A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1897 / 8. szám - Váltójogi curiosum - Észrevételek a polgári perrendtartásról készült törvényjavaslat tervezetére [6. r.]
32 A JOG ki a nyirbe, most ott csoda van!» a lakodalmas népet a lányokkal együtt kicsőditette és megmutatta, hogy panaszló miként alszik a boglya tetején kivetett faszszal, sőt még a zenélő cigányokat is ki akarta vinni. L. György ezen cselekménye a btk. 249. §-ban irt vétséget megállapítván, őt K. János és K. István terhelő vallomása alapján az irt vétségben vétkesnek kellett nyilvánítani stb. A marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla (1886 október 27. 1,831. sz. a.) L. György vádlottat és a neki tulajdonított, a btk. 249. í;-ban körülirt szemérem elleni vétségnek vádja és következményei alól felmenti stb. Indokok: A tárgyalás folyamán bizonyított tényállás szerint M. István vette észre azt, hogy K. András a szénaboglyán kilógó nemzőrészszel alszik, mit L. György vádlottal bizalmasan közölt, ez a lakodalmi népnek csak annyit mondott: «jertek ki a nyirbe, mert ott csuda van!» Erre a lakodalmi népség, köztük leányok is, kiment és K. Andrást ily állapotban csakugyan látta. Minthogy a fennebbi tényállás szerint nem bizonyult be az, hogy K. András helyzetével visszaélve, ennek nemzőrészét kivette s igy valamely cselekményt tényleg elkövetett volna, az az eljárása pedig, hogy a lakodalmi nép figyelmét a «csodá»-ra felhívta, az elkövetési cselekmény fogalmát még meg nem állapítja: ennélfogva ezen vádlott tényálladék hiányában felmentendő volt. A m. kir. Curia (1897. január 26. 357. sz. a.) Az 1885: VI. t.-c. 7. §-nak esetei nem forogván fenn, a felebbezés visszautasittatik. Minthogy a közcsend elleni kihágás lényeges ismérvét képezi az, hogy a tettlegeskedés kölcsönös legyen, oly esetben, a mikor csak egyoldalú — habár nyilvánosan történt — - bántalmazás állapitható meg, a vádlott a Btk. 261. §-a alá eső tettleges becsületsértésben mondandó ki bűnösnek. A pécsi kir. járásbíróság 1896. évi április hó 14-én 1,379/B. szám alatt rágalmazás és becsületsértés vétségével vádolt P. K.-né szül. P. T. elleni büntető ügyben következően itélt: A kir. járásbíróság G. K.-né sz. P. T. vádlottat a Btk. 258. §-ban meghatározott rágalmazás vétségében és a Btk. 75. §-ba ütköző közcsend elleni kihágásban bűnösnek nyilvánítja, s a Btk. 97. §-a értelmében összbüntetésül az ítélet foganatba vételétől számítandó három (3) napi fogházra és az 1892: XXVII. t.-c. előírta célokra 15 nap alatt végrehajtás terhével fizetendő tiz (10) frt, behajthatlanság esetén egy napi fogházra és egy napi elzárásra átváltoztatandó pénzbüntetésre itéli, melyből 5 frt a vétség és 5 frt. a kihágás mellékbüntetését képezi. Indokok: G. K.-né vádlott beismerése, ugy M. J.-né F. T. és F. M. tanuknak egybehangzó vallomásai által bizonyítva van, hogy vádlott 1896. február 2-án d. u. a pécsi «Vasfürdő» c. vendéglőnek tánctermében T. J.