A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 47. szám - A szavatosságról az állatvásárlásnál

186 A JOG A foglaló a szerződés megkötésének jeléül adatik és azért ha a szerződés megkötése más módon nyert kifejezést, pld. ha az Írásba foglalás szolgált a megkötés jeléül, akkor az előző által ez alkalommal lefizetett összeg nem foglalónak, hanem vételári részletnek tekintendő. A szászrégeni kir. járásbíróság (1894. május 31. 3,670. sz. a.) Altzner József ügyvéd felperesnek, dr. Chenár Ágoston ügyvéd által képviselt F. Mihály alperes ellen 97 frt ö kr és jár. iránti perében a következő ítéletet hozta: Ha felperes főesküt tesz arra, hogy a kereseti 98 frt ő3 krt nem kölcsönképen, hanem a keresetben emiitett adásvételi ügylet folytán vételárrészlet fejében adta, illetve adatta alperesnek és hogy alperes az általa fizetett 100 frtot felperes beleegyezése ellenére hagyta felperes asztalán, leteszi, ez esetben köteles alperes felperesnek a kereseti 97 frt 06 kr tökét stb. megfizetni, ha azonban felperes ezen esküt le nem tenné, az esetben keresetével elutasittatik stb. Indokok: Alperes felperesnek azon kereseti állítását, hogy a keresetben jelzett 98 frt 53 krt valóban megkapta két részletben, beismerte, csak azt vette tagadásba, hogy ezen összeget foglalóul, illetőleg vételárrészletben vette volna át felperestől és tagadván, hogy közte és felperes közt adásvételi ügylet jött volna létre, azt állította, hogy a fentebb jelzett összeget kölcsönképpen vette felperestől azon megegyezés mellett, hogy annak visszafizetéséig felperes használja a keresetben emütett ingatlant s ezen állitásnak igazolására visszautasítható főesküt ajánlott, melyet felperes elfogadott. Ily körülmények között tekintve, hogy az alperesi állításhoz kétség férhet a per adatai mellett, habár felperes is csupán a visszautasítható és alperes által szintén elfogadott főesküt ajánlotta csupán bizonyítékul, — az alperes részbeni beismerésének figyelembe vétele mellett is egyéb bizonyíték hiányában, figyelembe véve a prtsk. 908. §-át is, a mely szerint adásvételi szerződéseknél a vételár-előrefizetés foglalónak tekintendő, tehát esetleg annak kétszerege fizetendő, a per kimenetelét a rendelkező részben szövegezett főeskü le vagy le nem tételétől kellett függővé tenni, a melynek letevése által az adásvételi ügylet létrejötte is bizonyítót.nak vétetik, stb. A marosvásárhelyi kir. ítélőtábla |1894. szept. 11. 2,695. sz. a.) Az elsőbiróság ítélete megváltoztattatik, felperes keresetével elutasittatik. stb. Indokolás: A foglaló mint egyik mellékhatározat a szerződésnek a pts. 9Ü8. §-ának rendelkezése szerint a szerződéskötéskor előre adatik és különös egyezkedés esetén kívül csak a megkötés jeléül vagy a szerződés teljesítése iránti biztosításul tekintendő. Ebből kifolyólag ott, hol a szerződés megkötése más módon kifejezést nyert és azon szerződés alapján a fizetni köteles tél részben való teljesítést eszközölt, a foglalónak sem értelme, sem célja nincs és a részletfizetés annak jellegével fel sem ruházható. Jelen esetben felperes keresetének előadása szerint alperestől egy rétet vett meg 140 frton és az adásvevési szerződés Írásban is lett foglalva, csak hogy ezt —- felperes állítása szerint — alperes tanuk által leendő aláíratás végett magával vitte. Tehát ha felperes állításai egészben elfogadtatnak is: a teljesen perfect szerződés folytán eszközölt fizetést sem előreadottnak, sem a megkötés jeléül szolgálónak tekinteni nem lehet, ugy a lényegében valóságos vételár-részlet a megkötés jeléül és a teljesítés