A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 50. szám - Észrevételek a polgári perrendtartásról készült törvényjavaslat tervezetére

362 A. JOG Ez ellen vét azért is, mert a kiket a fentiek szerint tetten érök gyanánt jutalmazandóknak talál, és a kik a tapasztalás szerint a jövedéki kihágásokat tetten érik, a z ok az állam hivatalnokai, alkalmazottai, a kik tehát csak az állam iránt tartozó kötességüket teljesitik akkor, a mikor a szemletartások idején észlelt visszaéléseket feljelentik és az eljárást megindítják. Akár miként is áll azonban a dolog, a tény az, hogy az ily felettébb érdekelt közegek által felvett tényleirás és abban összefoglalt és akár összeg nagy ságára vonatkozó adatok a megbízhatóságot mindenesetre nélkülözik. (Befejező cikk következik.) Észrevételek a polgári perrendtartásról készült törvényjavaslat tervezetére. Irta: POLGÁR JÓZSEF, pestvidéki tszéki biró. 62. §. H abár célszerűnek nem is mutatkozik, sőt lehetetlen is az aggályossági okokat taxatíve felsorolni, mégis igen helyén levőnek tartjuk, miután a fél képviselője és a biró közötti rokonsági köteléket kizárási okul már javaslatba hoztuk, miszerint az alkotandó peres eljárásban határozott kifejezés adassék annak, hogy a biróésaperes felekképviselöje között fenforgó nem rokonsági, hanem egyéb személyes viszonyok aggályossági okot nem képeznek. Lehetséges mert absolute nem lehet kizártnak tekinteni, hogy az emberi szenvedély az igazságszolgáltatásban aberratiókra vezet, de ezen egyes kivételes esetek még nem szolgáltathatnak elfogadható indokot arra, hogy a biró és a fél képviselője között fenforgó személyes viszonyok folytán a bíróságok reputatiója és pártatlansága a kifogásolás megengedésével mintegy gyanúsításnak legyen kitéve. Hiszen, ha csakugyan komoly aggályossági okok forognak fenn és a köztudomású viszonyok ezt követelik, elvárhatjuk és méltán, egyfelől a járásbíróság vezetőjétől azt, hogy az egyes ügyek kiosztását erre való tekintettel fogja megejteni, másfelől pedig azt, hogy maga a kifogás alá eshető biró is fogja tudni ama kötelességét, mely őt, habár ez a törvényben előírva nem lesz, ily esetekben az aggályosság bejelentésére utalja. Mert a mint tökéletesen megnyugtató volt e tekintetben az eddigi állapot, ép oly megnyugtató lesz — egyes kivételektől eltekintve — ezután is. A félnek különben is jogában áll magát tetszés szerint választandó ügyvéd vagy meghatalmazott által képviseltetni, reá nézve tehát ezen aggályossági ok mellőzése nagy sérelmet nem képezhet. Sokkal nagyobb befolyást gyakorol azonban ezen kérdés eldöntésére az, hogy a fél meghatalmaz ottja az által, hogy a bíróság tagjait a közte ésazeljáró biró között fennforgó személyes viszonyok alapján aggályositj a, az általa képviselt peres felek ügyeit előrekiszemelt biró elé viheti, sőt esetleg minden ügyben biróküldést is provocálhat (69 §.). Ezt pedig meg kell akadályozni, mert nemcsak célszerűségi okok, hanem a bíróság és a jogszolgáltatás érdeke kívánja ezt. A szakasz tehát ekként lenne kibővitendő: A fél képviselője (ügyvédje, meghatalmazottja) és az eljáró biró között fennforgó aggályossági okok azonban, kivévén, ha azok a 60. §2-ik pontjában felsorolt rokonsági viszonyból erednek, kizárási okul nem szolgálnak és kifogás alapját nem képezhetik. 64—66 §. Helyesen intézkedik a tervezet akkor, a midőn a kizárási kérelemben az aggályossági ok valószínűvé tételét kívánja. Ennek j azonban az lenne a consequentiája, hogy a mennyiben ez meg I nem történt, a kérclom minden további eljárás nélkül visszauta- I sittassék. Továbbá pedig, a mint egyfelől törekedni kell a részrehaj- , latlan igazságszolgáltatás biztosítékait megvalósítani, ép oly szükséges másfelől lehetőleg megakadályozni azt, hogy a felek aggályossági kifogásaikkal alaptalanul lépjenek fel s ezen perjogi actust a per huzavonására fel ne használják. Kimondandó tehát az is, hogy azon fél, a ki kizárási kérelmével mint teljesenalaptalannalelutasittatik, 10—100 frtig terjedhető pénzbirságban elmarasztalandó, mely birságért első sorban az ügyvéd felelős, a kinek a fél ellen csak azon esetben van visszkereseti joga, ha a kizárási kérelmet a félnek külön írásbeli utasítására adta be. Hasonló intézkedéseket tartalmaznak az 1881 évi 59 t.-c. 49 és 60. §§-ai. A mi pedig a megtagadó végzés elleni felfolyamodás elintézését illeti, az ügy sürgős voltára való tekintettel megszabandó lenne, hogy az soron kivül és legalább is 15 napon belül elintézendő. 