A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 25. szám - A római és görög katholikus s a görög keleti egyházi javak. A Jog tárcája

194 A J0 3 4. ha sok uj közjegyzői állást rendszeresítenek, övedzni fogja-e az a nymbus. tisztelet, becsület, bizalom a jövendő közjegyzői kart ugy, mint a jelenbenit ? Lehetne még több kérdést is feltenni, node hagyjuk, válaszoljunk ezekre. A közjegyző betegsége és eltávozása esetében vagy helyettest alkalmaz, vagy irodáját dijnokára bizza, vagy becsukja. Ha helyettest alkalmaz, miből fizeti? 1.900 frtból r Hisz ezt csaknem mind a helyettesnek kell fizetnie és akkor mi marad neki ? Ha irodáját dijnokára bizza. vagy becsukja, mi lesz annak végkövetkezménye ? Hol nyer a jogkereső fél igénye kielégítést, mit legjobban szeretnek fennen hangoztatni ? Hisz ez esetekben a jogkereső felek épen az ellenkezőnek vannak kitéve és ezen állapot lassan oda fejlődnék, hogy a kliensek nagy része ügyükkel a közjegyzőt mellőznék és ezáltal nem hogy növelnék a közjegyzői állás tekintélyét, népszerűségét, bizalmát, hanem a jelenlegi s mondhatom nagy tekintélynek örvendő közjegyzői intézmény jövőjét kétségessé tennék. Vagy a közjegyző székhelyéről soha se távozhasson el, soha se élvezzen egy percnyi szabadságot ? Hisz — még gondolatnak — is abszurdum. A mi a szaporítás utáni jobb közjegyzői állásoknak áthelyezés utjáni elnyerését illeti, hát bizony az nem nagyon kecsegtető, hogy a közjegyzők egész éltökben mindig helyváltoztatásnak legyenek kitéve. Ez különben nem olyan könnyű, mint első tekintetre látszik, de meg máskülönben nem is kivánatos. Hogy nem kivánatos, annak kettős oka van. 1- ször nem kivánatos a kliensekre nézve. A kliensekben a közjegyzők iránti bizalmat ugy, hogy minduntalan más-más közjegyzőt tesznek városukba, fentartani és fejleszteni nem lehet. A kliensek egyik közjegyző iránt bizalommal vannak, a másik iránt nem, minek végeredménye az lenne, hogy a közjegyző tekintélyét aláássa, existentiáját fenyegeti. 2- szor nem kivánatos magára a közjegyzőre sem. Hát a közjegyző ne tudjon egy helyen megtelepedni, hanem folyton vándoroljon ? A t. cikkíró ur azon állítására vonatkozólag, hogy olyan helyeken, hol járásbíróság, 5—6 ügyvéd van, a közjegyzői állás nyugodtan, bizton felállítható, megjegyzem, hogy az ügyvédi létszám emelkedése, sokasága a közjegyzői létszám emelkedhetését nem vonja maga után. Az ügyvéd tehet sok olyat, a mit a közjegyző nem. A közjegyzőt a törvény mindenben megköti. Mig pld. a közjegyző egy kitörlést engedély megszerkesztéséért csak 1 frtot vehet, az ügyvéd annyit vesz. a mennyit jónak lát. Azonkívül az ügyvéd sok olyan állást is betölthet, a mi a közjegyzői állással összeférhetlen. De ha a közjegyzői létszámot az ügyvédi létszámmal bármikép is arányba hoznánk, akkor vájjon hány közjegyzői állást kellene ott felállítani, hol 60—100 működő ügyvéd van ? Szóval, ez a szaporítás egyik indokául fel nem hozható. Azt mondja t. cikkíró ur, hogy attól nem fél, hogy 1,900 frt jövedelem mellett nem lenne elég közjegyzői aspiráns. Hát ezt én is hiszem, sőt ennél többet, azt is, hogy lesz olyan is. ki, ha előre kijelentik is, hogy csak 600—800 frt jövedelemre számíthat, az állást mégis hajlandó elfoglalni. Ugyan mire nem lenne a mai világban elég jelentkező, vállalkozó ? De mentsen Isten az ilyen emberektől! Ezek előtt az a fő szempont, hogy módúkban van az állást kihasználni. Nem ad az ilyen sem a törvényre, sem a becsületre, sem a jövőre semmit sem. hanem csak a jelenre. Önkényüleg tesz meg nem engedhető dolgokat, igyekszik mindent kihasználni és dijait tetszés szerint megállapítani és bevenni. Mi lenne pld. akkor, ha az ilyen ember a reábízott pénzkezelésben hűtlen lenne? A káros a csekély kautióból szerezzen kárpótlást ? Ez édes kevés. Engedelmet kérek, hogy ez utóbbi példát is felhoztam. De hiába, ez ugy van. Erről, fiatalságom dacára, nagyon, de nagyon sok, meglepő, undorító tapasztalatom van. Előre rettegek az ilyesféléktől. Én már mindent el tudok képzelni. Arra kell nekünk leginkább ügyelnünk, hogy ily elemek ne kerüljenek a közjegyzői karba. Már pedig, ha a közjegyzői állást nagyobb mérvben szaporítják és ez által a jövedelmet csökkentik, ettől kell j legjobban félnünk. I A közjegyzői állásokat a közjegyzői hatáskör kiszélesbitése nélkül nagyobb mérvben