biztositójául itt a szerződés irásba foglalásának kell szolgálnia. Eltekintve tehát attól, hogy a második fizetés, 50 frt a szerződés megkötése után két hónappal történt és igy már a nagy időköz miatt sem vehető előre fizetettnek, következőleg foglalónak: az utóbbinak kellékei, miként már említve volt az első fizetésnél is hiányoznak. Alperes akkor, midőn a neki két részletben fizetett 98 frt 53 kr összeget felperesnek kamatjaival együtt visszafizette, saját védekezése szerint kölcsönből származó tartozását teljesítette, felperes keresete szerint az adásvevési szerződéstől egyoldalúan elállott; de az utóbbi állapotból kifolyólag is felperesnek a pts. 919. §. alapján csak a szerződés pontos teljesítésére és kártérítésére nyílhatott meg joga; nem pedig a fizetett összeg kétszeresének követelésére is. A fentiek alapján felperes alaptalan keresetével elutasítandó volt. stb. Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. A szolgálatba lépés elmulasztása esetére kikötött kötbért nem követelheti a kereskedő, ki saját üzletébe oly segédet fogadott fel, ki akkor előbbi főnökénél még alkalmazásban volt és szolgálatát ott nem mondotta fel. A budapesti kir. keresk. váltótörvényszék : Felperes 2,000 frt kötbér után számított kamatok tekintetébe-n keresetével elutasittatik. Ha alperes leteszi a főesküt arra. hogy 1892. évi augusztus 31-én az A alatti szerződés aláírása után közte és felperes között azon megállapodás jöt létre, hogy elfogadtatása felperesnél csak azon esetben legyen hatályos, ha sikerül akkori szolgálati viszonyát M. és B. céggel felbontania; az esetben a felperes a 2,000 frt kötbér tekintetében is elutasittatik keresetével s köteles alperesnek 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett 75 frt perköltséget megfizetni, az Ítéleti illetéket viselni. Indokok stb, A budapesti kir. Ítélőtábla : Az elsőbiróság ítéletét abban a részében mely szerint felperes a kamatra nézve keresetével feltétlenül elutasittatott, helybenhagyja; egyebekben megváltoztatja felperest kereseti követelése többi részével is feltétlenül elutasítja; a perköltséget pedig a peres felek között kölcsönösen megszünteti stb. Indokok: Az 1881. évi XVII. t.-c. 90. §-a értelmében, mely mint ugyanazon törvény 92., 94. és 99. §-ainak rendelkezé seiből kitűnik, nemcsak iparos", hanem kereskedősegédekre is alkalmazandó, az iparos illetve kereskedő nem fogadhat fel oly segédet, ki az előbbi munkaadóval kötött szerződésnek törvényes megszűnését, vagy azt, hogy munkaszerződése az idézett törvény értelmében felmondás álal megszűnik, a 108. §-ban meghatározott vagy egyéb megfelelő módon nem igazolja; a 158. §. c) pontja pedig ezen tilalom megszegését pénzbüntetéssel sújtja. Tekintve, hogy felperes, midőn annak tudatában, hogy alperes a M. és B. cégnél van alkalmazásban és szolgálatát még nem mondotta fel, alperest mégis az A) alatti okirat szerint, tekintet nélkül arra, hogy eme fennálló szolgálati viszonya 1892. december hó l-éig törvényesen meg fog-e szüntettetni vagy sem r a jelzett naptól kezdve a saját üzletébe utazónak és elárusítónak felfogadta s a szolgálatba lépés elmulasztása esetére 2,000 frt kötbért kötött ki magának, az 1884. évi XVII. t.-c. 90. §-ának tilalmát megsértette; és tekintve hogy törvény által tiltott cseleke ményböl annak javára, ki azt elkövette, kereseti jog nem származik : az elsőbiróság ítéletét a per főtárgyára nézve megváltoztatni és felperest a 2,000 frt kötbér és jár. iránt indított egész keresetével feltétlenül elutasítani, a perköltséget azonban, tekintettel aira, hogy alperes az érvénytelen Ai alatti szolgálati szerződés megkötése által a perre önmaga is okot szolgáltatott, a prts 251. §-a alapján kölcsönösen megszüntetni kellett. A m. kir. Curia: A kir. táblának Ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. 