A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 47. szám - A szavatosságról az állatvásárlásnál

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DONTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 47. számához. Budapest, 1896 november hó 22. Köztörvényi ügyekben. A Győri kir. Ítélőtábla n. polgári határozata. Elnézésből a győri tábla 13. sz. polgári határozata lapunk 4(>. számában előbb lett közölve. Felülvizsgálatnak a felebbezési bíróság Ítélete ellen az 1894. évi XV11I. t.-c. 1. §-ának 2. pontja alá tartozó sommás perekben akkor nincs helye, ha a felülvizsgálatot kérő kimutatja, hogy a per tárgyának értéke 200 forintot meghalad. U. A. részéről V. J., U. |. és U. K. ellen a komáromi kir. járásbíróság előtt kut és ingatlan tulajdona, kuthasználati dij és járuléka iránt folyamatba tett a komáromi kir. törvényszék, mint lelebbezési bíróság által másodfokulag elbírált és alperesek felülvizsgálati kérelme folytán a győri kir. ítélőtábla, mint felülvizsgálati bírósághoz felterjesztett, itt 1896. G. II./46 szám alatt elbírált sommás perben, a melyben alperesek felülvizsgálati kérelmükben kimutatni igyekeztek, hogy a per tárgyát képező ingatlannak értéke 2-10 frtot tesz ki s a mely perben a követelt napi 50 krra tett kuthasználati dij összege a kereset beadásáig számítva 200 frtot szintén felülhalad, alperesek felülvizsgálati kérelmének viszszautasitása alkalmából a győri kir. ítélőtábla kimondotta a határozattárba felveendő következő határozatot: Az 1893. évi XVIII. t.-c. 1. i;-ának 2. pontja alatt emiitett sommás perekben a felebbezési bíróság ítélete ellen felülvizsgálatnak nincs helye, még abban az esetben sem, ha a felülvizsgálatot kérő kimutatna, hogy a per tárgyát képező ingatlannak vagy ingatlanrésznek értéke 200 frtot meghalad, avagy ha az ingatlan tulajdona vagy birtoka iránt indított perrel kapcsolatban igényelt járulékos természetű követelések értéke külön a 200 frt értéket meghaladja. Indokok: Az 1893 : XVIII. t.-c. 181. §-ának első bekezdése szerint felülvizsgálatnak nincs helye, ha a kereset tárgyának értéke járulékok nélkül "200 frt értéket meg nem halad. E rendelkezés, tekintve azt, hogy az 1893: XVIII. t.-c. t.§. 2. pontja értelmében az e pontban felsorolt perek csak akkor tartoznak a sommás eljárás alá, ha a pertárgy értéke 20Ü frtot meg nem halad, az 1893 : XVIII. t.-c. 1. §-ának 2. pontja alatt emiitett sommás perekben a felülvizsgálatot elvileg kizárja, a mit bizonyít az is, hogy az 1893 : XVIII. t.-c. 4. §-ának harmadik bekezdése szerint ezekben a perekben az elsőbiróság a felebbvitel megengedhetőségének és a felülvizsgálat vagy felfolyamodás eldöntésére hivatott bíróságnak megállapítása végett a per tárgyának értékét hivatalból tisztába hozni nem tartozik, épen azért, mert ezekben a j.erekben a felebbezés korlátlanul meg van engedve (1893 : XVIII. t.-c. 126. §. 1. a felülvizsgálat pedig leltétlenül ki van zárva. Ennek az elvnek természetszerű folyománya az, hogy az 1893: XVIII t.-c. 1-ának 2. pontja alá tartozó perekben a felülvizsgálat abban az esetben engedhető meg, ha a felülvizsgálatot kérő fél — tekintettel a 181. §. második s a 126. §. második bekezdésére — valószínűsítené azt, hogy a vitás ingatlannak vagy ingatlanrésznek étiéke 200 frtot meghalad. Azt a körülményt, hogy 1893: XV11I. t.-c. 1. §. 2. pontjaalá tartozó perben a per tárgyának az értéke 200 frtot meghalad és joy a per sommás eljárás alá nem tartozik, a fél jogosilva van ugyan pergátló kifogás gyanánt érvényesíteni, de ha a felebbezési bíróság a pergátló kitogásnak helyt nem adott, a hatáskör kérdése, még ha a pertárgy értéke tényleg fölülmúlná a 200 frtot s ha vonatkozó határozatában a felebbezési bíróság is tévedett volna, a 184. 8. intézkedésénél fogva (mely ugyan látszólag az illetékességről intézkedik, tényleg azonban az 1868: LIV. t.-c. 53. §-ával s az 1893:XVI1I. t.-c. 27. §-ának utolsóelőtti bekezdésével való kapcsolatát tekintve, a bírósági hatáskör kérdésére is kiterjed) felülvizsgálati kérelem s harmadfokú bíróság tárgyát még ekkor sem képezheti. Nem szolgálhat a felülvizsgálat megengedhetőségének törvényes alapjául az sem, hogy felperes birtokkeresetben a tulajdon és birtokigényből folyólag 200 frtot felülmúló használati dijt érvényesít. Mert a perjog szempontjából minden gyümölcs, haszon, kártérítés, kamat, valamint a vonatkozó per költsége iránt támasztott követelés mindig a pertárgy járulékának tekintendő, ha a felsorolt mellékköveteléseket felperes az alapjoggal vagy az alapköveteléssel együtt egy perben érvényesiti; és mert az 1893: XVIII. t.