A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 50. szám - A Budapesti kir. tábla 1895-ki ügyforgalma öt évi összehasonlítással

Tizenötödik évfolyam. 50. szám. Budapest, 1896 d e c e m b e r 13. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGTAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) BETILAP ÁZ IGlZSiCÜGT ÉRDEÍEIM KÉPVISELETÉRE i MAGTÁR ÜGTYÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS EÖZJEGYZŐI l Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre _ 1 frt 50 kr. Fél « _ 8 « — « Egész « 6 < — « Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM: A budapesti kir. tábla 1895-ki ügyforgalma öt évi összehasonlítással. Irta : Dr. Szokó lay István bpesti ügyvéd. — Szemelvények a jövedéki bíráskodás teréről. Irta : T r a e g e r Zsigmond kir. tvszéki bíró Besztercebánya. — Észrevételek a polgári perrendtartásról készült törvényjavaslat tervezetére. Irta: Polgár József pestvidéki tszéki biró. — Néhány szó az igazolás kérdéséről. Irta : S t é p á n László kir. aljárásbiró Munkácson. — Reflexiók az országos ügyvédgyülésről. Irta: dr. R o s e n t h a 1 Mór ügyvéd Nagyvárad. — Belföld. (A közigazgatósági bíróság birái. — C s e m e g i Károly a holtkézről. — A tagosítás a határőrvidéken.) Irodalom. (Az 18i3-iki büntetőjogi javaslatok anyaggyüjteménye. Szerk. dr. F a y e r László. Irta : Dr. S z a k o 1 c a i Árpád bpesti ügyvéd. — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvé nyek. — Kivonata «Budapesti Közlöny»-böl. (Csődök. — Pályázatok) A Budapesti kir tábla 1895-ki ügyforgalma, öt évi összehasonlítással. Irta: dr. SZOKOLAY ISTVÁN, budapesti ügyvéd. Nézetünk szerint elfogadható az, hogy egyes kir. tábláink létének s működésének, különösen Dél-Magyarországon, kulturális s nemzetiségi jelentősége is van; de az kétségbe vonhatón, hogy a legnagyobb közgazdasági érdekeltség fűződik a budapestihez, itt a fővárosban, a hol az üzleti s kereskedelmi élet legfontosabb viszonyai, legterjedelmesb műveletei összpontosulnak. Az ezekből kifolyó jogi viszályok s vitás kérdések tekintetében — általában, de főleg nálunk, kevésbé kifejlődött jogszervezetünkben — különösebb fontossággal bir itt a felebbviteli fórum, a jogi viszályok alapos s gyors elintézésére nézve. Azon közgazdászati viszonyok gyakorolnak lényeges befolyást a budapesti tábla ügyforgalmának alapítására is. A nemzetgazdászati fejlődés, a vagyonosodás emelkedése, a pénzügyi müvelések szaporodása legújabb időkben Európaszerte a legelső államokban is, a felebbviteli forumokon is feltűnő ügyszaporodást idéztek elő. így van ez ujabb években budapesti táblánknál is. A fővárosban összpontosuló közgazdászati mozzanatok lényeges hatást gyakorolnak ugy ügybejövetelei, mint elintézései, tehát hátralékai összegének is alakulására. Innen az, hogy e részben a budapesti kir. tábla messze túlhaladja a többi táblákat. Mig a legnagyobb ügyforgalmi tábláknak, nevezetesen Szegednek ügybejövetele 13 ezer, Kassáé 12 ezer, Debrecen és Temesváré csak 11 ezer: akkor Budapesté 27 ezer, tehát még egyszer annyi. így azután az elintézendő ügyszám tekintetében még nagyobb az eltérés, majdnem háromszor annyi. Nagyváradnak. Pécsnek 10 ezer az elintézendője. Győrnek, Kolozsvárnak, Pozsonynak 8—7 ezer, Debrecennek 12 ezer : ellenben a budapestinek 38—40 ezer, s a lefolyt évben is 35£ ezer. Ez sokkal több mégegyszer annyinál is szemben Szeged 14, Temesvár 13, Kassa 13 és Debrecen 12 ezer elintézendő összegével is, a melyek tábláink ezen forgalmában a legnagyobb számot képviselik. Ezen különbségek természetesen a budapesti táblánál fenforgó terület s népesség nagyságának is kifolyásai. És ezek szerint a budapesti tábla ügyforgalma utóbbi években a decentralisatio után következőleg alakult: 1891. évben bejövetel 31 ezer ; elintézendő 37,230; elintéztetett 31 ezer; maradt elintézetlenül 6,535. 