A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 52. szám - A magyar ügyvédi kérdés

Tizenötödik évfolyam. 52. száin. Budapest, 1896 december 27. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Kudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök A JOG (ezelőtt MAGTAR ÜGYVÉDI KŐZLÖNT) HRTIUP íz ismícüíT nmmu íÉprimiríM i MASTAR ÜGYTÍDI, BÍRÓI, ficytei ÉS KÖZJEGYZŐI UK ÍWNTR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellen szetke-rztik és kiadják Dr. KÉVAI LAJOS - Dr. STI LLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLF.U MÓR. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre _ 1 írt 60 kr. Fél « _ 3 « — * Egész • _ fl « — « Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postau ta 1 va nynya 1 küldendők. TARTALOM : Előfizetési felhívás. - A magyar ügyvédi kérdés. Irta: Cato Censorius. — Az Országgyűlési képviselő választók névjegyzéke elleni felszólalási ügyek hivatott bírósága. Irta: Székács Ferenc kir. Curiai biró. — A kir. itélőbirónak székkelyéiól való ideiglenes kirendelése. Irta: dr. Vasdényey Géza szabadkai kir. tvszéki elnök. — Az ítéleti illeték iránti kezesség. Ir(a: Lasitz Pál pénzügyi főtanácsos a pénzügyministeriumban. — A házassági törvény 77. §. a) pontjára alapított bontó per alaki conslructiója. Irta: Tóth Gáspár bpesti ügyvéd. A bizonyítékok szabad mérlegeléséről. Irta: dr. Pap József bpesti ügyvéd. — Belföld. (Az igazságügyi reformok.) Ausztria és külföld. (Büntetés és fogházügy Angolországban az utolsó évtizedben). — Nyilt kérdések és feleletek. (Tévedés az árverezett tárgy tekintetében. Irta: dr. Groszmann Henrik üggvéd Verebélyen.l Sérelem. (A békési kir. járásbíróság. Irta: Egy békési ügyvéd.) Irodalom. (Magyar házassági jog. Irta: dr. Hercegh Mihály bpesti egy tanár. — Igazságügyi rendeletek rendszeres gyűjteménye, szerk. dr. Marschalkó János igazságügymin. fogalmazó. — A bélyeg és illetékek iránti törvények és szabályok magyarázata. Szerk: Lasitz Pál főtanácsos a pénzügyministeriumban. Irta : Egy gyakorló ügyvéd.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára — Felsőbirósági határozatok és üVnilvények —Kivonat a«Budapesti Közlöny»-ból. (Csődök. — Pályázatok.) Előfizetési felhivás! 1897. január hó i-töl uj előfizetést nyitunk. Ez alkalomból azon t. előfizetőinknek, kiknek előfizetésük e hó végével lejár, az előfizetés megkönyebbitése végett postautalványt csatolunk. Tisztelettel kérjük az előfizetések mielőbbi megújítását. Az ujonan belépni szándékozó t. előfizetőinket szintén fölkérjük, szíveskedjenek mielőbb beküldeni az előfizetést, hogy az év végével összetorlódó előfizetések mellett idejekorán intézkedhessünk a lap pontos megküldése iránt. T. előfizetőink ezután is, mint eddig, pontos értesítést kapnak lapunkban díjtalanul a felsőbíróságoknál levő ügyekről és az egyszer tudakolt ügyeket evidentiában tartjuk mindaddig, mig azok elintéztetnek, a mikor az elintézés módját azonnal tudatjuk t. előfizetőinkkel. Lapunk előfizetési ára : Negyedévre . . 1 frt 50 kr. Félévre 3 frt — kr. Egész évre . . ... 6 frt — kr. A "Jog* kiadóhivatala : Budapest, V. ker., Rudolf-rakpart 3 A magyar ügyvédi kérdés.*) Irta: CATO CENSOklUS. Nem csodálkozom, ha valaki cikkem felírásának elolvasásánál azt fogja kérdezni: hát van magyar ügyvédi kérdés? Mert sajátságos átka az a magyar ügyvédségnek, hogy mindenki tudja a magyar ügyvédség tarthatatlan állapotát és mindenki ismeri fonák helyzetét, mindenki tapasztalja ennek káros következményeit és mégis senkisem és semmiféle tényező nem foglalkozik a magyar ügyvédi kérdéssel. Csend mindenfelé, csend a kamarákban, csend az ügyvédi körben, csend a volt országos ügyvédgyülésen, c:end a törvényhozás termeiben, — szinte félek e csendben szót emelni. Ez az az átok. melyet ugy egyts nemzetek, mint egyes ember életében látunk. Egyes nemzeteknek ép ugy. mint egyes ember életfolyása olyan, hogy biztos végromlásba viszi őket de vagy rem akarják, vagy nem tudják észrevenni a helyzetet. A magyar ügyvédség ez átkának azonban némelykor humoros megnyilatkozásai is vannak, mint ezt a millennium ötletéből rendezett országos ügyvédgyülésen láttuk, melynek egyik programm-pontja «A községi bíráskodáshoz utalt jogügyek olcsó és gyors elintézései *; Cikkiró t. Munkatársunk kissé zetet, bár sok igazságot mond. tulsöU't színben látja a helyA szerkesztőség. Lapunk mai száma volt! Méltán kérdezhette mindenki : hát annyira rendben vannak a magyar ügyvédség viszonyai, hogy a magyar országos ügyvédgyülés reá ér ily lappaliákkal foglalkozni? Ha pedig az intéző körök azt hitték, hogy az ügyvédi nyugdíj és segélyügy felvetésével (de meg nem oldásával) a magyar ügyvédi kérdést tárgyalták, avval foglalkoztak, nagyon csalatkoznak. Itt van ismét annak az átoknak egy másik megnyilatkozása, ha azt hisszük, hogy a magyar ügyvédséget csak az anyagi oldal bántja és ha azt hisszük, hogy ha a magyar ügyvédnek kenyeret adunk, ez által a magyar ügyvédség azt a positiót fogja elfoglalni, melyet az ügyvédség mindnyájunk irigylésére külföldön elfoglal. A magyar ügyvédi kérdés azon tarthatatlan állapot és fonák helyzet megszüntetésére irányuló törekvéseknek összesége, mely tarthatatlan állapot és fonák helyzet a magyar ügyvédségnek ugy a birósággali, mint a társadalombani és egymás közti viszonylataiban nyilvánul. A magyar ügyvédség mai tarthatatlan állapotának nem egy oka magában az ügyvédi kai ban rejlik; és ebben van egyszersmind az átoknak magyarázata, mert hát nehéz a bölcseségnek bölcsesége, a mi a delphii jósda homlokzatára volt irva : yvüiíK (jsaórov. A fent jelzett s mindenki előtt ismeretlen helyzet egyik okát abban kell keresni, hogy a magyar ügyvédség nem áll a megfelelő szellemi niveaun, nem áll azon niveaun. mint külföldön. Nem mondom azt. hogy a magyar ügyvédi karban nincsenek kiváló tehetségek, kik a külföldivel a versenyt kiállják, hanem az ügyvédség a maga egészében nem áll a megfelelő szellemi niveaun. Ennek kétségtelen oka a magyar ügyvédség tömegessége. Az ügyvédi hivatás igazi betöltése egy egész embert kíván. Az ember egész lényének ebben a hivatásban fel kell olvadnia; a tudás, az ékesszólás, az igazságszeretet, az ügyvédkedés nemes hivatásának tiszta felfogása és teljes átérzése mindmegannyi attribútuma az ügyvédi hivatás igazi betöltésének a nélkül, hogy ezek magukban és együttvéve már kitennék az arravalóságot. Gne i s t szabad művészetnek tekinti az ügyvéd-skedést, mely sem közhivatal, sem üzlet. Az ügyvédek, kik hivatásukat hiven betöltik, mindenütt ugy tűnnek fel, mint a segélyreszorulók tanácsadói, az üldözöttek védői és a bíróság ellenőrei Ügyvéd nélkül a bírói Ítélet hatalomszóvá és a bírói eljárás önkénynyé tajulna. Az ügyvédnek nem szabad tucatembernek lenni! A természet azonban a kivá ó tehetségek adományozásánál megl hetős fukar és így nem csoda, hogy — midőn sokan tódulnak e pályára, — az arra valók percentje kicsin}' lesz és így a tucatemberek adják meg a szint. Azért előáll mindenekelőtt az a kategoricus imperativus : sürgősen és erélyesen intézkedni kell, hogy necsak a szaporodás szűnjék meg. de a meglevő ügyvédség is csökkenjen, mert nem tulsötét színben látom a helyzetet akkor, ha azt mondom, hogy különben Magyarországon beáll ahhoz hasonló állapot, mi volt másfélszázaddal ezelőtt Németországban, hol az ügyvédkedés egy teljesen megvetett hivatás volt és az ügyvédséget üldöző s gúnyolódó értekezéseknek egész özöne jelent meg; hol a hibát vagy mulasztást elkövető ügyvédet a kár megtérítésén kívül pellengérre ítélték, megvesszőzték és számkivetésbe küldték. (Peinliche Halsgerichtsordnung.) Hogy a magyar ügyvédség nem áll a megfelelő szellemi niveaun, ezért nem egyedül felelős az ügyvédség, felelősek azért a mi közállapotaink is. Az egyetemi termeken és ügyvédi vizsgákon a diplomaosztogatásban nyilvánuló igazságodig mindenki előtt ismeretes. Az életben az ügyvéd előmenetelében mindenre támaszkodhatik, csak képességére, tudására nem; nagy pénzintézetek és vállalatok ügyészei, tömeggondnokok, tiszti ügyészek stb. nem a legképesebbek lesznek, hanem a kiknek összeköttetéseik vannak. Bíróságaink is már a Beam12 oldalra terjed.