70. §. Miután a jegyzőkönyvvezető önállóan nem működik, teljesen • felesleges a peres eljárást még a jegyzőkönyvvezető elleni kizárási kérelemmel is complicálni és a perek gyors befejezését esetleg ezzel is gátolni. A szakasz minden aggodalom nélkül kihagyható. Második cim. I. F e j e z e t. Perképesség. 72. §. Ezen szakasz dispositiói a kiskorúak és gondnokság alatt állók perbeli cselekvőképességét nem merítik ki teljesen. Mert vannak esetek, a midőn a most nevezettek szerződésileg ugyan magukat érvényesen le nem kötelezhetik és mégis a jogbiztonság és a jogvédelem megköveteli, hogy ezen kivételes esetekben saját személyükben perbe vonhatók legyenek. Ilyen kivételes peresetek az 1893. évi XVIII. t.-c. 7. §-ában s felsoroltatnak, a melyekhez még a sommás visszahelyezési és mesgyeigazitási perek azon esetei is oda sorolhatók, a midőn a birtokháboritást oly önállóan gazdálkodó kiskorú vagy gondnokság alatt álló fél követte el, a kinek törvényes képviselője ismeretlen vagy pedig a bíróság területén nem lakik. Mert rendezett j o g á 1 la p o t o k k a 1 semmikép semvolnaösszeegyeztethetőazonperjogiszabály, hogy ily sürgős természetű peres ügyben, mely különbenisatényleges birtokállapotideiglenes megvédését célozza,a jogaiban sértett tél a kiskorú, vagy gondnokság alatt álló felet személyesen perbe nem idézhetné. A szakaszba tehát még a következők lennének felveendők: «A kiskorúak és gondnokság alatt állók személyesen is perbe idézhet ők az általukbérbevettlakásnakvagyüzlethelyiségnek visszabocsátása, nemkülönben a sommás visszahelyezés és mesgyeigazitásirántinditottsommásperekben; e két utóbbiban azonbancsakakkor.haazok gazdaságukat önállóan vezetik s törvényes képviselőjük ismeretlen vagy pedig nemlakikazilletékes bíróság területén. 76. §. A tervezet XVI. fejezete a perköltségek kérdését tárgyazza ugyan, de még sem rendezi a költség viselésének kérdését azon esetekben, a midőn nem Ítélet hozatal, sem pedig a 440. §-ban meghatározott mulasztás vagy halasztás, hanem valamely peres eljárás megszüntetése forog szóban. A szakasz második bekezdése ennek folytán kibővitendő lenne azzal, hogy: a biróság az eljárást azonnal megszüntetheti és az erre okot szolgáltató feletaz ellenfél kérelmére az okozott költségekben az eset körülményeihez képest és végrehajtás terhe alatt elmarasztalja. Ugyanily elmarasztalásnak lenne helye, ha a hiány pótlására kitűzött határidő letelte után a biróság véghatározatot hoz, s ekként a harmadik bekezdés is a jogélet gyakorlati igényeinek megfelelőleg módosítandó. 77. §. A peres eljárásban hézagpótló intézkedést tartalmaz a szakasz azon dispositiója, hogy apericulum inmora esetében ügygondnok kinevezését hozza javaslatba. Helytelen azonban az, hogy a gondnok kinevezésből eredő költségeket egyelőre az a fél tartozik viselni, kinek cselekménye okot szolgáltatott a gondnok kinevezésre, és különösen helytelen akkor, a midőn a szakasz a netán szükséges ügygondnoki költségeknek előlegezéséről sem intézkedik. A periculum in mora rendszerint oly cselekmények foganatosítását (pl. előleges szakértői szemle) teszi kívánatossá, a melyek a helyszinén eszközlendők. Már pedig ilyen esetekben az ügygondnok is megkövetelheti, hogy a helyszíni kiszállás költségei neki előlegeztessenek és nem elégedhetik meg azzal, hogy az arra okot szolgáltató fél azt viselni tartozván, majd később esetleg megtéríti. Sokkal helyesebb lenne az ügygondnoki költség viselését ily esetekben is a birói gyakorlatnak megfelelőleg olyképp szabályozni, hogy azt a pert inditó fél tartozzék egyelőre előlegezni, illetve az, a kinek a gondnok kirendelés érdekében áll ; akinek azután azon fél, a kinek cselekménye okot szolgáltatott a gondnok nevezésre, visszatéríteni tartozzék. Megfelelőbb lenne ezen rendelkezés már azért is, mert legalább az ügygondnok kész kiadásai előlegeztetvén, nincs kitéve annak, hogy az ellenfél esetleges vagyontalansága folytán az ügygondnoki állás lelkiismeretes betöltése által vagyoni kárt szenvedjen. II. Fejezet. Pertársak. 78—79. §. A 78. §-ban a tervezet tisztán az alanyi halmazatot szabályozza, mig a 79. §-ban már nem csak az alanyi, hanem a tárgyi halmazatnak is helyt ad. Indokolja pedig ezt azzal, hogy a tervezet 238. §. szerint a biróság szabad belátása szerint az egy keresetben érvényesített több követelésnek külön tárgyalását elrendel-