'I89fi. szept. 22, 1,070.) A biztosítottnak törvényszabta közlési kötelezettsége egyedül ama kérdésekre szorítkozik, melyek a biztosító által hozza intéztettek, nem állván kötelességében a biztosítottnak e kérdések keretén tul oly körülményekre is kiterjeszkedni, melyek a biztositáselvállalás szempontjából a biztositóra fontosak lehetnek ugyan, de a melyek iránt a nyilatkozattételt a biztosítotthoz intézett kédésben nem provokálta. A m. kir. Curia: 189íi. szept. 10-én 163. sz. A kereseti váltó a rendelvényes üres forgatmányával ellátva lévén, tekintve, hogy a rendelvényes hátirata előtt, ki a kereseti váltóból kibocsátói minőségben különben is kötelezve van, hézagot azért nem idézhet elő, mert ez az aláírás a váltó szövegében foglalt rendelvényezési nyilatkozattal mi összefüggésben sem állván, váltójogi hatályossággal biró feljegyzésnek egyáltalában nem tekinthető. A budapesti ker. és váltótörvényszék <I895. január 18-án 2,128. sz. a.). Dr. Molnár Jenő ügyvéd által képviselt B. Lajos felperesnek, dr. Suhajda István ügyvéd által képviselt R. Pál és R. János, továbbá a nem védekezett J. Mihály alperesek ellen 116 frt 28 kr. tőke és járulékai iránti perében a következőleg itélt : felperest keresetével I. és II. r. alperes irányában elutasítja s kötelezi, hogy R. Pál és R. Jónás I. és II. r. alpereseknek 21 frt 50 kr. perköltséget 3 nap s különbeni végrehajtás terhe alatt fizessen. III. r. alperes irányában az Ítélet hozatal ezúttal mellőztetik stb. Indokok: A v. t. 36. §-a értelmében forgatott váltóknál a forgatmányos tulajdonosi minősége a hátiratoknak összefüggő s egész ö hozzá lenyúló láncolata által igazoltatik. Ez összefüggés akkor létezik, ha az első hátirat a rendelvényes nevével, minden későbbi hátirat pedig annak nevével van aláírva, ki a közvetlen megelőző hátiratban, mint forgatmányos fordul elő. A kereset alapját képező A.) alatti váltón rendelvényes gyanánt J. Mihály van megjelölve, első forgató gyanánt pedig R. Jónás, a váltó kibocsátója. Felperesnek tehát váltó tulajdonosi minősége a v. t. 3(5. §-a szerint igazolva nincs, mert a kereseti váltót nem a rendelvényes J. Mihály, hanem R. Jónás forgatta és így a megkívánt láncolat hiányzik. Minthogy ezek szerint felperes kereseti joga igazolva nincs, őt I. és II. r. alperessel szemben ez okból elutasítani s mint pervesztest a prdts. 251. §-a értelmében a perköltségben marasztalni kellett. J. Mihály III. r. alperessel szemben ítélet hozható nem volt, mert a kereset kézbesítése posta utján történvén, felperes azt, miszerint az 1894. évi november 6 napjára tárgyalást kitűző 79,040/94. sz. váltó kereset IV. példánya J. Mihálynak kézbesittetett volna, a 89,074/94 sz. felhívás dacára sem igazolta, minthogy a részéről pótlólag becsatolt kézbesítési veveny nem a 79,040/94 sz. kereset kézbesítését igazolja hanem más bírói határozatét, melyet J. Mihály, 1894. november 24-én vett át stb. A. m. kir. ítélőtábla (1895. június 7-én 724. sz | az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja stb. Indokok: Annak megjegyzése mellett, hogy a felébbekben felhozott, de az elsőbiróságnál elo nem fordult ténybeli állítás az 1881. IX. t.-c. 29. §-a értelmében e helyen figyelembe nem vehető, az elsőbiróság Ítéletét a benne felhozott indokok alapján helyben kelett hagyni