1892- ben bejövetel 31,125; elintézendő lett 37,660 ; elintéztetett 30,446 s lett hátralék 7,414. 1893- ban beérkezett 38,852; elintézendő lett 38,000 ; elintéztetett 29,695 s maradt hátralékul 8,305. 1894. évben bejött ügyszám 32,495; előbbi év hátraléLapunk mai száma kaival elintézendő volt 40,800 ; ebből elintéztetett 32,378 ; hátralék 8,420. 1895-ben bejött 27,090; elintézésre várt 35,510; elintéztetett 31,391; hátramaradt 4,119. Ezen adatokból láthatjuk, hogy a decentralisatio első éveiben ugy az ügybejövetel, mint az elintézendők összege nagy s rendesen szaporodásban volt. A bejövetel 31 ezerről 1894- ben 32^ ezerre növekedett, s az elintézendők száma 37 ezerről 1894-ben 40,800-ra szaporodott fel. A bejövetel emelkedése részben a régi jogorvoslati rendszernek is tudható be. A csökkenés csak 1895-ben állt elő és pedig nem csekély mérvben, öt év alatt 31 ezerről leszállván 27 ezerre, s az elintézendő 40 ezerről 35-re. Valószínűen s leginkább a perrendi reformok következménye. Az elintézési munka mindig erőfeszitett volt ezen táblánál is. Az uj szervezés első éveiben 30—31 ezer számot képviselt ; az 1893. évi 29 ezer elintézés csakhamar 1894-ben 32 ezerre szaporodott és 1895-ben is 3D/3 ezerén állt. Az előző években a kiemelt ügyforgalom hatása alatt — dacára a birói tevékenység emelkedésének — az ügyhátralékok nem kevesbülhettek, sőt szaporodniok kellett; s igy az 1891. évi 6£ ezer hátralék 1893—94-ben egészen 8 ezerig s azon tul is emelkedett. Ez azonban a forgalmi viszonyok kedvezőbb alakulása folytán felére leszállt az 1895. évben. A mi az ügyforgalom s tevékenység részleteit illeti, feltűnőnek mutatkozik, hogy a bűnvádi ügybejövetel 1895- ben messze túlszárnyalta a polgárit, a minek hátrányait azonban a birói tevékenység teljesen eltávolította. Polgári ügy bejött 9,734 bűnvádi pedig 13,045. Dacára ennek a bűnvádi hátralék mégis jóval kevesebb volt t i. 1,594 mint a polgári: 2,145. A hátralékok ezen különböző alakulása - midőn pl. 1894-ben is a polgári ügyhátralék 5,861 és a bűnvádi csak 1,234 ügyszámot képviselt — idézte elő ugyanis, hogy a polgári elintézendők összege volt 15,595 s a bűnvádiaké: 14,279. Polgári ügy elintéztetett 13,450, és ezekből ülésen kivül 3,838. Bűnvádi elintéztetett 12,685; ezekből ülésen kivül 5,392. Váltó, kereskedelmi, csődügy bejött 3,979; elintéztetett 4,945, tehát az előbbi év hátralékaiból is több mint ezer ügy. Ülésen kivül 1,440 ügy nyert elintézést. Ennek folytán ezen ügyeknél hátralékul csak 259 maradt, mig 1894-ben ezerén felül, t. i. 1,225. Úrbéri ügy 29; bányaügy 14 érkezett s ezekből 13, az úrbériekből 5 maradt elintézetlenül. Pénzügyi kihágás esete 289 fordult elő. Fegyelmi ügy elsőfokú 14 s felebbvitt 11 jött elő ; elintéztetett 22, ezekből 5 elmarasztalólag ; rosszallás két-két esetben s pénzbüntetés 1 esetben mondatott ki. A Curiára 8 táblai határozat felebbeztetett. melyek közül 6 helybenhagyatott s 1 egészben megváltoztattatott. Birói s telekkönyvi vizsgára 202 jelentkezett; 145 képesittetett; 53 visszavettetett s 4 visszalépett. Birói vizsgára 162 jelentkezett s 48 visszavettetett, 4 visszalépett, telekkönyvire 40, kik közül 5 vettetett vissza. Az elintézések módjára nézve megjegyzendők a következő adatok. Az ügyérdemben 17,486 határozat hozatott; visszautasittatott 588 felebbvitel, s rendelvényileg 9,215 ügy intéztetett el. A visszautasítások túlnyomó részét a bűnvádi ügyek foglalták el, t. i. 354, mig a polgáriak csak 102 . a minél a váltó-kereskedelmiek is (129) számosabbak. Rendel' vényileg 1,052 polgári s 758 bűnvádi ügy küldetett vissza . váltó-kereskedelmi pedig 379. Az érdemleges határozatok közt 9,980 volt helybenhagyó; egészben megváltoztató 2.513; részben megváltoztató 3,201 ; feloldó 1,330 s megsemmisítő 462. Legtöbb helybenhagyatott a polgáriak közül 4,505 ; bün12 oldalra terjed.