-né szül. V. M. magánvádlót megtámadta, s számosok hallatára ezt kiáltotta reá Kellett az uramé, jó volt az uramnak a f. .. .,> majd megrohanta őt, fejbe ütötte, s megverte. Midőn azután magánvádló a vendéglő melletti rétre menekült, ott vádlott őt újból megtámadta, fejkendőjét lehúzta és megverte. Minthogy pedig vádlott azon állítása, hogy magánvádló az ő (vádlottI férjével közösült, magánvádlót valódiság esetén a közmegvetésnek és a büntető eljárásnak tenné ki, — vádlott a rágalmazás vétségében; mivel továbbá azon ténye, hogy magánvádlóval nyilt helyen (táncteremben és réten) verekedést kezdett, a közcsend elleni kihágást megállapítja, őt ebben bűnösnek nyilvánítani kellett, mig a becsületsértés vétsége az a kihágás, mint súlyosabban büntetendő cselekmény felett hozott határozattal már elbírálva van. A pécsi kir. Ítélőtábla. (1896. évi június hó 11-én 1,673/B. szám alatt) következően itélt: Tekintettel arra. hogy a btkv. 75. §-ába ütköző kihágás lényeges ismérvét képezi az, hogy a tettlegeskedés kölcsönös legyen, mig az egyoldalú, habár nyilvános bántalmazás a Btk. 261. §-a alá eső tettleges becsületsértés vétségét állapítja meg; tekintettel arra, hogy a vádbeli alkalommal T. J-né szül: V. M.-t a vádlott G. K.-né szül: P. T. előbb a tánchelyiségben, majd azután a vasfürdő alatti réten tettleges és meggyalázó bántalmazással illette, mig ellenben azt, mintha a sértett a tettlegeskedést viszonozta volna, vádlott maga sem állítja; tekintettel arra, hogy e szerint nem a kih. btk. 75. §-ába ütköző közcsend elleni kihágás hanem a btkv. 261. §-ában tiltott tettleges becsületsértés vétségének a tényálladéka állapitható meg vádlott ellenében: a kir. itélő tábla vádlottat a kih. btkv. 75 §-ába ütköző közcsend elleni kihágás helyett a btkv. 261 §. alá eső és e szakasz szerint büntetendő becsületsértés vétségében mondja ki bűnösnek, egyebekben azonban a büntetés megszabása tekintetében a btkv. 261. §-ának is felhívásával és a fentiek szerint nem alkalmazható 87. §. mellőzésével és azzal a változtatással, hogy e 10 frt pénzbüntetésből 5 frt. a rágalmazás vétségének mellékbüntetését, a másik 5 frt. ellenben a becsületsértés főbüntetését képezi és be nem hajthatás esetében egy-egy napi fogházzal lesz helyettesítendő, helyben hagyja. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. A talált hulla anyakönyvezése után kiderített adatok a halotti anyakönyvbe csak birói kiigazítási eljárás utján jegyezhetők be. (A m. kir. igazságügyminiszter 1896. évi dec. 28-án 67,790. I. A. szám a. kelt határozata). A hagyatéki zárgondnok hatósági közegnek nem tekinthető és az* ellene hasznait sértő kifejezés az 1879. évi XL. t.-c. 46. §-a szerint nem minősül. (A m. kir. belügyminiszter 1896. évi 3,845. sz. határozata). A brassói gór.-kel. egyház által fentartott középkeresledelmi iskola a fögymnasiitmokkal és föreáliskolákkal egyenlő rangú. (A m. királyi belügyminister 1896. évi 72.758. számú határozata). A mezőörök szolgálatuk közben ebet magukkal nem vihetnek. (A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1896. évi 57,214 sz. határozata). Ha a bóditoszer nem halászati célból dobatott vagy öntetett vizbe. akkor az 1888. évi XIX t.