Scholmáschi Adolf. tmgg. dr. Well Adolf. — Bodó Imre e. Nagy-Várad, n.-váradi tszék, bej. marc. 30., félsz. ápr. 27., csb. Geleta Géza, tmgg. Kiss Elek. — Bankó Mátyás e. Vasnyires, szombathelyi tszék, bej. márc. ti., félsz. márc. 19., csb. Mennyey László, tmgg. dr. Khál Elek. — Ifj. Tandlich Ármin el Zólyom, besztercebányai tszék. bej. márc. 24., félsz. márc. 30., csb. Traeger Zsigmond, tmgg. Raksányi Gyula. Pályázatok : A nagy-enyedi jbiróságnál aljegyzői áll. márc. 3. — A pécsváradi jbiróságnál al birói áll. márc. 3. — A pécs­váradi jbiróságnál j b i r ó i áll. márc 3. — A debreceni tszéknél tör­vényszéki birói áll. márc. 4. — A szabadkai ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. márc. 4. — Az élesdi jbiróságnál j b i r ó i áll. márc. 6. — A sásdi bíróságnál aljegyzői áll. márc. 6. -- A deési jbiróságnál j birói áll. márc. 6. PALLA8 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTÉ*

Next

/
Oldalképek
Tartalom