A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 25. szám - A közjegyzői állások szaporitása kérdéséhez

Tizenötödik évfolyam. 25. szám. Budapest, 1896 június 21. Szerkesztőség: JT y f\ Előfizetési árak: A JOG V., Rudolf-rakpart 3. sz. |^ | § 11 w Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Kiadóhivatal: (ezelőtt MAGTAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) Negyed évre 1 frt 50 kr. V. Rudolf-rakpart 3 sz tltrriup AZIGAZSÍCÜGT ÉRDEÍHSEK ÍÉPT1SEIBTÍM i UGT1R Ü6TTÍDI, BIRÚI, 09TÍSZI IS KÜZJÜGTIŐI HR ÍÖZLÖNTÍ. ™éM ' " Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Kéziratok vissza nem adatnak. Dr- HEVAI LAJOS -JDr. STILLER MOR Az előfizetési pénzek ügyvédek. , ~ ., ,. , Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. legcélszerűbben bérmenteser, Megrendelések, felszólalások a postautalványnyal kiadóhivatalhoz intézendök. • . » küldendők Megjelen minden vasárnap. KuiaenaoK. TARTALOM : A közjegyzői állások szaporítása kérdéséhez. Irta : B e kk e r István kir. közjegyző]. Nagyváradon. - Elévül-e praeiudicialis keresetjoga : Irta: dr. G a á r Vilmos igazságügyministeri segédtltkár. Az uj sommás eljárásról intézkedő törvényhez. Irta : Fényes Ákos, kir. járásbiró Mező-Túron. — A zugirászat. Irta. Ambrózy István, kir. közjegyző Késmárkon. — Uj biztosítási ág. Uj jogi kérdésük. Irta: M. P. — Belföld. (Az ügyvédi nyugdíj kérdés).— Vegyesek. — Curia és táblai értesítések. Hirdetések. TÁRCA : A római és görög katholikus s a görög keleti egyházi javak. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsöbirósági határozatok és döntvénvek. — Kivonat a "Budapesti Közlöny»-böl (Csődök. — Pályázatok. \A közjegyzői állások szaporitása kérdéséhez. — Irta: BEKKER ISTVÁN kir. közjegyzőjelölt. Nagyváradon. — Dr. Nozdrovicky Ferenc kir. közjegyzői helyettes ur a •Joga f. évi 21. számában fenti cim alatt közölt cikkében azon nézetének adott kifejezést, hogy a jelenlegi közjegyzői állások száma ki nem elégitő. azok számát a meghallgatott közegek ellenzései dacára emelni, a kerületek beosztását részben megváltoztatni kell. miáltal az ország közóhajának lesz elég téve. Állításait példákkal, statisztikai adatokkal, számítással is megvilágítja és kimondja, hogy kezdő közjegyzőnek megélhetésre 1.90<> frt elegendő és azonfelül remélheti, hogy későbben, áthelyezés utján, jövedelmezőbb állást is nyerhet és önmagának biztos jövőt teremthet. Tény az, hogy a cikkíró ur előadásában sok a valóság, tapasztalat, de talán azt hiszem, hogy többeknek véleményéve! találkozom, ha azt állítom, hogy egy közjegyző megélhetésére 200 hagyatékért és 8O0 drb egyéb ügyforgalmi száméit tiszta jövedelemként járó. — de sohasem biztos, hanem mindig változó. — 1,900 frt nagyon kevés. Azt tartom, hogy sok közjegyzőnek nincsen évente 800 drb ügyforgalmi száma. Hagyaték lehet 200, tán ennél is több. de annak jövedelmezősége a helyi viszonyoktól,a népnek vagyonosságától függ. Ki Magyarország viszonyait, népeinek vagyonosságát jól ismeri, az legottan belátja, hogy pld. az erdélyi és felvidéki vármegyékben a nép szegény, csekély vagyonnal bír, a bánsági és alföldi nép sokkal vagyonosabb. Ezen vidék 10 hagyatéka felér ama vidék 70—100—120 hagyatékával. Ha még az arány ekkép is állana, akkor is mily óriási különbség van a két vidék közjegyzősége között, mely különbség főleg abban nyilvánul, hogy míg a gazdagabb vidékü közjegyző a 10 hagyatékot önmaga betárgyalhatja, addig a szegényebb vidékü közjegyző a 70—100—120 hagyatékot önmaga elvégezni nem tudja, annak elvégezhetése végett sokkal több erőt kell alkalmaznia és azonkívül sokkal több irodai kiadása is merül fel, a mi azt eredményezi, hogy az ilyen közjegyző kénytelen csaknem egész jövedelmét a segédek fizetésére és egyébre kiadni s önmagának a megélhetésre mi sem marad. Már pedig a