-c. 181. §-ának intézkedéséből nyilvánvaló, hogy a felülvizsgálat megengedhetőségének kérdésére csak a per főtárgya bir szabályozó jelentőséggel, a járulék pedig tekinteten kívül hagyandó, bármily nagy összegű legyen is ez. Kelt Győrött, 1896. évi szeptember hó 10-én. Hitelesítve az 1895. évi szeptember hó 15-én tartott ülésben. Midőn a polgári házasság az 1894. XXXI. t.-c. hatályba lépte előtt az egyik házasfélre nézve jogérvényesen már felbontatott, megszűnt annak a lehetősége, hogy az a másik félre nézve az idézett törvény alapján fentartassék. Ha tehát az utóbbi az egyoldalúan felbontó ítélet hatályának kiterjesztését szorgalmazza és a felekkel a házasságból származott gyermekek, avagy saját érdekükben tárgyalás tartatik, nem forog fenn törvényes ok arra nézve, hogy házasságvédő rendeltessék. A budapesti kir. törvényszék 11896. március 17-én 8,824. sz. a.) Tóth Gáspár ügyvéd által képviselt H. Teréz felperesnek Sz. István alperes ellen, a jelen perbeli alperes, mint felperesre nézve a házassági köteléket felbontó jogerős 5,665/889. sz. a. hozott ezen kir. törvényszéki ítélet hatályának a jelen perbeli felperesre is leendő kiterjesztése iránti perében a következőleg itélt: Ezen kir. tvszék ' 1889. február 19-én 5,665/89. sz. a. kelt a budapesti kir. Ítélőtáblának 16,600. sz. és a m. kir. Curiának 7,037. sz. ítéletével helybenhagyott házasság felbontó Ítéletének hatálya Sz. Istvánné sz. K. Teréziára is kiterjesztetik és a Sz. István és K. 'I erézia között Móron, az ottani kath. plébánia lelkésze előtt 1877. ápril 9. létrejött házassági kötelék az ezen perbeli felperes Sz. Istvánné szül. K. Teréziára nézve is felbontatik. A házasság tartama alatt született gyermekek elhaltak. Jelen perbeli felperes a felek között lefolyt válóperben itéletileg jogerősen részére megítélt havi 20 frt tartásdíj követeléséről keresetében lemondott stb. Indokok: Tekintettel arra, hogy a felek között létrejött házassági kötelék ezen kir. törvényszéknek még az 1894. 31. t.-c. hatályba lépte előtt, 1889. február 19-én 5.665. sz. a. kelt Ítéletével a jelen perbeli alperesre nézve felbontatott és tekintve, hogy ez az itélet még 1889. október 29-én jogerőre emelkedett, tekintettel végül arra, hogy a kereseti kérelmet alperes, ki szabályszerű megidéztetése dacára a tárgyalásra meg sem jelent, nem ellenezte: Felperes kérelméhez képest a jelen perbeli alperesre nézve hozott 5,(.65. sz. jogerős felbontó itélet hatályát, az 1894. XXXV. t.-cikk 142. §-a alapján felperesre is kiterjeszteni és a felek között létrejött házasságot felperesre Sz. Istvánné szül. K. Teréziára nézve is felbontani kellett. A házasság tartama alatt született gyermekek elhaltak és ez okiratilag igazoltatott. Felperes a felek közt lefolyt válóperben itéletileg jogerősen rjszére megítélt havi 20 frt női tartásdij iránti követeléséről a keresetben lemondott. Vagyoni igények nem támasztattak; ez érd'mbeni intézkedés szüksége tehát nem forgott fenn. stb. A budapesti kir. ítélőtábla T896. június 23-án 3,837. sz. a. | Az elsőbiróság ítéletét azzal a kiegészítéssel hagyja helyben, hogy felperesnő az ágost. evang. egyház hitvallásra áttért s a jelen perbeli jogerős itélet az illetékes állami anyakönyvvezetővel közlendő; egyúttal a periratok felülvizsgálat végett a kir. Curiához hivatalból leiterjesztetnek, stb. A m. kir. Curia (1896. szeptember hó 16-án 3,616. sz. a. 1 A másodbiróság ítélete az egyolda'uan felbontó itélet hatályának kiterjesztésére vonatkozó hivatalból felülvizsgált rendelkezésére nézve helybenhngyatik. Indokok: Midőn a házasság az 1894. 31. t.-c. hatályba lépte előtt, az egyik házas félre nézve jogérvényesen már felbontatott, megszűnt annak lehetősége, hogy az a másik félre nézve az idézett törvény alapján fenntartassák; ha tehát az utóbbi az egyoldalúan felbontó itélet hatályának kiterjesztését szorgalmazza s a felekkel a házasságból származott gyermekek, avagy saját érdekükben tárgyalás tartatik, nem forog fenn törvényes ok arra nézve, hogy házasságvédő rendeltessék, avagy hogy az előző perben kirendelt házasságvédő, a kinek hivatásszerű működése egyébként is az előző per befejeztével végképen megszűnt, a tárgyalásra szintén megidéztessék s a felek annak díjszabásával terheltessenek; minthogy azonban a peresfelek az elsőfokú itélet ellen felebbezéssel nem éltek: a másodbiróság Ítélete annyiban hivatalból nem volt megváltoztatható, amennyiben azzal az elsőfokú Ítéletnek az a rendelkezése is helybenhagyatott, mely a házasságvédő díjazására vonatkozik. Egyébként a másodbiróság Ítéletét az abban felhívott indokok alapján kellett helybenhagyni, stb.