-c. 23. § alapján marasztaló délet nem hozható. (A m. kir. földmüvelésügyi miniszter 1896. évi 64,064. sz. határozata). Kerékpár —- velocipéd *- után vámdij csak akkor követelhető, ha annak vámkötelezettsége a kormányhatóságilag jóváhagyott vámdij-szabályzatban kifejezetten megvan állapítva. (A. kir. kereskedelemügyi miniszter 1866. évi 78,993 sz. határozata). A társulatok és egyletek alapszabályai bélyegmentesek. (A m. kir. pénzügyministernek 1895. évi 72.066. sz. alatt kelt határozata). Az útadó kivetési kulcsnak 10°^ onfelüli emelése csupán közúti célokra vehető igénybe. Az ebből befolyó jövedelem helyi érdekű vasutak segélyezésére nem forditltató. (A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1896. évi 71.865. sz. határozata). Az utóadómentességgel bíró egyének cselédjeik I. oszt. kereseti adója után útadóival feltétlenül megrovandók, s ez alól nem mentesíthetők. Az 1890. évi I. t.-c. 26. §-ában foglalt kedvezményben csakis oly utadóköteles egyének részesíthetők, kiket súlyosabb elemi csapás ért, avagy önhibájukon kivid oly nyomasztó vagyoni viszonyok között vannak, hogy a kivetett útadó behajtása a méltányossággal össze nem férne. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1896. évi 69,796. sz. határozata). A vármegye első tisztviselőjének azon bíráskodási jogkörben, melyet 1X84. évi XII. t.-c. alapján gyakorol, előterjesztési joga nincsen. Az 1884. évi XVII t.-c. 22. §-a alapján alkotott szabály rendeletekben az iparűzési jog törvényszerű feltételein kívül egyéb feltételeiket is előírni, nevezetesen a községi illetőség megszerzésének feltételét megállapítani nem lehet. (A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1896. évi 53.234. sz. határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Kutasi D. e. N.-Várad nagyváradi tszék, bej. márc. 12. , félsz ápr. 9., csb. Geleta Géza, tmgg. Zigre Miklós. — Katona Imre e. Debrecen, debreceni tszék. bej. ápr. 1., félsz. ápr. 8., csb. Hegedűs István, tmg. Szilágyi Bálint. — Schwarc Márkusz e. Jankovác, szabadkai tszék, bej. márc. 10., félsz. márc. 24., csb.Oláh Ferenc, tmgg. Erdélyi Döme. — Grünwald Albert e. Csik-Szereda, a cs.-szeredai tszék, bej. márc. 12.. félsz. márc. 19., csb. Weér György, tmgg. ifj. Molnár József. — Blum Ignác e. Szeged, szegedi tszék. bej. márc. 27.. félsz. ápr. 24., csb. Kecskeméty Dániel, tmgg. dr. Kelemen Dezső. — Deutsch Ignácné e. Homonna, s.-a.-ujhelyi tszék. bej. márc. 30.. félsz. ápr. 20., csb. Kail Béla, tmgg. dr. Thuránszky Elek. — Bottá Zsiván e. Pancsova, pancsovai tszék, bej. ápr. 10., félsz. máj. 11., csb. Scholmáschi Adolf. tmgg. dr. Well Adolf. — Bodó Imre e. Nagy-Várad, n.-váradi tszék, bej. marc. 30., félsz. ápr. 27., csb. Geleta Géza, tmgg. Kiss Elek. — Bankó Mátyás e. Vasnyires, szombathelyi tszék, bej. márc. ti., félsz. márc. 19., csb. Mennyey László, tmgg. dr. Khál Elek. — Ifj. Tandlich Ármin el Zólyom, besztercebányai tszék. bej. márc. 24., félsz. márc. 30., csb. Traeger Zsigmond, tmgg. Raksányi Gyula. Pályázatok : A nagy-enyedi jbiróságnál aljegyzői áll. márc. 3. — A pécsváradi jbiróságnál al birói áll. márc. 3. — A pécsváradi jbiróságnál j b i r ó i áll. márc 3. — A debreceni tszéknél törvényszéki birói áll. márc. 4. — A szabadkai ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. márc. 4. — Az élesdi jbiróságnál j b i r ó i áll. márc. 6. — A sásdi bíróságnál aljegyzői áll. márc. 6. -- A deési jbiróságnál j birói áll. márc. 6. PALLA8 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTÉ*