A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 40. szám - Bolgár igazságügy. [IV. A magánjog. V. A bírói létszám szaporítása, a bíróságok tevékenységének emelése s ügyviteli szabályok]

160 A JOG összbüntetés, tekintettel arra, hogy a btkv. 104. §-ának 1. és 2. pontjaiban foglalt rendelkezések között fennforgó különbség világosan arra mutat, hogy a már jogérvényesen kiszabott szabadságvesztés büntetését töltő vádlottnak újólag elitélése esetében a törvény azért rendelte el az összbüntetésnek már az újólag elitélés idejében leendő kiszabása céljából egyébként szükségessé válandó külön eljárást és azzal mellőzze a bíróságok céltalan terheltetését, valamint a büntetés végérvényes meghatározásának minden tekintetben hátrányos késleltetését, tekintettel végül arra, hogy az előadottak szerint az elsőbiróságilag eljárt kir. törvényszék a törvénybe ütköző szabálytalanságot követett el akkor, a mikor az 1894 évi március hó 15-én 7,003. szám alatt hozott kir. curiai itélelettel lopás büntette miatt elitélt T. Józsefre szabadságbüntetésének végrehajtása alatt oly cselekményért, a melyet az a korábbi jogerejü elitéltetését megelőzően vitt véghez, szabadságvesztés büntetést szabott ki anélkül, hogy a btkv. 104. §-ának 2. pontjához képest összbüntetést alkalmazott volna: Mindezeknél fogva a kir. ítélőtábla az elsőbirósági ítéletet megsemmisíti s az eljáró kir. törvényszéket utasítja, hozzon a btkv. 104. §-ának 2. pontjában foglalt rendelkezésnek megfelelő ítéletet. A magyar királyi Curia (1896 évi augusztus hó 26-án 7,914 sz. a.) A kir. Ítélőtáblának végzése megváltoztatik és ugyanez a bíróság a T. József és K. Márton ellen folyamatba tett bűnügyben 3,488/96 sz. a. kelt elsőbirósági ítéletnek külön felülvizsgálására utasittatik. «• Indokok: A btkv. 104. §-a — mint anyagi jogszabály — csak az iránt rendelkezik, hogy ugy a szabadlábon levő, mint a más szabadságbüntetés végrehajtása alatt álló bűntettesek bizonyos szabadságvesztés büntetései összesittessenek,de az összesítés perrendi feltételei iránt nem is rendelkezhetik; e részben tehát — büntető perrendtartás hiányában — a birói gyakorlat az irányadó. A mi pedig ezt illeti, igaz ugyan, hogy a kir. Curia a jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés büntetésnek valamely jogerőre nem emelkedett más ítéletbe való beolvasztását az esetek körülményeihez képest célszerűségi szempontból többször nem kifogásolta; de kétségtelen az is, hogy ezt az eljárást kivétel nélkül követendő szabályul el nem fogadta, mert a már megkezdett szabadságvesztés büntetés végrehajtásának megzavarását és az ujabb bűnvádi ügy bonyolítását valamint az összbüntetés kiszabása körül nem érdekelt bűntársak ügyének késleltetését lehetőleg kerülendőnek találta. Ezek szerint ily ügyek elintézésénél túlnyomóan célszerűségi okok az irányadók. A jelen esetben T. József vádlott és az igazságszolgáltatás szempontjából közömbös, hogy a vádlottnak ujabb elitéltetése esetében hosszabb szabadságvesztés büntetései mikor egyesittetnek, ellenben K. Mártonra nézve minden esetre hátrányos és méltánytalan, ha ügye bűntársának jogerősen befejezett más ügye miatt elég indok nélkül elhúzódik. Ily körülmények között a rendelkező részben loglalt változtatás indokolt. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Az 1876. évi XIV. t.-c. életbeléptetése előtt főorvosilag képesített szülésznő nem tiltható el a gyakorlattól azon indokból, hogy községében okleveles szülésznő is letelepedett. (A m. kir. belügyminister 1896. évi 43,697. sz. határozata.) Italmérési helyiségnek bezáratása iránt, sürgős közrendészeti szitksé^ intézkedhetik; elvonását. (A határozata.) ' esetén, a közigazgatási hatóság önállóan is de a bezárás van jelenti még az engedély m. kir. belügyminister 1896. évi 45,142 sz. Nincs joga a hatóságnak oly vizi munkálatok végrehajtását elrendelni, melyek nem valamely káros hatás megszüntetése, hanem csak a vízhasználati jogosítvány gyakorlása érdekében szükségesek. (Földmivelésügyi m. kir. minister 59,109/95.) • Tárgyalást alapul csakis mérnök aláírásával ellátott terv fogadható el. (A földmivelésügyi m. kir. mimsrer 51.134 95. számú rendelete.) A főszolgabírót mi sem gátolja abban, hogy törvényszerű ítélkezési jogának helyes alapon való érvényesithetése céljából a szükségesnek talált adatokat beszerezze. Habár a medertisztitási kötelezettség végérvényesen csakis engedélyezési eljárás formái szerint szabályozható ; mindazonáltal, ha valamely meder rendetlen állapota konstatálva lenne; a kitisztítás foganatosítására a partbirtokosok hivatalból szoritandok. (Földmivelésügyi m. kir. minister 24,165/92.) Az 1885. XXIII. t.-c. 152. §-a értelmében a védmunka által okozott károk értékéről a közigazgatási tisztviselő az áradás elmultával azonnal kimutatást állit össze és ennek alapján megkísérli az illető felek és a társulat közt a kiegyenlítést. A törvény ez intézkedéséből bizonyos, hogy a védmunka által okozott kár összegének az alispán vagy polgármester által megállapítása az esetben történhetik, ha előbb a közigazgatási tisztviselő által a kár értékéről a kimutatás összeállittatott és ennek alapján a kiegyenlítés nem sikerült. A takarékpénztárnak működése ipari működés és alkalmazottai ipari alkalmazottaknak tekintendők, következéskép reájuk az 1891. évi XIV. t.-c. vonatkozó rendelkezései szintén alkalmazást nyernek, ha csak a törvény 6. §-ában érintett körülmény fenn nem forog. Ez utóbbi+bebizonyitandó. (A m. kir. kereskedelmi minister 1896. évi 27,686. sz. határozata.) Vizrendöri kihágási ügyet befejező Ítéletben mindig kifejezetten megjelölendő az alap, melyre a kiszabott büntetéspénz fordítandó. Önkényüleg foganatosított vizimunkálatoknál a kártétel csakis a kárkóveielés szempontjából bír fontossággal; büntetőjogilag ellenben a károsodás fenn vagy fenn nem forgása különös sulylyal nem bír. (Földmivelésügyi m. kir. minister 25,997/96.) Csoportosított bejelentéseknél a külön természetű vízhasználatok külön határozatokkal rendezendök. (Földmivelésügyi m. kir. minister 58,270/95.) Vizrendöri kihágási ügyekben nem 3, hanem 15 nap a felebbezési határidő. (Földmivelésügyi m. kir. minister 65,750/ 95.) PAUAS RÉSZVÉNY TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN A halászati törvény a kihágásokat nem pénzbirsággal, hanem pénzbüntetéssel rendeli büntetni. A halászati törvény a kihágás egyes eseteit taxatíve sorolván fel, a büntetés kiszabásánál a minősítés alapjaként nemcsak az illető szakasz általánosságban, hanem annak egyes pontjai közelebbről megjelölendök. Az eljárást a halászati ügyekre nézve is a 38,547/80. sz. a. kelt belügyi m. kir. ministeri utasítás szabályozza. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1895. évi 97,995. számú határozata.) Kisebb polgári peres ügyekben a községi bíróságok fegyelmi és rendhatósági jogkörüknél fogva szintén jogosultak arra, hogy a beadványokban használt és a községi bíróság tekintélyét sértő illetlen, durva vagy szenvedélyes kifejezések miatt megdorgálást vagy pénzbírságot szabjanak ki, mely utóbbi elzárásra át nem változtatható. [A m. kir. belügyminister 1896. évi 1.549. sz. határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Podraczky János e. Eperjes, eperjesi tszék, bej. nov. 19. félsz. dec. 1. csb. dr. Körtvélvessy Dezső, tmg. dr. Rosenberg Theofil. — Linkesch Samuné e. Eperjes, eperjesi tvszék, bej. nov. 10. félsz, dec. 1. csb. dr. Körtvélyessy Dezső, tmg. dr. Rosenberg Theofil. — Wellisch Gusztáv e. Bajza, szabadkai tszék, bej. szept. 30. félsz. okt. 19. csb. Oláh Ferenc, tmg. dr. Nicolaus Béla. — Berliner Dávid e. Buda-' pest, bpesti keresk. és váltótszék. bej. okt. 29. félsz. nov. 26. csb. dr. Szent-Györgyi Imre, tmg. Veiszlovics Sándor. — Deutsch Gábor e p.-dávadi, kaposvári tvszék, bej. okt. 2í. félsz. nov. 2. csb. dr. Krammer Józset. tmg. Kapotsfy Jenő. — Zuberth C. és Lichtschein Gy. e. Újvidék, újvidéki tszék, bej. nov. 19. félsz. 15. csb. Rehák Ferencz. tmg. Gosztovits Pál. — Neumann M. Sándor e. Nagyvárad, nváradi tszék, bej. okt. 29. félsz. nov. 23. csb. Geleta Géza, tmg. dr. Róz Józset — Rosenzweig Sámuel e, Budapest, bpesti keresk. és váltótszék, bej. nov. 10. félsz. dec. 10. csb. dr. Gallia Béla tmg. dr. Nyiry Lajos. — Zafir Mór e. kassai tszék. bej. nov. 14. félsz. nov. 26. csb. dr Hornyay Ödön. tmg.dr. Nyulászi János. — Müller lózsefe. Pancsova. pancsovai tszék. bej. nov. 3. félsz. dec. 2. — Blau és Leichtner e. Budapest, bpesti keresk. es valtotszék. bej. dec. 3. félsz. dec. 3. csb. Szebény Vidor, tmg dr, Ladányi Gyula. - Robicsek Sámuel e. Tisza-Csege. debreceni tvszék, bej. nov. 1. félsz. nov. 18. csb. Hegedűs István, tmg. Szenei Szabó János, lempel Lukacs e. Pancsova. pancsovai tszék. bej. nov 10 félsz dec. 30. csb. Scholmáschi Adolf, tmg. dr. Karattur Árthur. - Weber Károly e. Bpest, bpesti keresk. tszék. bej. nov. 10. félsz. dec. 10. csb. dr. Fuchs István, tmg. Novak Sándor. . • PíLY?KAT?K : £ egrits^knélaljegvzöi áll. okt. 11. A füleki jb osagnal alb.ro. áll. okt. 11. - Az Ipolysági tszéknél birói áll. w., I T * ,lyUa ehe':vári ts^knél aljegyzői áll. okt. 11. - A SS Vnl*"éltIblró,,ál-„okt- 14- - A győri Ítélőtábla kerületében tobb joggyakornok, áll. - A trencséni tvszéknél birói áll. okt. 12. — A temesvári tszéknél aljegyzői áll Okt 13 - A b-csabai bíróságnál a 1 j e e v z ő í áll okt 1I A r'i.i • '• , »-Kiáll „i?f ./ J A J °Kt. 14. — A fuleki ibirosagnal al] egyzoi all okt 14. - A soproni tszéknél aljegyzői áll okt 14 - A .temesvan -télojábjajceni^ áll okt 12