A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 48. szám - A csödtömeggondnokságról. 1. [r.]

A JOG 349 Belföld. A közigazgatási bíráskodásról szóló törvény életbeléptetése, j Az ellenzék által annyiszor követelt, a kormány által annyiszor megtagadott közigazgatási bíróság 1897. január elsején végre megkezdi működését. A hivatalos lap közölte ugyanis az 1896. évi XXVI. t.-c. életbeléptetési rendeletét,'melyet hivatalból megküldött a vármegyei és városi törvényhatóságoknak, a közigazgatási bizottságoknak, a főispánoknak, a Budapest székesfőváros főpolgármesterének, a törvényhatóságok elsőt isztviselőinek, a törvényhatósági városok tanácsainak, a székesfővárosi államrendőrség főkapitányának,a pénzügyigazgatóságoknak, a székesfővárosi kir. adófelügyelőnek, a m. kir. központi dij- és illetékkiszabási hivatalnak, a tanfelügyelőknek, az államépitészeti, folyammérnöki hivatalok főnökeinek, az erdőfelügyelőknek. Az uj törvény intézkedése folytán a most működő pénzügyi közigazgatási bíróság megszűnik, illetőleg a II., azaz pénzügyi osztályát fogja képezni döntvényhozási joggal az uj bíróságnak. Az uj közigazgatási törvénynyel, mint garanciális törvénynyel, az ellenzék az első ; pillanattól fogva elégedetlen volt s azok a heves viták, a melyek j a javaslat felett annak idején a képviselőházban lefolytak, sok olyan hiányára vetettek világot, a melyek az egész garanciát, a melyet a közigazgatási hatóságok túlkapásai ellen nyújtani akar, ' illuzóriussá teszik. Az uj bíróság az első hetekben csupán pénz-, 1 ügyi jogvitás kérdésekben fog dönteni, mert a többi, általános közigazgatási ügyekben csak 1897. évi január elseje után hozandó alsóbb fokú hatósági határozatokra nézve bir hatáskörrel, mint végérvényesen döntő bíróság. A törvény II. fejezetében taxatíve j fel vannak sorolva azok a közigazgatási ügyek, melyekben az újonnan felállítandó közigazgatási bíróság dönt. A mely ügyek tehát ebben a törvényben felsorolva nincsenek, azokban az eddigi hatóságok fognak továbbra is dönteni. Ugyancsak a törvény minden egyes esetben megmondja, hogy mely hatóság határozata ellen kell intézni a felebbezést. Ebből következik, hogy a jogorvoslatkeresésnél előbb ki kell meríteni az előző hatósági fokokat. így tehát megtörténik, hogy a közigazgatási bíróság I., II., III., sőt IV., V., VI. fokon dönt. Most a törvény szigorúan körülírja azokat az ügyeket, a melyekben a bíróság el fog járni, sőt annak hatáskörét még «per analogiam» sem szabad kiterjeszteni. Ez a törvénynek legkardinálisabb hiánya s ellenkezik minden jogelvvel. Vegyesek. A budapesti ügyvédi kör f. hó 26-án tartotta meg rendes közgyűlését Dr. Szohner Lajos elnöklete mellett a szemereutcai uj helyiségében. Elnök hosszas beszédben üdvözli a nagyszámban megjelent tagokat s kéri őket, hogy vegyék tudomásul a nyomtatásban és a tagokkal közölt jelentését. Az alakiságok befejezése után elnök jelenti, hogy Szednics János, a kör eddigi elnöke a választmányt arról értesítette, hogy kénytelen állásától egészségi okok miatt megválni, miért is kéri a választmtányt, hogy az uj választás alkalmából személyét mellőzzék. A választmány az elnök lemondását a legnagyobb sajnálat mellett veszi tudomásul s egyúttal indítványozza, hogy a kör iránt tanúsított tevékenykedése s fáradozásai méltó elismeréséért választassák meg a kör élethossziglani tiszteletbeli elnökének. Ez indítványt egyhangúlag elfogadják. Ezután a tisztviselőket választják meg. Elnök: dr. Szohner Lajos; alelnök dr. Zsigmondi Jenő és Schreier Jakab ; gondnok : dr. B u r i á n Béla ; I. titkár : dr. Gyönygyösi József; II. titkár dr. Szilágyi Károly Arthur ; pénztáros: Nóvák Sándor; ügyész: Krausz Gyula; könyvtárnok: dr. Eulenberg Salamon ; bizottsági tagok: dr. Balogh L. Sándor, dr. Bérce li Antal, dr. Berger Miksa; dr. Bánrévi Ferenc; Blaskovich Gyula; dr. Bossányi Iván; dr. Brüll Ignác; dr. Csengey Gyula; dr. Darvay Fülöp; dr. Draskovich István; Faragó Samu; dr Fittler dr. Fodor Ármin; j Folt in Ignác; dr. Friedmann Bernát; F r i dv a 1 d s zk y Sán- | dor; dr. Gold Simon; dr. Gruber Lajos; dr. Győry Elek; I Hász Sándor; Hódossy Emil; Jeszenszky Dániel; dr. Ka- j rácsonyi Jenő; dr. Kelemen Lajos; dr. Keresztessy József; Kiss Albert; dr. Klein Zsigmond; Kósa Vilmos; dr. K ö r n y e i Eduárd; L o v r i c h Gusztáv ;dr. MárkusjMatuska István; Parall Ferenc; Polák Illés; dr. Preyer Hugó; dr. Reiner János; Robitsek József; dr. Schmör Gyula; dr. Sebes József; dr. S i k Sándor; dr. Somogyi Miksa; dr. S t i 11 e r Mór; dr. Szak ol cz a y Árpád: dr. Tóth Gáspár; Wittmann Mór; Ellenőrök: Árkay Kálmán; Baintner Imre; Krausz Mihály. Személyszaporitás. B. lapjuk 45. számában az 1897. évi birói személyszaporitás tévesen levén közölve, legyen szabad helyreigazításul alábbiak számára helyet kérni. Az 1897. évi budgetjavaslat szerint 1897. év elejétől kezdődőleg a VI. fizetési osztályba kineveztetik 12 biró és 1 ügyész; s ezzel a létszám 118-ra —az összlétszám 10 ",'o-ra.— emelkedvén, a VI. fiz. osztályú hely mind betöltetett; 1897 közepétől kezdődőleg a VII. fizetési osztályba kineveztetik 23 biró és 1 ügyész; s ezzel a létszám szintén 118-ra emelkedvén, • tekintettel, hogy az összlétszám 20 °/ó-a nevezendő ki a VII. fiz. osztályba, ennek épen fele lesz betöltve. Ez tehát mind csak előléptetés, de nem létszám szaporítás! A birói létszám volt 1895. végén 1,156, most lesz 1,191, albiró s alügyész volt 1,042, most lesz 1,118; de ez sem szaporítás, mert az 1896. törvény szerinti személyszaporitást a minister nem effectuálta s igy voltakép az 189B. évihez képes személyzet csökkenés áll elő. A jegyzőkkel meg ugy áll a dolog, hogy 1895. végén volt 128, most pedig lesz 140: vagyis 12 látszólagos emelkedés; aljegyző pedig 635 s most lesz 660: vagyis csak 25 emelkedés. 1896-ban ugyanis a jegyzők száma lett volna a törvény alapján emelhető : de mert nem lehetett, most a minister azt mondja, hogy ezek helyett az aljegyzőket 120-szal szaporítja : ami azonban a fentiek szerint nem alapul valóságon. Ez az úgynevezett «személyszaporitás><-nak megfejtési kulcsa A felülvizsgálat alaki kellékei. Ezen tárgyra vonatkozólag közöljük a következő curiai határozatot. A kir. Curia következő végzést hozott: Az alperes felülvizsgálati kérelme hivatalból visszautasittatik. Indokok: Az Írásban beadott felülvizsgálati kérelem nem előkészítő irata, hanem alapja a felülvizsgálati eljárásnak. Annak a sommás eljárás 190. §. 2. pontja rendelkezéséhez képest magában kell foglalnia annak kijelölését, hogy az ítélet mely alapon támadtatik meg. Az alperes részéről beadott felülvizsgálati kérelemben azonban csak általánosságban van allitva az anyagi, alaki és illetőségi jogszabályoknak megsértése, a nélkül, hogy a jogszabályoknak milyen irányban való helytelen alkalmazása megjelelöltetnék. De azok az okok sincsenek előadva, a melyekre tekintettel a felülvizsgálat kérelmeztetik, hanem egyszerűen utalás van a felebbezésben felhozottakra. A felülvizsgálati kérelem azonban az ügynek csupán jogszabálysértés okából való felülvizsgálására irányulhatván, annak