lehetetlennek, veszélyesnek ! tartom. Ez esetben is bevárandó, hogy a kiszélesbités által a munkahalmaz, jövedelem mily mérvben emelkedik. Mindaddig, mig ez be nem következik, a közjegyzői állás, veszély nélkül, csakis egyes helyeken, kisebb számban szaporítható. Hogy pedig nemcsak én gondolkodom így, kitűnik a közjegyzői kamarák véleményéből is. A kamarák véleményére pedig én sokat adok. Legyünk csak őszinték. A kamarák felszólalásai jogosak, indokoltak. Azok közül csupán azt említem fel, hogy a közjegyzői állások nagyobb mérvbeni szaporítása által épen azok jövedelmét csonkítják meg nagyobb mérvben, a nélkül, hogy az uj állásoknak jövőt biztositanának, kik a közjegyzői intézménynek 21 év óta úttörői, fejlesztői voltak és azt olyan magas fokra emelték fel, hogy mindenki kénytelen előttük meghajolni és elismerni, hogy munkássággal, tudással, pontossággal, de legfőképen megbízhatósággal semmiből egy negyed század alatt önmaguknak jövőt, hírnevet becsülést vivtak ki. Hát bizony az ilyen bajnokok megérdemlik, hogy a fiatalabb generatió ne akarja mindenáron fáradozásaiknak gyümölcsét apasztani, pláne akkor, a mikor annak nagyobb TÁRCA. yA római és görög katholikus s a görög keleti egyházi javak v/ A. «Jog» tárcája. A római katholikus, görög katholikus és görög keleti egyházaknak ingatlan birtokai hazánkban összesen 1.677,302 kat. holdat, vagyis hazánk összes területéhez viszonyítva 3'42%-ot foglalnak el. Ezeknek a nagy ingatlan javadalmaknak alapját, első királyaink, s köztük főleg Szt.-István király, vetették meg, a melyekhez későbbi királyaink ujabb birtokokat adományoztak. A katholikus egyházi javak felett a magyar király az ö legfőbb kegyúri joga alapján több irányban rendelkezhetik, t. i. ő állithat fel uj érsekségeket és püspökségeket, feloszlathatja a fennállók megyéit, hogy azok jövedelmeinek egy részével másokat javadalmazhasson, sőt az egyházi javakat más ájtatos jótékony vagy oktatási célokra is fordíthatja, őrködik afelett, hogy az alapítványok az alapítók célzatához képest kezeltessenek, zár alá veheti azon kath. egyházi személyek jövedelmeit, a kiknek kezelése kifogás alá eshetik, a király kinevezésétől függő és megürült egyházi állások betöltését függőben tarthatja, a midőn is az illető javak jövedelmeit a vallásalap élvezi és végül a holtkézi törvény szerint a kath. főpapok, kolostorok és egyházak ingatlan birtokokat csak akkor szerezhetnek, ha arra a király megadja az engedélyt. Erről rendelkeznek az 1498. LV., LXV., az 1518. XV., az 1647. XVII. és az 1715. XVI. t-cikkek*) *) Lásd az egyidejűleg közölt 68. sz. curiai teljes ülési döntvényt. A magyar király mindezen jogokat 1867 óta a magyar felelős minisztérium utján gyakorolja, melynek ügybeosztása szerint ezek az ügyek a mindenkori m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter hatáskörébe tartoznak. Ezeknek rövid felsorolásából is kitűnik, hogy hazánkban a római katholikus egyházi javak ügyei nemcsak egyházi, hanem közjogi szempont alá is esnek. A legtöbb államban az egyházak és egyházi testületek, különösen pedig a római katholikus egyház, még korunkban is tetemes vagyon felett rendelkeznek. Igen gazdag az anglikán egyház is, sőt a mohammedán és a budhista kolostorok is híresek mesés gazdagságukról, bár ez utóbbiakra a statisztika vizsgálódásait még ki nem terjesztette. Becslés szerint az osztrák főpapok vagyonát 190 millió forintra a szerzetesekét 90 millió forintra teszik, az angol egyház vagyona is meghaladja a 100 millió forintot. A magyarországi egyházi vagyonról egyáltalán és a római katholikus és a görög katholikusra vonatkozóról különösen csak a kongrua-kérdés tárgyalása alkalmából 1887-ben összeállított kimutatásból lehet hozzávetőleg tudomást szerezni. E szerint a katholikus érsekségek és püspökségek fekvő vagyona 669.759 kat. hold, a görög katholikus püspökségeké 141,486 kat. hold, összesen tehát 811,245 kataszter hold. A római katholikus és görög katholikus egyházi vagyon jelenleg 870,565 kataszter holdban van kimutatva, amelyből a római katholikus vagyon 716,405 kataszter hold, a gorog katholikus vagyon pedig 154,160 kat. hold. Ez a mennyii fC.g íeo^Í?emcsak az 1887-ben készített összeállításnál nagyobb közel 200,000 holddal, de az 1893. január 22-én közzétett kimuI tatásban kimutatott 849,595 kat. holdnál is 21,020 holddal nagyobb.