közjegyző érdeke nemcsak azt kívánja, hogy ugy a hogy megéljen, hanem azt is, hogy agg korára gyűjtsön egy kis vagyont is, hogy legyen miből megélnie. Az lehetetlenség, hogy ott, hol a vagyoni viszonyok kedvezőtlenek, minden 200 hagyatékból 40 drb 1,000, 12 drb 2,000 és 8 drb 5,000 frtos hagyaték legyen. Ily magas értékű hagyaték csakis a gazdagabb vidékeken fordul elő, de ott is kisebb azányban. Állításom igazolására egy szűkebb körű példát hozok fel. A nagyváradi két közjegyzőhöz tartozik a nagyváradvárosi, nagyvárad vidéki és az élesdi kir. járásbíróság területe. A nagyvárad-városi járásbírósághoz tartozik Nagyváradváros, a nagyvárad-vidéki járásbírósághoz 82 község, 64 puszta, az élesdi járásbírósághoz 53 község. 9 puszta. Lapunk mai száma A .'5 járásbíróság a hagyatékokat a két közjegyző között egyenlően osztja ki. Ennek és a nagy terület dacára főnököm, M i s k o lc y Barnabás nagyváradi kir. közjegyző 1894 ben 405. 1895-ben Hl2 és az idén öt hóna]) alatt a nagyvárad-várositól 25. a nagyvárad-vidékitől lő és az élesditől 11 hagyatékot kapott. Dij szerint az 1894. évi 405 hagyatékból volt 152 hagyaték, az 1895. évi 312-ből 97. az idei 52-ből 21 drb részint díjmentes, részint 200 frt érték alóli. Hát ebből világosan kitűnik, hogy egy nagyváradi közjegyző, — a kényszer hagyatéktárgyalás dacára — egy évben még 200 hagyatékot sem kap és a t. cikkíró ur által kimutatott érték sem jön ki. Már pedig a nagyváradi közjegyzői állás a jobbak közé tartozik. Az is lehetetlenség, hogy a közjegyzőknek, kivévén a nagyobb városban lakókat, 800 ügyforgalmi számból 80 különféle hitelesítés és 550—600 ügykönyvbe iktatandó ügyszáma legyen, úgyszintén lehetetlen, hogy az 550—600 ügyszámból 500—550 névaláírás hitelesítés és különféle tanúsítvány legyen, miként azt a t. cikkíró ur állítja. Nézzük csak a nagyváradi kir. törvényszék területéhez tartozó 7 közjegyző utolsó 3 évi ügykönyvbe iktatandó ügyszámát. 1893 1894 L89ő évben volt Csányi Andor nagyszalontai eözjegyzőnek Kii M-K 222 Zilahy Lajos eözjegyzőnek 91 <;Ö 96 Medzihracky Miksa b.-ujfalúsi « 214 217 17;; Lestyán Adorján székelyhídi tc 212 219 236 Thury Ignác belényesi (' 221 255 229 Mezey Mihály nagyváradi « 710 650 786 Miskolcy Barnabás « 988 928 1,025 Ebből látható, hogy a t. cikkíró ur állal kimutatott ügyszámot a 7 biharmegyei közjegyző közül csak a két nagyváradi közjegyző éri el és van olyan is. kinek évente 100 ügyszáma sincs. Miskolcy Barnabás kir. közjegyzőnél volt 1893-ban 512. 1894-ben 475 és 1895-ben 512 különféle tanúsítványa. Ha ilyen nagyobb kereskedő városban mint Nagyvárad csak ennyi tanúsítvány van. hogyan lenne az lehetséges, hogy vidéki, kisebb közjegyzőnek ennyi, vagy pláne ennél több legyen. Node nem is az késztet engemet jelen soraim megírására, hogy egy-egy közjegyzőnek mennyi hagyatéka és ügyszáma van. hanem egyedül az. hogy kimutassam azt. hogy egy közjegyzőnek, hogy tiszte'-égessen megélhessen. 1.900 írtnál többre van szüksége. En t. cikkíró ur az Ön által megélhetésül kimutatott 1,900 írtot nagyon keveslem, sőt állítom, hogy abból existáini lehetetlen. Hát ennyiért nem érdemes közjegyzővé lenni, főleg, ha hozzávesszük azt. hogy legtöbb qualificatiót igényel és kik közjegyző jelöltekké, helyettesekké lesznek, gyakran 6 — 10. sőt ennél több évig kell várakozniok, míg közjegyzőkké kinevezik. Hogy l,f 00 írtból lehetetlen megélni, azt megkísérlem be is bizonyítani. E célból kérdem a következőket : 1. ha a közjegyző beteggé, s tán tartós beteggé lesz, mi lesz irodájával ? 2. ha a közjegyző családi, vagy bármely, pld. szórakozási célból 3—4 napra, vagy 2—3 hétre el akar székhelyéről menni, mi lesz irodájával ? 3. ha a mostani közjegyzői létszám még 40—(i0-nal emelkedik, vájjon az áthelyezés a mostaninál sokkal könnyebb, gyorsabb lesz? 1 oldalra terjed