indokai nem azonosíthatók a tőle eltérő felebbezési jogorvoslat indokaival, és az csak saját önálló tartalma szerint képezheti a felülvizsgálati eljárásnak az alapját. Ezek szerint az alperes felülvizsgálati kérelme nem foglalván magában a felülvizsgálat megejthetésének lényeges előfeltételét, az mint a sommás eljárás 190. §. kellékeinek meg nem felelő beadvány a sommás eljárás 193. §. alapján hivatalból vissza volt utasítandó. (1896 október 6. I. G. 313. sz,) A tud. egyetem hallgatói. A tudomány-egyetem kvesztori hivatala most állította össze a hallgatóság statisztikáját. E szerint a hallgatók száma az idén szaporodott. Mig tavaly a beirott hallgatók száma 4,407 volt, az idén 4,697-re emelkedett. Az idén a jogi bölcsészeti kar hallgatóinak száma emelkedett, mig az orvostanhallgatók száma tetemesen csökkent. Az idén a jogi karra beiratkozott 3,171 hallgató, tavaly 2,870, a többlet 301. Ezek 2,917 rendes, 254 rendkívüli hallgató. A hittudományi kar hallgatóinak száma 86, tavaly 77, többlet 9. Közülök rendes 83, rendkívüli három. Az orvosi karra beiratkoztak 742-en, tavaly 832-en, apadás 90. A beirottak közül rendes 721, rendkívüli hallgató 21. A bölcsészeti karra beiratkoztak 578-an, tavaly 505-en, többlet 73. közülök rendes hallgató 522, rendkívüli 56. Á gyógyszerészettanra beiratkoztak elsőévesek 66-an, másodévesek 54-en, tavaly elsőévesek 63-an, másodévesek 60-an. Az idén tehát a hallgatók száma 290-nel emelkedett. Névcsere. A magyar kir. Curia a következő végzést hozta: A felebbezési bíróság ítélete, helyesen végzése helybenhagyatik. Indokok: Az 1893. évi XVIII. törvényeik 165. s 166. §-ai értelmében, ha a felebbezési bíróság az elsó'biróság ítéletét feloldja, ennek végzéssel kell történnie, minélfogva a felebbezési bíróság feloldó ítélete helyesen végzésnek tekintendő, ebből folyólag az az ellen beadott felülvizsgálati kérelem, mely egyébként az 1881: LIX. t.-c. 51. §-ában a felfolyamodások beadására megszabott határidő alatt adatott be, felfolyamodás gyanánt intézendő el. Ezek előrebocsátása után a felebbezési biróság neheztelt határozata helybenhagyandó volt, mert a kereset szerint Tóth Mihály betyár vonatott perbe, s habár a perbe vont most nevezett Tóth Mihály betyár a felebbezési biróság rendelvénye folytán az ó-becsei kir. járásbíróság által az 1895. december 30-án felvett jegyzőkönyv szerint a perben védekező és Tóth Mihály betyár helyett megjelent ifj. Tóth Mihály védekezését elfogadta és perbeli fényeihez csatlakozott, s ez alapon vele szemben érdemleges Ítélet hozható lett volna, minthogy azonban a felebbezési tárgyaláson felperes azon állásponthoz ragaszkodott, hogy ő Tóth Mihály egyenes adóst perelte s ennek marasztaltatását kívánta s minthogy ennek felel meg a felfolyamodásnak vett felülvizsgálati kérelmében tett az a kérése is, hogy azon Tóth Mihályt kérte marasztalni, ki vele perbe szállott, a ki pedig ifj. Tóth Mihály, mivel pedig a kereseti követelés alapjául szolgáló kötvényben Tóth Mihály egyenes adós és Tóth Mihály betyár kezes külön vannak megnevezve, a mennyiben a kereset Tóth Mihály betyár névvel nevezett alperes ellen adatott be, nem tekinthető Tóth Mihály egyenes adós bepereltnek és igy vele szemben érdemleges itélet nem hozható. (1896. okt. 15. G. 315. sz. a.) A vizsgálati fogság kérdésénél a cselekmény súlyossága tekintetében a btkv. 85. §-a is figyelembe vehető. A m. kir. Curia: Lopás vétsége miatt vádolt S. M. és lopás büntette miatt vádolt B. E. elleni bűnügyben végzett: Tekintve, hogy S. M. vádlott